Épitő Ipar, 1893 (17. évfolyam, 1/835-52/886. szám)

1893-05-04 / 18. (852.) szám

1893. BUDAPEST. 18.-852. sz.­­Csütörtök, május 4-én. XVII. ÉVFOLYAM. é­pítő­ipar MŰSZAKI HETILAP, Tartalom. Asztalos-műhelyek berendezése. (Vége.) — A M. Mérnök- és Épitész-Egylet 1893/94. évi nagy pályázata az építészet köréből. — Vegyesek. (Rajzmelléklet: Szabolcs vármegye szék­háza Nyíregyházán . Főhomlokzat.) — Magyar Mérnök- és Építész- Egylet — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések és tervpályázatok. — Hirdetések. K­iss Asztalos-műhelyek berendezése. (Vége.) Azok számára, akik konkrét esetben egészen pon­tosan ki akarják számítani az illető motor gazdasági hatását, röviden megmondjuk, hogy miként szoktuk ezt tenni. A gép beszerzési árából és felszerelési árából és fel­­szerelési költségeiből vesszük a tőke valamint az avu­lási kamatot; kiszámítjuk tapasztalat alapján a fen­­tartási és az üzemköltséget. Az avulási, kamat alapjául az az időtartam szolgál, melyen át az illető gépet hasz­nálhatni. Van eset, hogy motoroknál 20, máskor 16 évre sőt még ennél is rövidebb időre teszik a motor hasz­nálhatóságát. Némely gyárban pl. fölteszik, hogy a tőke és avulási kamat együttesen 10°/6. Más gyárban, gőzgépeknél a következőleg számí­tanak : A kazánház falazása és kürtőjének avulási százaléka 2°/0, tőkekamat 5°/0, fentartási költség 2'/#) biztosítás 1%= 3 10%. Kazán és szivattyú avulási kamat 5° tőkekamat 5%, fentartási költség 2’5%, biztosítás 1%= 3 13'5%. Gépház fentartása és biztosítása 5+ 1% = 6% a he­lyiség béréből. A gőzgép alapzatánál avulási kamat 2° %, tőkekamat 5% = 7%. A gőzgépnél avulási kamat 5%, tőkekamat 5%, fön­­tartási költség 2­5%, biztosítás 2%. Transmissió avulására 5%, tőkekamat 5%, föntartás és biztosítás 2 + 2 = 4% = 3­­4%. Indító­ szijaknál avulásra 20°/0, tőkekamat 5%, fön­­tartási költség 20%, biztosítás 2% – 3 47%. Kiszolgálás (sütő, kezelő) 1—2 ember fizetése, kőszén­szükséglet lóerőnként és óránként, és végre olaj, törlő­rongy, tömítő szerek. E számítások alapján Németországban 1876-ban egy faiparos üzletben felállított 50 HP lóerős gőzgépnél az évi költségek, hozzávéve még az udvar területének évi bérösszegét is, 14,460 frt volt, mi lóerőnként és napon­ként 96 kr., vagyis óránként és lóerőnként 9­6 krajcárt tett. Megjegyzendő, hogy itt a fahulladékot nem a fűtésre értékesítették ; a fűtés kőszénnel történt, a munkaidő pedig 10 óra volt. A motor valóságos fény­űzéssel volt kiállítva. Az udvarbér leszámítása és a fa­hulladék felhasználásával a költség lóerő­ óránként 8 krra szállott le. A fentartási költség gépeknél 2—2-5%-ra, a gépház­nál, kazánháznál 2—5%-ra, szíjaknál pedig 20%-ra vehető. Az üzemköltség, jobban mondva a gép fűtőanyagának szükséglete, olaj, tömítőanyag, és a kezelői személyzet bére a helyi viszonyok szerint változik. De esetről-esetre könnyen megállapítható. Törekedtek gőzgépeknél az egyes költségtételeket formulákkal is kifejezni, (lásd például a Technol. Lapok III. évfolyam 6. sz.) úgy, hogy azokat tetszőleges nagyságú gépeknél is elég pontossággal előre­­ kiszámíthatni. Hogy milyen arányban