Épitő Ipar, 1887 (11. évfolyam, 1/522-52/573. szám)

1887-05-22 / 21. (542.) szám

214 PlWis­ zásra, utakra, vízvezetékre, légszeszre fizettek a tulajdo­nosok 2 frt 50 kr.-t minden négyzetöl után, s így összesen 3 frtba került minden négyzetös telekterület; a bankok fekvés és nagyság szerint 8 egész 12 frtig becsülték négyzetölét. Az eddig felépített házak 4 kivételével mind földszintesek, s ez a körülmény a telepnek igen nagy elő­nyére válik, mert a telkek hátulsó részei összeérvén, fák­kal beültetve nagy kerteket képeznek, melyeket csak ke­rítések választanak el egymástól, s így az egész telep egy nagy park jellegét viselendi, melyben közbe-közbe a kis családi házak állanak. Építkezési stylre nézve a házak leginkább könnyű olasz renaissance stylben épültek, és homlokzatuk na­gyobbrészt sajtolt, nyers téglából készült. Múlt 19. és 20. számunk mellékleteiben vették a tisz­telt olvasók 4 ily különböző nagyságú háznak, megannyi typusnak terveit, melyek közül az első egyszerű 3 szobás kis lakást tüntet elő; az utcai szobák alatt pince van; ennek az ára külső elesettel és verandával együtt 4064 frt; a második terv szerint már nagyobb kényelemmel el­látott ház épült: áll 3 utcai, 1 udvari szobából: van előszobája, fürdőszobája, konyha, kamara és closet; költ­sége 5693 frt; a harmadik magas földszintes ház terve; majd az egész területen magas pince van, melynek egyik része boltnak, a másik része házmesteri lakásnak készült; felső része a tulajdonos családi szükségleteihez mérten kényelmesen van beosztva; fürdőszobával, két closettel, szekrényes ablaktáblákkal és kemény padlóval ellátva; előállítási költsége 8033 frt. A 20. számunkhoz emeletes ház terve volt mellékelve, majd az egész épület alatt magas pince van, melyben a házmesteri lakás és a mosókonyha nyert elhelyezést; a magas földszinten, valamint az első emeleten, két család igényeinek megfelelő kényelmes, nagy szobákból álló lakás található minden szükséges mellékhelyiségekkel. Ez az emeletes ház 16,300 frtba került; a házban kemény padló van, az ablakok spalettáblákkal, szóval minden a leg­szolidabb módon előállítva. Meg kell még említenünk, hogy rajzaink az összes épületeknek csak körülbelül felére (52-re) nézve mondhatók típusoknak, mert a többi házak az egyes tervező építészek és építőmesterek szerint más-más beosztással, styllel stb. épültek; ilyen a ma már lakott 80 ház közül van vagy 35; munkában van továbbá még 30, úgy hogy ez év végéig, 4­5 telek kivételével, a fővárostól nyert mind a 117 telek be fog épülni. A típusaink szerint készült épü­letek anyagait a következő vállalkozók, iparosok szállí­tották : a téglát elsőrendű minőségben a Luczenbacher cég, a kőfaragó munkákat Andretti Anzelm és társai és Schwarzman csobánkai kőfaragó, az asztalos mun­kákat Thék Endre és Dvorzsák Alajos, a lakatos­­munkákat Jungfer Gyula és L­i­s­z­á­­­z Antal, a mázoló munkákat Ehrlich Miklós, az ácsmunkákat Neu­­s­c­h­­­o­t­z Ödön és Marcel cég, a bádogos munkákat, fürdőszoba és vízvezetéki berendezéseket Zellerin Má­tyás, a szobrász munkákat Szabó és Szánd ház, a cserepes munkákat Krumpholz Antal, a házak csa­tornázását G­e­i­z­­­e­r L. és a szobafestő munkákat Z­i­m­­mermann M. (b+d) (Folyt. köv.) A vasúti kocsik elmozduló tengelyeiről. A vaspályák kanyarulataiban a járóművek (lokomo­­tivok, kocsik) tengelyeinek a mozgási törvények értelmé­ben úgy kell elhelyezkedni, hogy minden pillanatban a pálya görbületi sugarának irányába essenek. Ha a kanyarulat nem erős, és a kocsi tengelyeinek távolsága nem nagy, amint ez régebben általánosabban szokásban volt, akkor a közönséges vasúti kocsitengely­szerkezet, illetőleg