Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)
1922-01-15 / 3-4. szám
10 ÉPÍTŐ IPAR ÉPÍTŐ MŰVÉSZET a föld-, kőműves- és napszámosmunkát végezték. Ha valaki a munkát abbahagyta volna, mielőtt az összes ház kész, elvesztette volna jogát a házára és csak a munkaidejét térítették volna meg. A házak a nyáron tényleg elkészültek, csinosak, olcsók, örömet szereztek építőiknek, akik helyesen alkalmazták azt az elvet, hogy pihenés az, ha napi munkánktól eltérő más munkát végzünk. 5. A vízerőművek kiépítése és a szerűinséggel kapcsolatos fokozott szénbányászat (sok telepet a mai árak mellett érdemes kiaknázni, míg békében nem lett volna racionális) további építőszükségleteket teremt. 6. Gazdag emberek újból építenek villákat, amelyek most már minden lakástörvénytől mentesek, avagy lakásokat építenek, melyek ellenében rekvirált lakásrészük felszabadul. Sokan úgy akarnak lakáshoz jutni, hogy bérházban padlást bérelnek és azt kiépítik. 7. Végül az ipar és különösen a terjeszkedő nagy bankok költségesebb építkezéseket is megengednek maguknak. A legutóbbi esetek kivételével minden építkezés vezérmotívuma a takarékosság. De a hamis takarékosság korszakán már túl vannak. „Dauerwerte schaffen, Qualitätsware“ — a jelszó. Hogy a szépség nem luxus, hogy a jó terv rendesen nem drágább, mint a rossz terv, hogy telepeknél a specialista városépítész és egyes épületeknél az építész közreműködése elengedhetlen, az átment a köztudatba és határozott esztétikai közvélemény akadályozza meg, hogy takarékosság vagy ideiglenesség címén a várost vagy a természetet elcsúfítsák. Ennek az országnak van kultúrája, nemcsak civilizációja és vannak ideáljai. A takarékosság helyes alkalmazásához tartozik, hogy nemcsak azt nézik, hogy egy ház mibe kerül, hanem azt is, hogy mibe fog kerülni fűtése és fenntartása. Éppen ezért térnek vissza a zártsorú építkezéshez, csökkentik az utcák szélességét és az épülettömb közepén nagy közös kertet létesítenek. Olcsóbb és mégis a régivel legalább is egyenértékű új építőmódokat keresnek. Talán alkalmam lesz ezekről is írni, kapcsolatban a német műegyetemnek nagyszabású kísérleti munkásságával, mellyel a praxist nyomon követik és támogatják. Igaz, hogy a kísérletekhez pénz kell, de ez a pénz sok ezerszeresen megtérül a köznek és a kísérleti állomások mindenekelőtt megvédik a közönséget a szédelgőktől. A pénzbeli takarékossággal egyenrangú jelszó és mindenki kötelességszerűen figyelembe veszi: a tüzelőanyaggal való takarékosság. Németország oly óriási szénmennyiséget köteles évente az ententenak szállítani, hogy Ruhrorttól Párisig 21 sínpárt töltenének meg a vagonok, ha egyszerre lehetne indítani. Azonkívül elvesztek a Ruhrvidék kivételével a legjobb széntelepek: Elszász, Felsőszilézia és a megszállott Saarmedence. Mi, sajnos, még jobban rá vagyunk kényszerítve a tüzelőanyaggal való takarékosságra és azt hiszem, ha valahol, úgy nálunk aktuális építészeket, építtetőket, és az egész művelt közönséget az energiával való gazdálkodásra felhívni. Ha Te, kedves Szerkesztő Barátom, szerzel reá kiadót, örömmel írok erről oly részletesen, hogy mindenki haszonnal forgassa könyvemet, pozitív haszonnal, amenynyiben a legegyszerűbb háztartás is évente ezreket takaríthat meg, ha világítással és fűtőanyaggal okszerűen gazdálkodik. Most azonban a nagy anyagból csak egyes részleteket ragadhatok ki, főleg konkrét adatokat, melyeket az idei „Energiewirtschaft-Ausstellung“ tudományos osztályában jegyeztem fel, így, hogy még egyszer érintsem a szabadon álló ház esetét, egy konkrét példában a müncheni műegyetem vizsgálatai szerint egy 709m alapméretű munkásháznak, melynek földszintje 255 m, manzárdja 235 m, űrmagasságú, — 10° külső hőmérsékletnél óránként 3640 kg/kal hőszükséglete volt. Ugyanazon ház zártsorú építkezésnél csak 2500 kg/kal-t igényelt volna. Táblázatba állítva: I. Szabadon álló ház évi szénszükséglete 4200 kg II. Szabadon álló kettősház, lakószobák kifelé évi szénszükséglete __________ 3600 „ III. Szabadon álló kettősház, lakószobák befelé évi szénszükséglete __________ 2500 „ IV. Zártsorú házak, lakószobák egymásmellett évi szénszükséglete ............... 