Bőripari Munkás, 1949 (1-13. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Budapest, 1949 január hó Központi kérdés: az új kollektív szerződés Az új kollektív szerződésnek nagy jelentősége az, hogy ezt már nem a tőkésekkel, a GyOSz uraival, hanem saját államunk minisztériumával kötjük. Közel 350 pontban foglalja össze a dolgozók jogait és kötelességét. A kollektív szerződés központi kérdése a normák rendezése• Sokan idegenkednek a norma rendezéstől, mely szerintük csak bércsökkentést jelenthet. Pedig a kérdés csak az, hogy lépést tart-e az üzemekben a munkabérek növekedése a termelékenység növekedésével. Kétségtelen, hogy ahol a magas teljesítényszázalék valamilyen újítás vagy észszerűsítés bevezettével, fejlettebb termelőezközök (új gépek jobb szerszámok) alkalmazásával vagy a munkafolyamatok jobb megszervezése után jött létre, magasabb normákat kell bevezetni. Miért van erre szükség. Iparunk termelékenysége még nem érte el a háború előtti termelékenység színvonalát, az életszínvonal pedig már 15—25 százalékkal túlhaladta a békebelit. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkásosztály a felszabadulás előtt a kizsákmányolóknak, a tőkéseknek, tulajdon ellenségeinek többet, olcsóbban termelt, mint ma, a szocializmus építésének idején, saját magának. De szakmánkban azért is szükséges megvizsgálni a normákat, mert egyes üzemekben e téren komoly bajok mutatkoznak. A gyártási folyamat egyszerűsítésével és a gyártási profilok kialakulásával egyes munkanemek kiések a munkafolyamaiból. Ezeket nem jelentették be, ennek megfelelően nem módosították a normát. Példa erre az egyik gyár, amely civilcipő gyártásáról bakancs készítésére tért át és sok esetben megrövidülő munkafolyamatokat egyáltalán nem vették tekintetbe. Természetes, hogy a teljesítményszázalékra ez komolyan kihatott. De előfordult egyes üzemekben az is, hogy a meglévő norma percegységéhez más munkát is hozzácsaptak és nem módosították a normát, ezáltal a munkás rovására alakult ki a norma csökkentése. Meg kell mondani azt, sem az egyik, sem a másik nem helyes. Az ilyen igazságtalan normaeltolódások komoly súrlódásokat okoznak nemcsak az iparban, de még az egyes üzem dolgozói között is. A kollektív szerződés megállapítja: a helyes bérezés, a növekvő termelékenység döntő alapja aszabatos norma. Általánosságban a normák elavultak és meglazultak. Az elavult normák a termelékenység növelésére nem hatnak ösztönzőleg, akadályozzák a termelés fejlődését, ami a szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele. Mit jelent tehát a normák megszigorítása: azt, hogy a hároméves terv beruházásai, az ipar átszervezése, észszerűsítések és újítások után bekövetkezett technikai fejlődés felhasználásával termeljünk többet és jobbat. A Magyar Bőripari Munkások Országos Szabad Szakszervezetének hivatalos lapja ♦ MtjltUsft Ihm htm 1. szám Előre az ipari szervezkedés útján a szocializmus megvalósításáért írta: Kristóf István Szakszervezetünk országos küldöttközgyűlése 1948 május 22-én meghatalmazni az újonnan megválasztott Központi Vezetőséget, hogy a Szkszervezeti Tanács irányítása mellett végrehajtsa az ipari szervezkedésre való áttérést. , 1948 október 17-én a Szakszervezetek XVII. kongresszusa hatrozataiban kimondotta az ipari szervezkedés mielőbbi megvalósításának szükségességét. A Szakszervezeti Tanács Központi Vezetősége 1949 január 6-án megtartott ülésén elhatározta a következő új szakmáknak, köztük a bőripari Szakmánknak is az ipari szervezkedésre való áttérését 1949 február 1-ig-Új fejezet nyílik szakszervezeti mozgalmunkban és ez előreviszi a fejlődés vonalán azt a 70 éves küzdelmet, amit szkszervezeti mozgalmunk keretein belül folytatunk. Most már fejlettebb formában nagy célunk, a szocializmus megvalósításáért. Ezt a célt a MDP-nek vezetésével, erőnk teljes összefogásával az új szervezeti formán belül fogjuk elérni. Ha mélyebben megvizsgáljuk annak jelentőségét, hogy az ipari szervezkedés bőripari szakmában körülbelül 1800 dolgozót érint, láttaatjuk a számszerű fejlődést, de ha megvizsgáljuk azt más perspektívát, amely az ipari szervezkedés megvalósításával érhető el, akkor tudjuk csak igazán fölmérni azt a nagy fejlődést, mit ez szakszervezeti mozgalmunkban jelenít. Hazánkban is a szocializmus építésének szakaszában a szakszervezeteknek teljes erejükkel támogatniuk kell a szocializmus gazdasági alapjainak megerősítését, ezért minden erőnkkel a termelés fejlesztése felé kell fordulni, mert az osztályharc új formáját a több termelés jelenti és minden olyan vívmány, amelyet dolgozóink eddig és ezután még fokozottabban élveznek, akár kulturális vgy szociális téren az életszínvonal emelkedésében, annak elsősorbana termelés az alapja. A termelés emelkedését nagymértékben segíti az ipari szervezkedésre való áttérés. Az üb. átalakulása a szakszervezetek üzemi alap-terveivé és ezen keresztül szakszervezetünk is alkalmaissá válik arra, hogy a bőriparban foglalkoztatott összes dolgozókat mozgósítsa a munkaverseny, a brigádmozgalom segítségével a termetés fokozására, a