a tengelynek a kocsi alvázával való rendes összekötésmódja elég játékot enged a tengelynek arra, hogy a görbületben jól haladhasson; ha azonban a görbület sugara aránylag kicsiny, a kocsitengelyek távolsága pedig viszonylag nagy, akkor már külön szerkezet segít­ségével szükséges gondoskodni a tengelyek kellő elmoz­­dulhatóságáról. A közlekedés megkönnyítésére irányuló törekvések az egyes vasutak közt mindinkább bensőbb érintkezést, nagyobb egyöntetűséget fognak létrehozni. Az e téren tapasztalható jelenségekről időnként mi is megemléke­zünk, s röviden ismertettük annak idején a német vasút­­egylet műszaki egyezményeit, és közöttük az elmúlt évek­ben Bernben tartott vasúti nemzetközi értekezletek ered­ményeit. Ezen sorokban az említetteknek mintegy kiegé­szítéséül ismertetjük azokat a szabályzatokat, a­melyeket a német vasútegylethez tartozó, tehát egymással szorosabb forgalmi kötelékben levő vaspályáknak meg kell tartaniok, ha azt akarják, hogy elmozduló tengelyekkel bíró kocsi­jaik egymás pályáira akadály nélkül átbocsáttassanak.­­­­Ezek a szabályok 1886. december 1-jétől érvényesek. A szabályok alapelve az, hogy az egylethez tartozó vasutak kocsijaikon csak olyan elmozduló tengelyszer­kezeteket alkalmazzanak, a­melyek a 300 méternél nem kisebb sugarú kanyarulatokban a görbülethez jól alkal­mazkodnak. Az egylet műszaki bizottsága a szerkeze­tekkel kísérleteket tesz, illetőleg az egyes pályák által velük tett próbák eredményei alapján a szerkezeteket megbírálja, használhatóknak mondja ki, illetőleg az »egy­leti elmozduló tengely« névvel felruházza, s ez a megjelölés aztán láthatóan alkalmaztatik minden olyan kocsin, amely az engedélyezett tengelyszerkezettel van ellátva. Az ily kocsik az egyleti vasutak pályáira kifogás nélkül átbocsátandók, feltéve, hogy állapotuk az átbocsá­­tás egyéb feltételeinek is eleget tesz. Ezen alapelvekre vannak fektetve a szabályzat egyes pontjai, a­melyek közül a főbbek a következők: 1. Az egyleti elmozduló tengely fogalma alá nem sorozhatók, tehát ezen névvel fel sem ruházhatók: a) az egynél több tengelylyel bíró forgó állványok; b) az olyan egyes tengelyek, a­melyek a görbületi sugarak irányába való helyezkedésük alkalmával középső helyzetüktől egyik s másik oldalra 5 mm.-nél nagyobb távolságra nem mozdulhatnak el. 2. Az elfogadható elmozduló tengelyek a görbület irányába való helyezkedésük módja szerint le­hetnek : a) szabadon elmozduló tengelyek, melyeknek mindegyike külön, a kocsi többi tengelyétől függetlenül helyezkedik el a görbületekben. b) kapcsolt elmozduló tengelyek, a­melyek olyképen vannak egymással csuklósan összekapcsolva, hogy csakis együttesen, s a tengelyek középállásához részarányosan foglalhatják el a görbületi sugarak irányát. Egy másik alap a megkülönböztetésre a használhatóság foka, s e szerint vannak: c) A csoport, korlátlanul használható elmozduló tengelyek, melyek bármily sebesen ha­ladó vonatokhoz beoszthatók; d) B csoport, korlátoltan használható el­mozduló tengelyek, melyek csakis az 50 km. órán­­kénti menetsebességet meg nem haladó gyorsaságú vo­natokhoz vannak engedélyezve. Az egyes vasutaknak szabadságukban áll egymás kö­zött megegyezni az iránt, hogy a B csoportba tartozó tengelyekkel ellátott kocsikat óránként 50 km­-nél sebe­sebben haladó vonatokhoz is elfogadják. Az elmozduló tengelyszerkezetnek a kocsikon az en­gedélyezett rajzoknak és feltételeknek tökéletesen megfe­lelően kell elkészítve lenni, s e tekintetben egyik vaspálya a másiknak felelősséggel tartozik. Meg vannak állapítva azok a feltételek is, a­melyeket az elmozduló tengelyszerkezetek megbíráltatása, illetőleg

Next