áll az emberi erő a motorikus erővel absolute valamint költségileg is, ezt a követke­zőkből láthatni: Kísérletek alapján tudjuk, hogy egy géplóerő kifej­tésére 8 munkás kell. Föltéve, hogy 10 lóerőre volna szükség bizonyos gépkészlet hajtására, kellene tehát 8X10 - 80 napszámos erre. A napszámot 1 forinttal fölvéve, kerülne ez naponta 80 frtba, azaz egy évre 80X300 : 24.000 frtba; 1 lóerő óránként pedig 80 fo­rint : 10 óra X 10 lóerő — 80 forint: 100­X 8000:100­X 80 krajcárba. Ez volna tehát a legdrágább hajtó­erő, melyet kép­zelhetni. És mégis találkozik faiparos a­kinek hő­vágya egy kör- vagy még inkább szalagfűrész beállítása, melyet emberi erővel hajthatni. Az ilyen kívánságok teljesítésé­nek azonban mindig a kijózanodás a vége, amennyiben azok, kik a gépet használják, rövid idő múlva maguk is belátják annak hasznavehetetlenségét. Az előleges figyelmeztetés e tekintetben rendesen nem használ semmit; a tanács helyességét sajnálattal de csak akkor ismerik el, mikor már a saját kárukon okultak. Az ipar terén létező verseny azonban követeli, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt fölhasználjunk gyárt­mányunknak olcsóvá tételére. Hogyha a gyártmány szo­­liditását óhajtjuk, akkor ennek elérésére más eszköz nincsen, mint jó munkabeosztás mellett még az újabbkor fejlett technikájának minden rendelkezésre álló eszközét kihasználni. Nagyban hozzájárul az olcsó gyártás elérésére az, ha a fánál előforduló nehezebb, sok nyers erőt fogyasztó munkát gépekkel végeztetjük. A szerszámgépek felállí­tását a némileg jobb módú iparos rendesen kibírja; azt a néhány ezer forintot, mely a legszükségesebb szerszám­gépekre kell, gyakran még befektetheti az üzletbe. Nehezebb azonban már a motor felállításának kér­dése. Nem tekintve, hogy iparosaink nagy része nem saját házában lakik, bérházban pedig a motor fölállítása csak ritkán van megengedve, már a motor és transmissió beszerzése, kezelése és föntartása is sok pénzügyi ne­hézségbe ütközik. Ezeket a nehézségeket mellőzzük, ha módunkban áll gépeinket idegen motorral hajtatni,­­ vagyis, ha ta­lálunk olyan intézményt, melyben az illető iparág cél­jainak megfelelő helyiségek és motorikus erő van. Ilynemű intézmények a munkamegosztáson és jól szervezett kereskedésen kívül járultak hozzá hogy Bécs, Berlin, Páris, London és más nagyobb városok kézmű­iparai a nagytermeléssel foglalkozó gyáriparral a ver­senyt nemcsak, kiállani bírják, hanem a mellett még virágoznak is. Ilyen intézményekre már régóta nálunk is szükség volna. Az eszme már a 80-as években a m. kir. tech­nológiai iparmúzeumban meg len pendítve, de eredmény­telenül. Ez időben a m. kir. kereskedelmi minisztérium fog­lalkozik a legkomolyabban, ennek az eszmének a meg­valósításával mint iparfejlesztési tényezővel, és valószínű, hogy így az óhajtás rövid idő múlva testet is fog ölteni. Gaul Károly: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1893/94. évi nagy pályázata az építészet köréből. A) Tervezendő egy tó- vagy tengerpart melletti fürdő­hely számára gyógyterem-épület, a mely a kö­vetkező helyiségeket foglalja magába:

Next