Budapesti Sütők Lapja, 1941 (2. évfolyam, 1-23. szám)
1941-01-01 / 1. szám
A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SÜTŐK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI SÜTŐIPAROSOK KÖRE, SÜTŐIPARI SPORT CLUB HIVATALOS KÖZLÖNYE BÄCKERZEITUNG FÜR UNGARN - JOURNAL DES BOULANGERIES DE HONGRIE MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT egész évre......... 10.— Pengő Előfizetési óra : fél évre.............. 5.— Pengő I negyed évre ... 3.— Pengő Felelte szerkeszti és kiadó RUTTERSCHMIDT KÁROLY A sajtóbizottság elnöke TRÜTZLUDOLF Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., HÁRSFA UTCA 21. SZÁM TELEFON: 221—689, 222—253. AZ ÚJ HELYZET. A Budapesti Közlöny 1940 december 15-i száma közölte az új gabonakiörlési rendeletet és a takarékos gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket. A két rendelet szövege a következő: A m. kir. minisztérium 9090—1940. M. E. számú rendelete. A honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása érdekében a m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939 . II. t.-c. 112., 113. és 212. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. A gabona kiőrlésére vonatkozó rendelkezések: 1. §. (1) Kereskedelmi, vegyes és vámőrléssel foglalkozó malom, a) haörlőképessége napi 200 g-t meghalad, búzából legalább 85°/o, rozsból legalább 75% lisztet, b) ha örlőképessége napi 200 q-t nem halad meg, búzából legalább 82%, rozsból legalább 72% lisztet köteles kiörölni. (2) A kétszeres a jelen rendelet szempontjából a rozssal esik egy tekintet alá. (3) Ha a malom a m. kir. iparfelfigyelő bizonyítványával igazolja, hogy műszaki berendezésével az (1) bekezdésben megállapított kiörlési arányt elérni nem tudja, kérelmére az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság az (1) bekezdésben megállapított mértéknél alacsonyabb arányban való kiörlést is engedélyezhet. 2. §. (1) Kereskedelmi, vegyes és vámörléssel foglalkozó malom az 1. §-ban meghatározott korlátok között csak a következő lisztfajtákat állíthatja elő: 1. búzából a) legfeljebb 25% finom lisztet (búzadarát és különféle nulláslisztet), illetőleg b) „egységes“ kenyérlisztet (malmi jelzése EB), 2. rozsból egységes rozslisztet (malmi jelzése BL). (2) Az előbbi bekezdésben említett lisztfajták kiörlése után az őrlet fennmaradó részéből csakis egységes minőségű korpát szabad készíteni. (3) Az (1) bekezdésben említett lisztfajtáktól eltérő lisztfajtákat forgalomba hozni tilos. (4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erő szükségletére, úgyszintén a büntető intézetek, a letartóztató intézetek és a javító-nevelőintézetek szükségletére szánt lisztre, továbbá a búzának és a rozsnak ú. n. „korpás kenyér“ készítésére szolgáló teljes őrleményére, valamint a közönséges kenyér valamely alkotórészének elvonásával vagy dúsításával készült különleges kenyérfajták készítéséhez szükséges lisztfajtákra. A földművelésügyi miniszter közélelmezési, valamint különleges ipari célokra az (1) bekezdésben meghatározott lisztfajtáktól eltérő lisztfajták előállítását engedélyezheti, illetőleg azt elrendelheti. (5) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem terjed ki azokra a malmokra, amelyeknek műszaki berendezése a m. kir. pénzügyigazgatóságnak a m. kir. iparfelügyelő véleménye alapján történt megállapítása szerint csak simaörlés (az ú. n. parasztörlés) végzését teszi lehetővé. A kenyér készítésére vonatkozó rendelkezések: 3. §. (1) Kenyeret kereskedelmi forgalom céljára csak a következő lisztfajtákból szabad készíteni: a) egységes búzakenyeret a 2. § (1) bekezdésének 1. b) pontjában említett búzalisztből, c) rozsos búzakenyeret a 2. § (1) bekezdésének 1. f) pontjában és 2. pontjában említett lisztfajták keverékéből. (2) Az előbbi bekezdés korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak: a) a fegyveres erők szükségletére szánt kenyérre, b) a büntető intézetek, a letartóztató intézetek és a javító-nevelőintézetek szükségletére szánt kenyérre, c) a búza és a rozs teljes őrleményéből készített ú. n. „korpás kenyérre“, d) a közönséges kenyér valamely alkotórészének elvonásával, vagy dúsításával készített különleges kenyérfajtákra, végül e) a további feldolgozás céljára készített féltermékekre. (3) Az (1) bekezdésben említett kenyérfajták címkéjén fel kell tüntetni a sütőüzem nevét, valamint azt, hogy a kenyér milyen őrleményekből, milyen arányban és hány százalék burgonya, vagy más termény őrleményének hozzáadásával készült. A takarékos gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések: 4. §. (1) Sütőüzemekben a vizes zsemlyén kívül más péksüteményt, továbbá sütő- és cukrászüzemben 50%-nál több lisztet tartalmazó kelt tésztát és süteményt — a kétszersült kivételével készíteni és forgalomba hozni tilos. (2) A vizes zsemlye súlya 5 dkg-nál nagyobb nem lehet. (3) A zsemlye készítéséhez tejet, vajat és sertészsírt felhasználni tilos. 5. §: A sütőiparosnak nem szabad a viszonteladó-