Az Épitési Ipar, 1880 (4. évfolyam, 1/157-52/208. szám)
1880-05-16 / 20. (176.) szám
Egész évre . . 8 frt. A m. mérn. és ép. egyl. tagjainak 20—170. szám. Félévre .... 4 frt. Egész évre 6 frt Félévre 3 frt T , . . . Negyedévre. . 2 frt. Egyes szám ára 25 kr VilSlimip, 111 frt 110 lb. Szerkesztő- és kiadó-iroda: IV. ker. Muzeum-körút 29. sz. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Tartalom: Tervezési pályázat, XIII.) — A budapesti egyetemi könyvtár palotája. (Rajzmelléklettel.) — A művészi tulajdonjog kérdése. — Vegyesek. — Magy. Mérn.- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. 4“ tWOlYJMfc krt it xi mmnic-MŰSZAKI HETILAP Tervezési pályázat. (XIII.) A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítészeti szakosztályai ezennel pályázatot hirdetnek. Kívántatik : egy hirdető »oszlop« oly kiképzéssel, hogy az egyszersmind újság és szivar eladási helyül is használható és este világítható legyen. Kívántatik: alaprajz, metszet és homlokzatrajz valamint költségvetés, mely 2000 frtot túl nem haladhat, a használandó főanyag érc és üveg. Határidő: f. é. jun. 21-ke, amely időpontig a a pályaművek jeligével és jeligés levélkével ellátva az egylet titkárságához intézendők. Mérce: 8 cím. , 1 mtr. Pályadij: 3 db. magy. k. arany. A pályázatban részt vehet a magy. mérnök- és épitész-egylet minden tagja. Pályabírák: Bukovits Gyula, Cziger Győző, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József. Kelt Budapesten, 1880. május 14-én. A kiküldött bizottság: Steindel Imre s. k., Pucher József s. k., Pártos Gyula s. k. A budapesti egyetemi könyvtár palotája. Szkalnitzky és Koch építészektől. — Rajzmelléklettel. — Az egyetemi könyvtári palota a többi legújabban emelt egyetemi épületekkel együtt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésének köszöni létesülését. Az ezen a helyen fennállott régi könyvtár II. József idejéből eredt; ez uralkodó ugyanis a Magyarországon bezárt jezsuita kolostorok összes könyvtárait a pesti egyetemnek ajándékozta, és az így létrejött nagy könyvtár számára a Ferenc-rendiek kolostora mellett külön helyiséget rendeztetett be, amelyben azonkívül még két könyvtárnak és néhány szolgának is volt lakása. Ez a gyűjtemény t906-ban alig tartalmazott 20.000 kötetet; e szám azonban 1872-ben már tízszeresre növekedett; ennélfogva egyrészt a helyiségek csekélysége, de másrészt és főleg, az épületnek egyátalában elégtelen tűzbiztonsága, új és a célnak megfelelőbb épületről való gondoskodást tette szükségessé. Bár a mostani helyiség telke, részint kedvezőtlen szabálytalan alakjánál fogva, részint a miatt a körülmény miatt, hogy a hosszabbik homlokzatai egy alig 8 méter széles utcára dől, — egy monmentális épült számára nem mondható ugyan tökéletesen alkalmasnak, mégis, minthogy az az elvitázhatatlan jó oldala van, hogy az anyaépülethez közel fekszik és valamely más elég kiterjedésű telek a város kellő közepén aránytalanul sokba került volna, — mindezeknél fogva a jelen, a Ferenciek tere és Reáliskola utca sarkán levő telek fogadtatott el, és rajta az építkezés 1873-ban megkezdettén, az 1876-ik év elején elkészült palota rendeltetésének átadatott. A könyvtár megnyitása 1876 március 27-ikén ment végbe. A palota úgy belül, mint kívül az emlékszerűség céljának és jellemének megfelelő szilárdság és biztossággal épült, és a fölösleges pompa mellőzésével azzal a bőkezűséggel díszíttetett, mely arról a szorgos gondosságról tesz kellemes bizonyságot, melylyel hazánkban irányadó körökben a tudományok iránt viseltetnek. A 180 olvasónak kényelmesen helyet adó olvasó teremben a falakba mélyített szekrényekben van az úgynevezett kézi könyvtár (t. olvasottabb művek) számszerint körülbelül 12.000 kötet. A többi szabadon maradt és szőnyegszerűleg festett falaknak, az eredeti szándéknak megfelelőleg egész sor freskó-képpel kellett volna diszíttetni, — ez a munka azonban későbbi időkre hagyatott. A széles és boltfiókokkal megszakgatott horonyt — mely a nagy fölülről jövő világosságot fogja körül — Lotz pompásan tervezett, viasz színekkel előállított szögletábrákkal díszítette, mely festmények a tudományokat és művészeteket varázsolják elő, közbe-közbe az ezeket legméltóbban képviselő férfiak mellképe van igtatva. A földszinti előcsarnok falai és boltozott födémei kőbarna alapon sgraffito-rajzokkal diszítvék, melynek a lépcsőházból kijövőre gyakorolt komoly hatását a színes ablakokon áttörő fény szelídíti. Az egész épületnek igen érdekes részét képezik azok a nagy helyiségek, melyekben a könyvek legnagyobb tömege őriztetik. A könyvek befogadására, ép úgy, mint a párisi nagy államkönyvtárbart, különböző keresztmetszetű rúd- és rácsvasakból összeállított, nyitott, a padozattól a födémig nyúló szekrények szolgálnak, melyek egész magasságban körülfutó karzatokkal látvák el. Berendezésük az első emeleti alaprajzból’) látható. Ezeknek a határtalan tartósság és teljes tűzbiztosságon kívül még *) *) L. lapunk 16—172. sz. rajzmellékletét. Szerk.