Az Épitési Ipar, 1879 (3. évfolyam, 1/105-52/156. szám)

1879-05-04 / 18. (122.) szám

'' ' ' ■■■ ___. . . _ a magasabb lakosztályokba is és érezteti jelenlétét kösz­­vény, izomcsúz és más efféle nyavalya alakjában. Talán onnan magyarázható miért panaszkodik annyi ember rheumáról, meghűlésről stb. ki a légvonattól gon­dosan óvakodik nedves időben ki nem jár és egyáltalában el nem tudja képzelni, hogy ő ezt vagy amazt a bajt hol szerezhette ? ! (Folytatása következik.) Dötzer Lipót, A Magi­. Mérnök- és Építész-Egylet választmányának 1879. márc. 29-én tartott üléséből Szi­eb­reich Kár­oly és Pártos Gyula indítványa folytán kiküldött bizottság j­elentése. A bizottság szem előtt tartva azon különféle nagy­fontosságú műszaki kérdéseket, melyek az árvíz által elpusztult Szeged városa újraépítése körül szükségképen felmerülendnek, a választmánytól nyert utasítás értel­mében mindenekelőtt a fölött kívánt megállapodásra jutni, melyek lehetnek azon kérdések, a­melyek elvi megoldá­sánál az egyleti tagok közreműködése a magas kormány­vagy Szeged város köztörvényhatóságának felajánlható volna. A bizottság feladatául ismerte a módot is megje­lölni, véleménye szerint miképen történhetik ezen közre­működés. Az egyleti tagok, mint olyanoknak, működését a bizottság két irányban képzeli, r. i. vagy tanácsadó vagy bíráló irányban ; mindkét esetben a bizottság azon felte­vésből indul ki, hogy találkozandnak az alább kijelölt kérdések elvi megoldására, arra hivatott egyl. tagok, kik közreműködésüket, az egylet keretén belül e nagy, mond­hatni nemzeti ügy érdekében nem fogják megtagadni, ha hozzájuk felszólítás intéztetik. Ezek előrebocsájtása után a bizottság következő kér­dések elvi megoldásánál véli az egyl. tagok közreműkö­dését felajánlhatónak. 1) Szeged város biztosítása érdekében teendő intéz­kedések új árvízveszély ellen. 2) Az újonan építendő város szabályozási prog­­rammjának elvi megállapítása és annak vagy már ezen Prog­ramm alapján készítendő szabályozási terveknek megbírálása. 3) Az új építési rendszabályok általános elveinek megállapítása és a kidolgozott építési rendszabályok ter­vezetének megbírálása. Végre 4) A csatornázási rendszernek elvi megállapítása, az elkészített csatornázási tervezet megbírálása. Az első kérdést illetőleg, tekintettel azon körül­ményre, hogy a magas kormány a Tisza szabályozása felett vízépítészeti szakértők által véleményt mondatni szándékozik, a bizottság azon indítványt teszi, keressék fel a magas kormány, hogy ezen alkalommal a M. Mérn.- és Ép.­Egylet két választmányi tagja is közreműködjék. A többi felsorolt kérdések elvi megoldásánál az egy­leti tagok közreműködését a bizottság kétféleképen véli felajánlhatónak, s pedig vagy olyképen, hogy a szüksé­ges adatok az egyes kérdésekre nézve Szeged város köztörvényhatósága által beszolgáltatván, szakbizottságok alakíttatnak és ezek megállapodásaikat a megkereső város­nak rendelkezésére bocsátják, vagy oly módon, hogy a Sze­ged városa által esetleg kiküldendő vegyes bizottságok­ban felszólításra egy vagy több egyik tag részt vegyen. Hogy az egyleti tagoknak közreműködési készsége gyakorlatilag érvényesülhessen a bizottság kívánatosnak tartja, hogy az igen tisztelt választmány azon esetre, ha a fentebbi javaslatot elfogadja, annak tartalmáról a ma­gas kormányt és Szeged város törvényhatóságát értesítse. Kelt Budapesten, 1879. ápril 24-én. Halácsy Sándor, Pártos Gyula, b. elnök, b. jegyző. Klimm Mihály, Weber Antal, Kherndl Antal, Ybl Miklós. A budapesti lakbérek magassága 1878 79-ben. (Folytatás.) S.