Drogista Közlöny, 1938 (35. évfolyam, 2-24. szám)
1938-01-15 / 2. szám
DROGISTA KÖZLÖNY A drogistának tudni kell, hogy az üzletvezetés igaz művészete nem a vevő egyszeri megszerzésében, hanem megtartásában rejlik. A hangzatosan alkalmazott, jó pszichológiával felépített reklám az első alkalommal behozza a vevőt. A legfontosabb cél azonban az állandó és folyton növekvő vevőkör megszerzése legyen, ezt a célt kell minden kereskedőnek és így a drogistának is kitűznie. Ne felejtsük el: az üzlet, amely normális viszonyok közül stagnál, halálra van ítélve. A stagnáció már magában rejti a pusztulás magvát. A kirakatrendezés idejét szigorú határozottsággal kell megállapítani. Úgy a napját, mint az óráját. Helyes a kirakat minél gyakoribb rendezése. Vannak szakmák, ahol a kirakat hetenként kétszer történő átépítése szükségesség. Ezt a drogistának nem ajánljuk feltétlenül, — bár szerintünk különösen vidéken nagyon ajánlatos a hetenkénti dekoráció-változtatás —, de elvül fogadjuk el, hogy a minél gyakoribb kirakatátépítés mindig értékes propagandaeszköz. A számszerűséget az üzlet nívója, fekvése, természete és vásárlóinak igénye szabja meg. Az üzlet vevőközönségét rá kell nevelni arra, hogy megszokja, miszerint — mondjuk — minden pénteken vagy a hét bármely, előre meghatározott napján a drogéria kirakatában új dekorációt talál. Ezt a napot azután tartsuk be pontosan. A kirakatrendezés időpontjának meghatározása sem szőrszálhasogatás. Ügyelni kell arra, hogy a dekorálás ne történjék olyan időpontban, amikor nagy az ucca vagy az üzlet forgalma. Tehát sohasem délután vagy az esti órákban, hanem lehetőleg mindig üzletzárás után, ha pedig ez nem lehetséges, úgy kora délelőtt. Ha az uccán forgalom van, úgy a kirakat készen álljon a járókelő előtt. A drogériai kirakat struktúrája többnyire olyan, hogy a rendező kívülről építi fel a kirakatot, akár úgy, hogy az utcai front felől nyitja fel az ablakot, akár pedig úgy, — ami kedvezőbb, — hogy a kirakat hátfala ajtó gyanánt van kiképezve. Az unalomig szokásos „állványrendszer“ sem engedi meg, hogy a rendező a kirakatba betelepedjék. Akármilyen is a megoldás, gondoskodjunk róla, hogy a kirakatüveget függönnyel stb. lefedjük. És ne használjuk csak a sablonszerű feliratot: „Kirakat rendezés alatt!“ Helyezzünk ez alá valamilyen az üzlettel szoros, kapcsolatban álló reklámszöveget, ha van rá ötletünk, lehetőleg humoros, illustrált megoldással. A vevő abban a pillanatban, amint belép az üzletbe, érzelmi kapcsolatba kerül az üzletben dolgozókkal. Éppen azért, ha üzletünk nagyméretű és több alkalmazottal dolgozunk, tanácsos, ha a személyzet egy pillanatra átengedi a döntést a vevőnek: ő határozza el, kihez fordul! A vevőben többnyire van valamilyen megmagyarázhatatlan érzék arra, hogy kiválassza a neki legjobban megfelelő eladót. A két szempár pillanatok alatt megérti egymást, ezután szólítsa meg az eladó a vevőt. Fontos, hogy ez a folyamat lehetőség szerint öntudatlanul, de legalább is automatikusan menjen végbe, mert ellenkező esetben a vevő önkéntelenül védekezik és esetleg ürügyet talál arra, hogy vásárlás nélkül távozzék. Az évszakok változásának a drogériában aránylag kevés cikk van alávetve. Hosszabb fontolgatás nélkül említsünk meg egy párat: fürdőcipő, napolaj, köhögés elleni cukorka, nátha elleni szerek stb. Az árucikkek forgalmában általában egy apály-dagályszerű folyamatot látunk, egy