szocializmus építésére. A szocializmus építése csak öntudatos dolgozók segítségével lehetséges, ezért kell hogy szakszervezetek a szocializmus iskolái legyenek. Fokozni kell a marxis Jaleninta ideológia elsajátítását, hogy a politikai és gazdasági élet minden területére jól képzett munkáskáderek ezreinek utánpótlását biztosíthassa és - munkásosztály vezető szerepét Pártunk vezetésével mindenütt érvényesíteni tudjuk. Nagyjelentőségű elvi meghatározások a szakszervezeti mozgalomban csak fejlettebb formákkeretein belül hajthatók végre és ráz ipari szervezkedés új lendületet fog hozni a mi szakszervezeti mozgalmunkba is. Új káderek százai kerülnek hozzánk, akiknek munkába állítása elsőrendű feladatunk, de a szervezési apparátus is fel kell, hogy készüljön ezen feladatok keresztülvitelére úgy az alapszervekbe, mint a Központi Vezetőségbe egy ránt. Számos helyen megtartott bizalmi érteközben dolgozóink kitörő lelkesedéssel fogadták az új szervezeti forma kialakíását, de az új feladatok új kötelezettségekkel is járnak, elsősorban azokkal a munkatárskkal szemben, akik más szakszervezeteknek voltak eddig tagjai. Semmiesetre sem szabad, hogy bármilyen szempontból is hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Szeretettel és örömmel fogadjuk őket. Ezen a téren már a legutóbbi közgyűlésünk irányt mutató, mert műszaki és magánalkalmazottk részére a Központi Vezetőségbe helyet biztosítottunk. Ezt akarjuk végrehajtani mozgalmunkat irányító egyéb szerveknél is. Akadnak azonban szervezett dolgozóik között olyanok is, akik félve, aggódva nézik a modernebb, fejlettebb szervezeti formára való áttérést Ilyen aggályoskodások nemcsak az értelmiség körében találhatók, hanem fizikai munkások között is. Attól tartanak, hogy az ipari szervezetbe kerülő új réteg nem találhatja meg a helyét az új szervezeti kerekek között, hogy különösen az értelmiségi réteget háttérbe szorítják. A munkások azt mondják, hogy az új ipari szervezet nem tudja majd kellő szakszerűséggel elátni a különböző szakmához tartozó rétegek érdekképviseletét. Vannak, akik attól tartanak, hogy a fizikai és értelmiségi dolgozóik nem férnek majd jól öszsze ugyanabban a szervezetben. Ezek az aggályos bkodások alaptalanok. A mi fizikai dolgozóink túlnyomó többsége ma már tisztán látja és nagyrabecsik a demokratikus értelmiségi dolgozók komoly szerepét az ország újjáépítésében. De áll ez fordítva is. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy a fizikai és érelmiségi szervezett dolgozók nemcsak jól megférnek majd egymással ugyanabban a szervezetben, hanem a közös szakszervezeti munka során még jobban összeforrnak.Már az alapszerveinknél az új vb-választásoknál biztosítjuk a hozzánk kerülő rétegek képviseletét. Mindezekből láthatjuk, hogy az aggályoskodásra nincsen ok. Az ipari szervezkedésre való áttérés csak előnyt és semmiféle szempontból nem jelenthet hátrányt a bőriparban dolgozókat. Akik attól tartanak, hogy az ipari szervezkedésre való áttérés 11 más szakmákból átkerültek részére az eddig szerzett jogainak a csbulását jelenti, amelyeket régi szkszervezetében hosszú tagsága során szerzett, nincs igazuk. Igaz, hogy más szakszervezetek segélyezési rendszere és mértéke különböző volt a miénktől, de most már hozzákezdünk az egységes segélyezési rendszer kidolgozásához és ezzel megszűnnek majd a különbségek. Ugyancsak lényeges a tagkönyvek kicserélésének kérdése is. Addig azonban, amíg az egységes tagkönyv bevezetése nem lehetséges, a szervezett dolgozók régi tagkönyvüket tartsák meg, azonban a bőripari szakszervezet bélyegzőjével felül kell bélyegezni. Az eddigi tapasztalatok során felmerült az a kérdés, mikor kerül sor a létesítendő üzemi szakszervezeti helyi csoport megvalósítására Ennek a kongresszusi határozatnak végrehajtására akkor kerül so amikor az ipari szervezésre való áttérést a legdöntőbb szakmákban befejeződött. Addig, amíg egy üzem dolgozói különböző szakszervezetekbe vannak szervezve, egységesirányítás mellett dolgozó üzemi helyi csoportot létrehozni nem lehet. Sok helyen tapasztalhattuk, hogy az ipai szervezkedésre való áttérést egyes vb,tagok, vagy bizalmiak arra használják ki, hogy munkájukat elhanyagolják. Azt mondják, hogy úgyis új választások lesznek és nem törődnek a termeléssel- Ezek a funkcionáriusok tévednek és rosszul látják má a helyzetet. Az Ipari Szervezésre való áttérésnek egyik fő célja éppen az, hogy a korszerűbb szervezeti forma segítségével alkalmasabbá váljék a szakszervezetnek minél szélesebb dolgozó tömegek mozgósítására, a termelés növelésére és javítására, a mankverseny fokozására, a szocializmus építésére. Aki ezt szem elől téveszti, az nem látja az ipari szervezkedésre való áttérés igazi jelentőségét. Szakszervezeti mozgalmunk és feladatunk középpontjában a termelés kérdése áll és ezt kell segíteni az ipari szervezésre való áttérésnek is. A Magyar Dolgozók Pártjának iránymutatása mellett a bőripari szervezett dolgozók e „harcos múltjához méltóan, a jövőben, is helytállnak abban a harcban, amelyet a szocializmus megvalósításáért vívunk.