Czipész Saklap, 1907 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-01 / 1. szám
2 alatt, Budapestet sem kerülte el a mozgalom és mindenütt egy akarattal felszállt a letűnt esztendőben valamennyi lábbeli ára. Nem tartozik a jelen alkalommal ezen czikk keretébe az említett változás bonczolgatása, felhoztuk e tényt is csupán azért, hogy az év kiemelkedő szakipari eseményét felszínre vessük. Az áremelés megszülte az akaratot az egész országban a szervezkedésre és kívánjuk, hogy a most következő új esztendő a czipészmesterek a szervezkedésének sikerdús krónikása legyen. Egyetértés legyen velünk az új évben minden földi boldogsággal egyetemben. Kossuth tervei. Megérdemelt érdeklődést támasztott Kossuth Ferencz, kereskedelemügyi miniszter akkor, midőn a képviselőházban ipari programmját ismertette. A nagyhatású beszéd azon részeit közöljük, melyek bennünket, iparosokat is érdekelnek. Kossuth Ferncz mindenek előtt az ország egész iparosságának általános óhajáról, az önálló vámterületről szólt. Biztosított a miniszter arról, hogy minden körülményt teljes erővel megragad, hogy Magyarország közgazdasági önállósága kivívható legyen. Rátért erre a miniszter a kisipar támogatására, mégpedig a következőket mondva: Rámutatott az előadó úr arra, hogy a kisipar támogatása elsőrangú igyekezetét képezi a kereskedelemügyi kormánynak. Ez így is van, mégpedig egyeseket gépek adományozásával segít, csoportokat a szövetkezetek megalapításával istápol, továbbá közös műhelyek megteremtésével s végre a kisipari hitelnek szövetkezeti uton való megszerzésével. Ha ezen az utón haladunk, a kisipart annyira megvédelmezzük, amennyire a huszadik században a gyári iparral való versengés korában a kisiparosokat megvédelmezni lehet. E CZIPÉSZ-SZAKLAP. A Czipész-Szaklap tárczája. A kastély titka. Irta: Gábor József. (a folytatás.) Midőn haza jöttünk, dolgozó szobájába vezetett és az ott levő íróasztalok egyikére mutatva, igy szólt : — Ez az öné lesz, Kovács úr, a másik pedig a fiamé. Ha nincs ellenére, a gazdaság minden ágába be fogom vezetni önt. íme ez a könyv, olvasgassa át, sok mindenről fel fogja önt világosítani És két hónap múlva már Bélával együtt meglehetősen értettünk a gazdálkodáshoz, természetesen csak elméletileg. Halász úr egy nap szobájába hivatott és így szólt : Kedves barátom, én csalódtam önben. A gazdasági dolgokat már meglehetősen érti és így illő, hogy az ön fizetéséről is tárgyaljunk. Elhatároztam, hogy havonként 30 frtot fizetek önnek, természetesen teljes ellátáson kívül. Félévenként azután 5 forinttal megjavítom. Megfelel önnek? — Meg vagyok vele elégedve, felelem. — Adjak önnek előleget? — Köszönöm, nem kérek, mert van 100 forint körül nálam; azután 800 forintom Pesten a takarékpénztárban van, 500 forint pedig a szüleimnél. — Ezt szeretem, mondá Halász úr, akkor én az ön pénzét havonta a takarékpénztárba fogom Pesten tenni, 1859. év január havában, midőn Halász úr Pestről hazajött, szokatlanul szomorú és levert volt, a minek okát azután az asztalnál meg is mondta. Pesten hire járt, hogy Olaszország és Ausztria között háború készül és Halász úr, mint tartalékos százados valószínűleg szintén behívót fog kapni. És csakugyan úgy is lett. Február 1-én jött a parancs, hogy haladéktalanul Pestre siessen. Mennie kellett. Búcsúzáskor maga köré gyűjtött minket és könnyes szemekkel fogott velünk kezet és mindenkit kért, hogy maradjon e nehéz időkben nejéhez hűséges. — Önt, édes Kovács barátom, mondá nekem, kinevezem jószágigazgatómmá, mert hűséges, megbízható és ismeri gazdaságom minden csinját-binját. Kenessey a volt igazgatóm, már öreg szegény és örül, hogy nehéz hivatalát fiatalabbnak adhatja át. Ha pedig a sors azt határozná, hogy nem jönnék többé vissza, ne hagyja el családomat, kérem. — Soha uram, válaszoltam, én esküszöm, hogy hű gondozójuk leszek. — Tehát Isten önökkel uraim, viszontlátásra. X. évfolyam, védelem a kereskedelemügyi kormánynak azért is szívén fekszik, mert át van hatva attól a tudattól, hogy kisiparososztály, hazafias osztályt képez olyan osztályt, a melyre édes hazánk támaszkodhatik s a melyben, erős hitem szerint, a magyar hazafiság csalódni nem fog soha. Gépek adományozása, szövetkezetek alapítása, közös műhelyek megteremtése, kisipari hitel — mindmind életbevágó a kisipar jelenére és jövőjére. El sem képzelhető a mai túltengő gyári versenynyel szemben a rendkívül szűk bérre visszaszorított kisipar megmentése a rettenetes pusztulástól, mint úgy, hogy a vergődő kisiparosokat maga az állam támogatja. Tény, hogy a kisipar teljesen magára hagyatva feltétlenül szétbomlik és ezért reménykedve üdvözölnünk kell a kilátásba helyezett állami segítséget. A sokszor hangoztatott és sok panaszra okot adó ipartörvénye változtatásáról is hallottunk. Szándékom előterjeszteni az ipartörvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat tartalmazni fogja az összes ipari közigazgatási intézkedéseket és a szorosabb értelemben vett munkásvédelmet, amely utóbbi tartalmazni fogja a női, a suhancz- és a gyermekmunka védelmét, az inasügy szabályozását, az ipari munkások, valamint a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezését, az alkalmazottak egészségének és életének megóvását, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak érdeképviseletének biztosítását, a vasárnapi munkaszünet új szabályozását, a munkaidő és a záróra kérdésének megoldását, az iparfelügyelet, az ipari és kereskedelmi bíróságok szervezetét, a munkaközvetítés országos rendezését. Mindezen tervek a törvény erejében lefektetve, ezért nem téveszthetnek. Az iparoktatás rendkívül mélyreható érdekéről ezt mondta a miniszter. Az iparoktatás körében szaktanfolyamok létesítendők iparosmesterek részére. Ipari oktatásunk egyik hiánya, hogy a gyakorlatban működő mest Mérték zsebkönyvek kiadóhivatalunknál szerezhetők be. Ára 1 Kor. 10 fill.