szinte teljesen szabályos mozgást, aszerint, hogy az áruból bizonyos visszatérő időpontban több vagy kevesebb fogy. A drogista reklámtervének összeállításánál és az egyes reklámeszközök alkalmazásának megállapításnál ez az egyetlen mérvadó alap. Finnek kell irányadónak lennie, amikor a drogista idő- és számbelileg beossza reklámtevékenységét. A gyakorlat azt mutatja, hogy reklámtevékenységünket az ú. n főszezon előtt már 1—2 hónappal előbb meg kell indítanunk, de pld. a nyomtatvány- és két levélpropagandával 1 hónapnál előbb nem szabad indulnunk. A reklámtevékenység egyes árucikkek szerinti beosztása mindig attól függ, mikor milyen, érdeklődés mutatkozik az egyes cikkek iránt. Teljesen elhibázott dolog lenne pld. háztartási, illetve kimondottan nagytakarítási cikkeket — mondjuk — januárban propagálni. Az erős hideggel járó téli hónapokban egyetlen háziasszony sem rendez nagytakarítást, tehát az ilyen címen kiadott reklámköltség kidobott pénz lenne. Az időközi kampány túl korai megindítása szintén pénzpocsékolás. Erre példa annak a drogistának az esete, aki egy újonnan bevezetett, külföldi mélyírtószer bevezetési időpontját február végére határozta meg. Erőteljes kampányba kezdett: körlevelet, röplapot osztott szét, reklámnyomtatványokat csomagolt a vásárlók csomagjaiba stb. Az eredmény lesújtó volt. Egyesegyedül azért, mert a kampány indulási időpontját rosszul választotta meg. Ha ugyanezeket a reklámfegyvereket a nyári, illetve a késő tavaszi napokban veszi igénybe, feltétlenül eredményt ér el, annál is inkább, mert — mint később bebizonyosodott, — a cikk minősége elsőrendű volt. A reklámtevékenységnek egyes árucikkek szerint való beosztása mindig attól függ, milyen az érdeklődés a cikk iránt. Ehhez, megfelelő támpontot nyújt a statisztika. De nem az ú. n. havi forgalmi statisztikára gondolunk, amely az egyes cikkek forgalmára nézve édeskeveset mond, hanem lehetőség szerint minden egyes cikkről meg kell állapítanunk, milyen mértékben fogyott az egyes hónapokban. Kasszablokkal dolgozó drogériában ennél nincs könnyebb dolog. Általános reklámtevékenységét azután részben az egyes cikkek forgalmához igazítsa a drogista, ami egyben arra is biztosítékot nyújt, hogy az megfelelően igazodik az egyes évszakokhoz is. De mert a szakmában még városok szerint is változik a helyzet, ezek csak általános érvényű szabályok, amelyeket a drogista saját üzletének természete szerint korrigálhat. Ne higgje árujáról, hogy azt már „úgyis ismeri mindenki!“ Ez még akkor sincs így, ha esztendők óta tartja üzletében. Még talán akkor sem, ha kimondott márkacikkről van szó. Az áru előnyeit, különleges jó tulajdonságait, praktikusságát stb. sohasem lehet elégszer és elegendő energiával kihangsúlyozni. A vevő takarékoskodni szeret és így — ha meg akarja tartani üzlete számára — hívja benne életre azt az érzést, hogy ha önnél vásárol — takarékoskodik. A takarékosság manapság nem sport, hanem szükségesség, még akkor is, ha sok hölgyvásárló sportszerűen űzi. Nem elég, ha a vevő jól vásárol nálunk. Spórolni akar, mert csak így tudja pénzét beosztani. Ha tehát minden üzleti gesztiónk, de minden reklámtevékenységünk során meggyőző módon ki tudjuk hangsúlyozni, hogy a vevő nálunk nemcsak jól vásárol, de takarékoskodik is — nyert ügyünk van! Dr. Vajda István: 21 ARANY TRANSPARENS SELYEM! Standard minőség ,standard vevőt biztosít! Szakmavédelemben részt veszünk.