2200 „ Ilyen adatok mellett minden ellenvetés elnémul! És ne felejtsük el, hogy az építési költség is csökken I - IV. Nem kevésbbé fontos a falak hőszigetelőképességét megvizsgálni. Fenti háznál IV2 téglás határfalak voltak, mint azt az építőszabályzat előírja. Ha ennek a falnak hővezető együtthatóját 100-nak vesszük, akkor IV2 téglás fal hővezető együtthatója............... 100 1 „ „ » „ _______ 130 IV2 „ mészhomokkőfal hővezető együtth. 121 1 „ fal, 3 cm turfaréteggel, „ „ 71 V2 „ favázas, 3 cm „ „ „ 87 stb. így pl. ha fenti házat egytéglás, turfával szigetelt falakból építjük, nemcsak az építési költséget, hanem az évi tüzelőanyagfogyasztást is csökkentjük. Beton tudvalevőleg igen jó hővezető és ezért lakásépítésre csak üreges betonkövek vagy salakbetonkövek alkalmasak. Az újabb gyorsépítő módok éppen ily üreges köveken épülnek fel. A müncheni műegyetem ezeket is figyelemmel kíséri hőtechnikai szempontból. Nem kevésbbé fontos a nedvesség távoltartása. A hővezető együttható q, 0°-nál kísérleti eredmény szerint: Természetes kvarchomokkő ________ 1*22 Mészhomokkő ___________________ 0'80 Kavicsbeton ............. 104 Közönséges tégla, száraz ...................... 0 41 1 .. „ „ , 2% nedvességű. 0'80 J • • Porózus „ ................................ 0T6 Fa „.................................................... 0 12—0T 7 Turia-szigetelőlemez ___________0'05 Parafa- „ _____________ 0'03—0-06 stb. További fontos probléma a gazdaságos fűtési rendszer megválasztása. Sok mérés megállapította, hogy a modern cserépkályha messze felülmúlja a központi fűtést, melynél a vezetékben sok hő vész el. Nem felejtem el, hogy a központi fűtés kényelmesebb, tisztább, kevesebb helyet foglal el — de az energiatechnikus kénytelen kijelenteni, hogy a hasznosítható hőmennyiségnek (tudvalevőleg a tüzelésnél vannak elkerülhetetlen veszteségek, pl. a tüzelőanyag egy része elégetlenül hull le a rostélyon) átlag csak 65°/o-át juttatja a fogyasztóhoz, míg a legjobb kályhák 80%-át. Emellett pedig szellőzteti a szobát, ami megbecsülhetetlen előny a szobában dolgozóra. Előbbi lakásomban gőzfűtés volt, állandó garathurutban szenvedtem. Mostani cserépkályhás szobámban semmi bajom! Energiagazdaság szempontjából feltétlenül központi fűtést kell javasolni ott, ahol egyébként távozó melegmennyiségek hasznosításáról van szó, tehát kohó- és egyéb melegfölösleggel dolgozó gyáraknál, meleg forrásoknál stb. A központi fűtés költségeinek elosztását pedig igazságosan az elméleti melegszükséglet kiszámításával eszközölhetjük, az a még igazságosabb mód, hogy a közölt hőenergiát éppoly módon mérjük, mint az áramot, gázt vagy vizet, még nem terjedt el. Egy konkrét esetben pl. a manzárd 23‘6%, az I. em. csak 18'5°/o-át igényelte az egész hőszükségletnek. Méltán kifogásolják a fűtési mérnökök a zárt fűtőtestburkolatot, mely adott esetben 75%-át is visszatartja a melegnek. Egy konkrét esetben a szigetelt ablakfülkében elhelyezett radiátor hővesztesége évi 29 kg, a nem szigetelt ablakfülkében 65 kg koksznak felelt meg. Sokkal nagyobb a veszteség, ha egyszerű ablakok vannak, mint az Németországban sok helyi szokás. 1922. január 15