Búvár, 1944 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1944-09-01 / 9. szám
A FÖLD ÉS AZ ÉLET TÖRTÉNETE II. A KÖZÉPKOR ÉS AZ ÚJKOR Irta szalai tibor A Föld középkorát három korszakra tagoljuk. Ezek : a triász, a jura és a kréta. A triász-korszakot Németországban három emeletre osztották, innen kapta nevét. A jura-korszakot a Jura-hegységről nevezték el. A kréta-korszak neve a La Manche-csatorna és a Keleti-tenger nyugati partvidékén előforduló kőzettől, az írókrétától ered. Az írókréta csaknem teljesen egysejtű állatok héjából van. A középkor felviradását a harmadik hegyhegységképződés megindulása jelzi. A múltban már megismert események újra leperegnek. A triászban ismét kialakul a barázdarendszer. Jól látjuk ennek egy részét a hatalmas északi és déli szárazföld között. A barázdarendszer eleinte mélyült és szélesedett, legnagyobb mélységét és szélességét a jura-kréta határán érte el. Ekkor indul meg a mai lánchegység (például Alpok, Kárpátok) kiemelkedése. A szárazföldek, a táblák víz alá kerülnek, beltengerek jönnek létre. A szárazföldek urai, a hüllők menekülnek az előnyomuló víz elől vagy alkalmazkodnak az új viszonyokhoz. Alkalmazkodnak és átalakulnak vízi állatokká, halszerűvé válnak. Hosszúra nyúlt lapátszerű végtagjaikkal ügyesen szelték új életelemüket, a tengert. A hattyúnyakú gyíkok (Plesiosaurus) ott úszkáltak a fürge halgyíkok (Ichthyosaurus) mellett. A bajorországi Holzbaden fekete palái számos halgyíkmaradványt őriznek. A mai Feketetengerhez hasonló tenger hullámzott itt ebben az időben. A mélyebb szintekben állatok a nagy só- és kénhidrogén-tartalom miatt nem élhettek meg. A tenger felsőbb rétegeiben élő állatok hullái ide süllyedtek. Itt kérgezte be tetemeiket az aprószemű, fekete iszap. A hüllők másik csoportja a menekülés útját a levegőben kereste. Ezek meghódították a levegőt, kialakultak a repülő hüllők. Hatalmas szárnyaikkal mesebeli sárkányokként uralták a levegőt. A Rhamphorhynchus ragadozó fogazatot viselt. A legnagyobb repülő gyík a Pteranodon ingens volt. Kiterjesztett repülőhártyájának átmérője elérte a 8 métert, nagyobb tehát korunk leghatalmasabb repülő madaránál, az Albatrosznál, melynek szárnyátmérője 6 méter. A hüllőkből alakult ki az első madár, az Archaeopteryx és az Archaeornis. Becses maradványaik Solnhofen híres palabányájából kerültek elő. A litografikus pala sárgallapú képeskönyvének egyik lapján alussza örök álmát az ősmadár fogazott csőrével, hosszú farkával. Dicsősége nem tartott soká, faja kipusztult. Az újkor madárvilága más ágból sarjadt. A solnhofeni palákból eddig 600 állatfaj maradványát írták le. Kérészek, medúzák, rákok, kagylók, lábasfejűek, halak, gyíkok ezer meg ezer példányát találták meg. A Gyrodus nevű vértes hal is ott úszkált Solnhofen lagúnájában. Váza porcos. A csontos halak fejlődése a jura-kréta határán indul meg. A szárazföldi hüllők között vannak olyanok is, melyek hatalmas méreteket értek el. Vannak köztük 20—22 méter nagyságúak is. A Tyrannosaurus 20 méter hosszú, félelmetes ragadozó volt. Két erős hátsó lábára ágaskodva járt,elülső végtagjai elcsenevészesedtek. A két lábon futó növényevő Igauanodon Belgiumból került elő. Hossza 10, magassága 5 méter volt. Két alakja ismeretes. Ezeket külön fajnak tartották, míg a kiváló magyar természettudós, Nopcsa Ferenc báró ki nem mutatta, hogy csak ivari különbségekről van szó ; a kisebb termetűek hímek, a nagyobbak nőstények. Amint a jelenkorban megvan az ivari kétalakúság, csakúgy a földtörténeti múltban is megvolt. A hatalmas méretű hüllők az ősvilág szörnyetegei, noha jelentős méreteket értek el, mégsem vezetnek nagyság tekintetében. Napjaink legnagyobb állatja, a kékbálna nagyobb a 22 méteres Diplodocusnál, a legnagyobb hüllőnél. A hatalmas méretű hüllők mellett megemlékezünk a törpe hüllőkről is. Az erdélyi hüllők, melyek a Dinosaurusok közé tartoznak, törpe alakok voltak. Ezek közül való a Struthiosaurus is. A szigeteken lakó állatok sok esetben törpék maradnak vagy óriássá nőnek. Erdély krétakorú mocsaraiban, erdeiben páfrányfélék, a tisztásokon pálmák díszlettek. A tisztáson látható pálma a Jurányia hemiflabellata, a magyar Tuzson botanikus által felfedezett és magyar tudósról, Jurányiról elnevezett őspálma. Ez a növényzet nedves, illetőleg meleg éghajlatra utal. Ezt a vidéket vulkáni hamu borította el. A vulkáni hamu vált az innen származó ősnövények herbáriumává. A krétakorszak végén Erdély ősgyíkjai sem kerülték el sorsukat, kihaltak. Az élet nagy szabályozói, a hegységképződések minden lény létét egységesen irányítják. Megváltoztatják a vizek és szárazföldek egymáshoz való helyzetét, az éghajlatot, a tenger sótartalmát, a hőmérséklet, a csapadékviszonyokat. Ezek a változások megbontják az élettani kapcsolatokat. Elég, ha egy tényező kiesik a sorból, máris az egész rendszer megváltozik. A hüllők kihalásának közvetlen okai, legalább is részben ilyen váltó-