­ínséges lakások, vagyis egy szobából álló pince-lakások. Ezek a IV-dik kerületben átlag 78 frtba kerülnek. Városunknak ezen legvagyonosabb kerületében a pince­lakások száma tudva­levőleg még elég nagy; az 1870-diki népszámlálás nem kevesebb mint 100 ily lakást talált, melyekben 449 sze­mély lakott. Konyhával bíró egy szobából álló lakás (azaz a mi typusunk) volt 1878-ban negyven (ezek közül 16 a Magyar­ utcában). A legolcsóbb pince­szoba évi 32 frtba került, 32—40 forinton tíz szoba volt kiadva, 41—80 forinton hét, 80—100 forinton tizenhárom. 4 lakás volt kiadva 110 forintért, kettő 114, egy 120 és 144 fo­rintért. Az átlagos ár e szerint 70 forint volt, míg 1873-ban 82 forint volt. E szerint ezen lakások ára öt év óta mintegy l5°/o-k­a­­ leszállt. A II-dik kerületben csak 8 efféle lakás találtatott. A legszegényebb osztályok itt azon számos szintéle tol­dalékokban laknak, melyek az udvarokban részben fából készült, részben téglákkal kirakott gerenda-alkotmányok­ból állanak. Az efféle lakások rendesen 40—56 forintba kerülnek, de konyhával nem bírván, e dolgozatunkba föl nem vétettek. Az egy pince­szobából álló lakások a II. kerületben átlag 71 forintnyi évi bért fizetnek; az 1873-as bér 55 frt volt, azonban akkor csak négy, most is csak nyolc oly lakás lévén található, ily kis adatokból követ­keztetések nem igen vonhatók. II. Szegényes lakások­­at egy udvari szoba földszinten. A negyedik kerületben 282 ily lakást találtunk. Leg­számosabbak a Lipót-, Molnár-, Zöldfa-, Bástya-, Magyar- és Újvilág-utcában. A legolcsóbb 9 lakás évi 60—75 forintba kerül. 75 —100 forintig 71 van kiadva 100—125 » 52 » » 125—15o » 71 » » 15o—200 » 72 » » 200-on felül 7 » » és pedig a legdrágábbak 236 és 256 forinttal. Átlag­ára egy lakásnak 133 forint, míg 1873-ban 120 forint volt az átlag. E szerint ezen lakások bére azóta mintegy tizedrészszel emelkedett volna. A második kerületben e lakások ára jóval alacsonyabb. Legszámosabbak az Alsó fő-út, Szegényház- és Bécsi-kapu-utcákban. — A 801 legolcsóbb lakás 42—75 forintba kerül.*­ 75—100 forintig 475 100 —125 » 89 125—156 » 24 156 — 200 » 8 200-on felül­­ és pedig 210 forinttal. Ezen lakások átlagbére a második kerület­ben e szerint csak 75 forintot tett, tehát majdnem csak félannyit, mint a negyedik kerületben. 1873-ban e laká­sokért 78 forintot fizettek, e szerint bérük azóta 4%-al apadt. A két udvari szobából álló földszinti sze­gényes lakások. A negyedik kerületben 277 ily lakás létezik, legtöbb a Lipót- és Molnár-utcában; a legolcsóbban adott 7 lakásért 90—100 forintot fizetnek­ ki­*) A második kerületben ezen egy szobás udvari lakások száma fölötte sok, a II. számú tábla szerint ugyanis 1368-ra rúg az 122

Next