Épitő Ipar, 1890 (14. évfolyam, 1/679-52/730. szám)

1890-05-04 / 18. (696.) szám

1890. BUDAPEST. 18. — 696. sz. — Vasárnap, május 4-én. XIV. ÉVFOLYAM. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 8 frt Félévre.................4 frt Negyedévre ... 2 frtÉPÍTŐipar Egy .»..ám áru 2.5 kr. MŰSZAKI HETILAP. AZ ÉPÍTŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁLÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG, VALAMINT A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Ámon József, Benkő Károly, Bukovics, Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos■ Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla. — A kiadótulajdonosok képviselője : Pártos Gyula. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII kerület, Kerepesi út 24. szám, Hl. em. 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Felelős szerkesztő: Jenj kéld. Mihályfi József, főmunkatárs. Tartalom. Meghivók. — A városok ellátására alkalmas vízbe- ] szerző módok leirása és azok kritikai összehasonlítása. (Folytatás.) — A gyorsvonatok járóműveiről. (Vége.) — Újítások a regeneráló gázlámpásokon (1 ábrával). — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Pályázatok. — Levelezés. — Hirdetések. ©ILecoAiuó. A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési egyesült szakosztályai holnap, hétfőn, május 6-én esti 61 2 órakor az egyesület helyiségeiben (Andrássy út 25. sz., 1. emelet) összejövetelt tartanak. Ybl Miklós, Steinhausz László, elnök, szakoszt. jegyző. MEGHÍVÓ. A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestületéhez tartozó iparossegédek segélypénztárának alapszabályai a kereskedelemügyi m. kir. nagyméltóságú miniszter úr 6649/810. sz. leiratával jóváhagyatván, alulírott, mint az 1884. évi XVII. tc. 189. §-a értelmében kirendelt állandó hatósági biztos, mindazon iparos-segéd urakat, kik Budapest főváros területén, a budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestülete kebelébe tartozó iparos uraknál alkalmazásban vannak, a f. 1890. évi május hó 4-én (vasárnap), d. u. 3 órakor, a IV. ker., Lipót utca 32. sz. a. (az új városháza) II. em. közgyűlési terem társalgó helyiségében tartandó választói közgyűlésre tisztelettel meghívom. A NAPIREND TÁRGYA : A segélypénztár elnökének, továbbá 24 rendes és 12 póttagnak az igazgatóságba való megválasztása. Ezek közül 12 rendes és 11 póttag a kőműves-segédek, továbbá 3 rendes és 2 póttag a kőfaragó-segédek, végre 9 rendes és 4 póttag az ács-segédek közül választandó. A választás titkos szavazás útján szavazólapokon történik. Budapesten, az 1890. évi április hó 15. napján. Dr. Horváth János ügyvéd, IV. kerületi esküdt, mint iparhatósági biztos* IIIIIIIIHI! ||||ini||li|illlll|||]l!llllllll||||llllllllllllllllllll[|lillillllllllllllllllllllllUllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllil!lllllllllilllllllllllll!illlllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllillllHIIIIIill"l A városok ellátására alkalmas vízbeszerző módok leírása és azok kritikai összehasonlítása. (Folytatás.) A forrásvíz elnevezés alatt összefoglalt vizek többféle alakban szolgálhatnak a vízellátás céljaira. Lényegesen eltérő a víznyerés módja a szerint, amint a forrásvíz felszínre jutása helyén vétetik el a vízvezeték számára, vagy pedig mesterségesen készült u. n. kutakkal nyerjük meg a forrásvizet, feltárva a vízvezető ré teget ott, ahol épen céljainkra alkalmasan nyerhetjük. Ez utóbbi módra akkor leszünk leginkább kényszerítve, ha a talajban mozgó víz a rétegek geológiai alakulásánál fogva nem is jut sehol felszínre, hanem pl. közeli folyó medrével van összeköttetésben és directe oda vezeti a forrásvizet. Minőség tekintetében e forrásvizek közt különbség nincsen, mert e tekintetben csakis a fentiekben elmondott szempontok a döntők, és így ugyanazt a vizet nyerhetjük az egyik, vagy másik módon, s az esetleg található hiányoknak nem a nyerés módjában, hanem a forrásvíz létrejövésében találjuk mindig magyarázatát. a) Városok ellátása felszínre jövő források vizével. Aránylag nem gyakori eset az, hogy a vizet áteresztő réteg valahol a felszínre lővő, tetemes mennyiségű forrásvizet vezessen ki. Az ilyen forrásvízre is a fentebb elmondott általános elvek állnak mennyiség és minőség tekintetében. Ez is tehát jó minőségű, vegyileg és mechanikailag tiszta lesz, ha a réteg alkotása megfelelő; ez is alacsony hőfokkal fog bírni, — mennyiségére a gyűjtő területnek van legfőbb befolyása. Vízbősége észleletek útján kipuhatolható. Csak hosszabb ideig kell a forrásvizet észlelni, tudomást szerezni arról, hogy a forrásvíz mennyisége — a réteg különös alakulása, a kőzet hasadékainak valami más medencével való összefüggése által, és egyéb hasonló okokból nem fog-e csökkeni; vagy viszont a forrás alkalmas foglalása, a vízvezető rétegnek több helyen történendő lefedése nem okozhatják-e a vízbőség emelkedését? A forrásvizet, ha felszínre jön, forrásfoglalás által nyerjük meg a vízellátó célokra. Forrásfoglalás alatt értjük azon berendezések összeségét, melyekkel a magától is felszínre jövő forrás vizét kényszerítjük az általunk készített mesterséges uton egy kellően épült kamrába, vagy medencébe kilépni, amely kamrában, vagy medencében kezdődik egyúttal a fővezeték csöve, vagy csatornája. Tekintettel arra, hogy a forrásvíz minősége általában olyan, hogy az szűrést nem igényel, a forrásfoglalásnál csak a legritkább esetben kell szűrésről is gondoskodni , — és ezért főelv csak az, hogy a foglalás által az összes vízmennyiséget megnyerjük, — és a víz minőségét chemiai, mechanikai tisztaság, valamint temperátura tekintetében ne rontsuk. Az első elv akkor is fontos, ha vízbő forrásokkal van dolgunk, mert a forrásnak esetleg kevésbbé figyelembe vett részén, amelynek vizére most nincs szükségünk — igen könnyen azt is elveszthetnék, amit fel akarunk és fel kell fognunk. Ugyanis a foglalás folytán megzavartatik a kifolyó víz természetes állapota és igen köny-