Élelmezési Ipar, 1987 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
2 Élelmezési Ipar, XLI. évf., 1. szám Zoltán T.: Minőségirányítás és hatékonyság Kutatómunkánk a G/8 program sikeres végrehajtásaihoz mindhárom dimenzióban kíván kapcsolódni. A program ugyanis a minőség fejlesztésének kérdését teljes szélességéiben kutatja. Vizsgálatai kiterjednek a mezőgazdasági nyersanyag-átvételtől a fogyasztó asztaláig húzódó sokrétű problémahalmazra, az objektív mérési módszereiktől a minőségbiztosításon át egészen a versenyképesség termékbe való beépítéséig. Kapcsolódási pontjaink az alábbi feladatokból adottak: A KEKI ÉLELMISZER-ÖKONÓMIAI FŐOSZTÁLYA 1. Kutatja az élelmiszer-termelés közgazdasági kérdéseit; 2. Allkalmazásökonómiai kutatásokat végez a minőséggel összefüggő tevékenységek (módszerek) gazdasági hatásainak meghatározására; 3. Vizsgálja az új kereskedelmi és fogyasztói formák egyes ökonómiai összefüggéseit. Saját munkánk és az intézeti tevékenység hatékonysága érdekében mindezt olyan arányokban igyekszünk elegyíteni, ami a program céljait az abban részt vevő kutatók legjobb képességeivel szinkronizálja. A kutatómunkának és módszereknek már az induláskor ennek megfelelően építjük fel a szerkezeti vázát. Ökonómiai oldalról kutatócsoportunk is a mezőgazdaságtól való átvétellel kezdődő és a fogyasztónál végződő teljes termékpályát vizsgálja, ill. kutatja, mivel meggyőződésünk, hogy élelmiszerek esetében — a lényeges összefüggéseik csak ebben a körfolyamatban értelmezhetők (minőség—ár, helyettesítés, termékváltás stb.), és a fogyasztó elégedettsége, valamint az újbóli vásárlás között szoros összefüggés van, — a minőség alakulása meghatározó a termékek megítélése szempontjából; — a belföldi fogyasztás és a külgazdaság eltérő minőségi követelményei, kereskedelmi, fogyasztási szokásai az elkülönítést, de a közös vonások feltárását is igénylik; — a termelési oldal közismert meghatározottsága mellett a fogyasztói oldal korlátait is figyelembe kell vennünk. Így pl. az ember mint természeti lény nem minden anyagot képes elfogyasztani, mint társadalmi lény pedig — a háziasszony ételkészítési ismeretei és azok gyakorlati végrehajthatósága által — lényegében maga is versenyképes döntéshozó a gazdasági küzdőtéren. Munkahipotézisünk, továbbá az, hogy az egyidejűleg versenyző termékek összehasonlítása, a nemzetközi fejlesztési trendek elemzése ugyancsak fontos része a G/8 program végrehajtásának és a célkiválasztás hatékonysága ebből a nézőpontból is vizsgálandó (1. ábra). Jelenben és távlatokban gondolkozni lényegében stratégiai feladat. Ez új dimenziót visz a rendszerbe, amit a stratégiai vezetés alrendszereként „MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS”- nak nevezünk. Ez az alrendszer szerves folytatása annak a fejlődési folyamatnak, ami a minőségellenőrzés, minőségszabályozás, minőségbiztosítás vonulatában világviszonylatban megfigyelhető. A minőségirányítás a stratégiai vezetés egy új alrendszere és koncepciója. Kidolgozása feltétele a G/8 konzisztens kutatásának, és egyben a minőséggel kapcsolatos TS 1/3 társadalomtudományi kutatásoknak is. A minőséggel kapcsolatos önszabályozó rendszer létrehozásának lehetőségeit — a minőségszemlélet, minőségtudat kialakítása és közvetítése által — szintén ebben az alrendszerben modellezzük. Mindezekhez azonban egy új, dinamikus minőség fogalom kialakítása szükséges, olyan, amely a különböző dimenziókban való „vándorlást”, transzformációkat megfelelő módon lehetővé teszi. A felvillantott stratégiai feladatok ily módon a minőség gordiuszi csomójának átvágását is igénylik. Feladatunk megoldásához abból indultunk ki, hogy a minőség totális rendező fogalom, ún. kategória. Minősége minden létezőnek van, ily módon a minőség a léttel közvetlenül azonos meghatározottság. A dolgokat a minőség teszi azzá ami és egyben ez különbözteti meg más dolgoktól. A minőség konkrétan az anyagban, annak különböző struktúráiban és relációiban jelenik meg. Ive a legkisebb anyagi részecskét összetartó erőtől az Albert Einstein-nek nevezett fehérjemolekuláig, sőt tovább terjed. Alkalmazható ugyanis mindazokra a fejlődési formáikra, amelyeket az anyag csak a jövőben fog elérni. A minőség sokféleképpen meghatározott: — a lét által, — a keletkezés által, — a keletkezés és megszűnés közötti ívben, — mintaként, — mennyiség és mérték által, és — fogalmilag. A minőség ugyanakkor filozófiai kategória. Nagyrendszer, halmaz, amely a különböző szaktudományok módszer- és eszközkészletével meghatározható, rendezhető és leírható. Minőségi anyag é , anyagi minőség. Mi a minőséget e sokarcúság- 2. ábra