Bőripari Szemle, 1922 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1922-01-01 / 1. szám
6. oldal. BŐRIPARI SZEMLE 1922. január 1. ismernek, tudják, hogy csak ennek a kultusznak állhatunk szolgálatában. A huszonegyedik évfolyamban is leszünk tehát akik voltunk és maradunk, akik vagyunk: bőriparunk egyetemes érdekeinek őrzői, védelmezői és előmozdítói. A helyzet. Köszöntjük az újévet. Köszöntjük hittel, reménynyel és várakozással. Köszöntjük azzal a tudattal, hogy problémáival megküzdünk és nehézségeit legyőzzük. Köszöntjük az újévet és kíváncsian várjuk mit kiván tőlünk. Nem ringatjuk magunkat hiú ábrándokkal, hogy pont ez az év hozza meg vágyaink megvalósulását, céljaink beteljesülését. Hisz a lefolyt évtizedben láthattuk, mily óriási, azelőtt soha nem észlelt jelenségekkel kellett megküzdenünk. Világháború, kötött kereskedelem, kötött forgalom, ármaximálás, valuta, infláció, kiviteli és behozatali tilalom, csempészet, schieberség és konjunktúra: ezeket a közgazdasági kérdéseket azelőtt még csak hírből sem ismertük, de amely kérdésekkel a közelmúltban minden kereskedőnek, iparosnak többé-kevésbé dolga akadt. Egész csokorra való virágszálak ezek, de amelyeket minden legális kereskedő szívesen szeretne már elhervadni látni. A napsugaras piranói ökölben fekvő Portoroseból enyhe szellő fujdogált. E szellő szárnyain jött el hozzánk minap az üzenet: Magyarország kereskedői örvendjetek! A hét év óta tartó rabságnak vége közeledik. A köröskörül emelt vámfalak leomlanak, az elzárt utak megnyílnak, a forgalom felszabadul, az árucsere megindul, a kereskedelmi invenció újból szárnyakat bontva, felemelkedik a legmagasabb régiókig! Amit emberek dőresége lerombolt, azt most emberek bölcsesége ismét felépíteni igyekszik. Amit a rosszindulat, boszú és irigység elrabolt, azt most a józan belátás visszaadja. Ha egyebet nem is hoz, csak azt, hogy a közgazdasági élet visszanyeri régi mozgási és cselekvési szabadságát, máris meglehetünk elégedve az újév ajándékával. A többit elvégzi majd a kereskedő kiirthatatlan leleményessége, okossága és évszázados tapasztalata. Vannak azonban körünkben olyanok is, kik nem igen fogják jól érezni magukat ebben az új milienben. Akik tovább is fetrengve szeretnék látni kereskedelmünket és iparunkat, hogy csak tovább is kotorázhassanak zsebeikben. Akik továbbra is gúzsban kötötten szeretnék látni a kereskedelmi forgalmat, csakhogy ezáltal saját uralmuk biztosítva legyen. A portorosei szellő lágy fugalma azonban a reakcionárusok kisded csoportjának önző játékát beláthatlan időkre megsemmisíti. E megsemmisüléssel egyben, Phönixként, hamvaiból megfiatalodottan fog. feltámadni lenyűgözött gazdasági életünk és annak minden szervezete. Ismét teljes egészében ki fog bontakozni kereskedelmünk, iparunk és szabad szárnysuhogatásával el fogja űzni a gonosz kezek aknamunkáit. Aki ezt a kereskedelmet és ezt az ipart legyűrni akarja, az egyenlő harci eszközökkel próbálja ezt megkísérelni. Ne bújjon az államhatalom védőszárnyai alá, ne számítson a rendeletek labyrinthusaiból kicsillámló konjunkturális előnyökre , minden szubvenció nélkül szabadon, önerejére támaszkodottan próbáljon boldogulni — ha tud. Bizalommal köszöntjük az újévet. Bár ha meg is hozza rövidesen a forgalom szabadságát, azért itt hagyja vállainkon a valutáris bajokat, melyekkel még a legzseniálisabb kereskedő is csak alig képes megbirkózni. Nemzetközi betegsége ez közgazdasági életünknek. Azt tartjuk, ahogy ez a betegség keletkezett, úgy fog ez lassanként el is múlni. Ha tartós lefolyású is pénzünk betegsége, komoly, céltudatos munkával sokat javíthatunk rajta. Komoly, céltudatos munka viszont csak úgy lehetséges, ha a kereskedelem ide benn teljes jogbiztonságról beszélhet, ha oda künn a nemzetközi piacokon oly valutáris eszközökkel találkozik, melyek képesítik arra, hogy a szükséges javakat meg is szerezhesse. A nagy nemzetközi hitelek megnyitása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy beékelődve a világkereskedelembe, elővarázsoljuk az oly nagyon szükséges javakat. A nyersbőrpiac, Budapest, 1921. december 26. Lapunk legutóbbi számában — lapzártakor — rövid két soros hírben megemlékeztünk a berlini nyersbőr-aukció szenzációs eseményéről, mely szerint ott a marhabőrök