Budapesti Sütők Lapja, 1944 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1944-01-01 / 1. szám
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SÜTŐK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI SÜTŐIPAROSOK KÖRE HIVATALOS KÖZLÖNYE. BÄCKERZEITUNG FÜR UNGARN - JOURNAL DES BOULANGERIES DE HONGRIE MEGJELENIK KÉTHETENKfNT / egész évre......... II.— Pengd Előfizetési árak fél évre ............ 5.— Pengd negyed évre ... a.— Pengd Felel “'s szerkesz.K «'s Kiadó KUTTEItKCN Ál I I)T KÁLOI.Y Szerkesztőség és kladdhivatal: A filmbizottság elnöke BUDAPEST. VIL. HÁRSFA UTCA 21. SZÁM TK UTZ I. A IM) I.K TELEFON: 221—689, 222—253. Ipartestületi utalványra hasáb fa jár. 10 százalék, vagy annál kevesebb botfa és dorong nem, kifogásolható, Az, aki a múltban tisztán dorongot és botfát kapott az utalványra, vagy akit a jövőben tisztán dorong és botfa átvételére akarnak kényszeríteni, azonnal jelentse szóban vagy írásban az ipartestület elnökének. Az alkalmazottak nyugtailletékéről. (A m. kir. pénzügyminiszter 191.000/1943. számú rendeletének a sütőipart érdeklő részletei.) Az állandó összegű illetékek újabb megállapításáról és az illetékekre vonatkozó egyes jogszabályok kiegészítéséről és módosításáról szóló 3450/1943. M. E. számú rendeletnek az alkalmazottak nyugtája után járó illetéket szabályozó 66. §-a végrehajtása tárgyában a következőket rendelem : 1. §■ A rendkívüli pótlékkal együtt 0-75%-os alkalmazotti nyugtailletéket az 1943. évi július hó 1. napjától 1943. évi december hó 31. napjáig terjedő időre az után az erre az időszakra eső bármilyen címen fizetett járandóság (mellékjárandóság, természetbeni járandóság stb.) után kell leróni, amely járandóság a vonatkozó jogszabályok alapján alkalmazottak kereseti adója vagy tantemadó alá esik. 6. • 2. §. (1) Mentes a nyugtailleték alól az a járandóság, amelynek összege (az alkalmazottak kereseti adója alapjául szolgáló összeg) óra-, napi- vagy hetibér fizetése esetében heti 48 pengőt, havi járandóság fizetése esetében havi 200 pengőt, egy hónapnál nagyobb időszakonkint fizetett járandóságnál pedig évi 2400 pengőt meg nem halad. A mentesség a tantemadó alá eső járandóságra nem terjed ki. (2) Napi- vagy hetibér, valamint havi illemény (bér) fizetésénél a heti 48 pengőt, illetőleg a havi 200 pengőt meghaladó járandóság után akkor is le kell róni az illetéket, ha az egy naptári hónapban fizetett hetijárandóságok együttes összege 200 pengőnél, illetőleg az egy naptári évben fizetett havi járandóságok együttes összege 2400 pengőnél kisebb. Viszont a heti 48 pengőt, illetőleg a havi 200 pengőt meg nem haladó járandóságok után akkor sem jár illeték, ha az egy naptári hónapban fizetett heti járandóságok együttes összege 200 pengőt, illetőleg az egy naptári évben fizetett havi járandóságok együttes összege 2400 pengőt meghalad. (Pl. : Ha a munkás a naptári hónapban első ízben 65, P, másodízben 68 P, harmadízben 28 P hetibért kapott, negyedízben pedig nem kapott bért, akkor annak ellenére, hogy a bérek együttes összege az illető naptári hónapban csak 161 P volt, az első- és másodízben fizetett hetibér után az illetéket le kell róni. Viszont, ha a munkás a naptári hónapban elsőízben 40 P, másod-, harmad- és negyedízben pedig 60—60 P hetibért kapott, annak ellenére, hogy az illető naptári hónapban a bérek együttes összege 220 P, az elsőízben felvett hetibér után illetéket leróni nem kell.) (3) Kéthetenkint vagy négyhetenkint fizetett illetménynek (bérnek) a felét, illetőleg a negyedét hetibérnek kell tekinteni. 3. §: Az illeték alapja az alkalmazottak kereseti adójának vagy a tantiemadónak alapja, amelyet az 1. § szerint járó nyugtailletékkel sem növelni, sem csökkenteni nem szabad. 4. §• (1) A vállalat az 1. §-ban meghatározott nyugtailleték fizetése céljára a fizetett járandóságokról kimutatást köteles készíteni, amelyben fel kell sorolni azokat az alkalmazottakat és más személyeket, akiknek járandósága nyugtailleték alá esik és minden személyre nézve egy összegben fel kell tüntetni, hogy a félév folyamán bármilyen címen összesen mennyi járandóságot kapott. Az illetékalap a kimutatásban felsorolt valamennyi személy részére a félév folyamán szolgáltatott