Erdészeti Kisérletek, 1932 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1-4. szám

­ Dr. Fehér Dániel, Kiss Lajos és Kiszely Zoltán rülményre itt csak nagyon röviden óhajtunk kitérni az arra szánt feje­zetben. A jelen vizsgálatoknak a célja az volt, hogy a végzett talajsavanyú­­sági elemzésekkel kapcsolatosan pontos növényszociológiai vizsgálatokat végezve megállapítsuk azt, hogy milyen fontosabb növényfajok alkotják az erdőtalaj jellemző növényzetét és milyen savanyúsági határok között tenyésznek az utóbbiak. A vizsgálatok tehát ennek megfelelően két részből állottak, mégpdig a talaj savanyúság állandó, egy tenyészeti időszakon keresztül való megfigyeléséből és méréséből, továbbá a talaj jelemző növényzetnek az újabb növény­szociológiai kutatási módszerek alapján való felvételén. Természetesen meg kell itt jegyeznünk, hogy eredeti szociológiai felvételeink csak a magyarországi erdőkre vonatkoznak, míg az északeurópai erdőtalajokra vonatkozólag csak a talaj savanyúsági mé­réseket végeztük el az intézetben, ezen erdőknek növény­szociológiai adatait ellenben a különböző országokban dolgozó munkatársaink voltak szívesek felvenni és velünk közölni. Vizsgálatainkat u. i. azon célból, hogy ezeknek általános érvényt és jelentőséget adhassunk, a Növénytani Intézet külföldi kísérleti területei révén egészen a 70. szélességi fokig kiterjesztettük. Egyébként kísérleti területeinkről az I. sz. táblázat ad bővebb felvilágosítást. A vizsgálati módszerek rövid ismertetése. A talaj­savanyúsági méréseket elektrometrikus úton hajtottuk végre. A berendezést, mely Fehér eredeti elgondolása alapján állíttatott össze, már ezen lapok hasábjain ismertettük. (III.) Különben is a talajsavanyú­­sági mérések eredményeit más helyen közöltük teljes részletességgel. Itt csak annyit óhajtunk megjegyezni, hogy a mérések 10—15 cm mélyről, 10—12 helyről vett és keverés útján előállított rendszerint két vagy egy­­hetenkint behozott próbákra vonatkoznak. A sopronkörnyéki erdőkből vett próbákat eredeti állapotukban 24 órán belül megvizsgáltuk. A messze északról jött próbák eredményei kétségkívül változást szenvedtek a hosszabb-rövidebb ideig tartó szállítás tartama alatt, épen ezért ezeket az eredményeket csak tájékozódó értékeknek szabad elfogadnunk. Egyéb­ként a soproni területek talaj savanyúságának változásait részletes táb­lázatban foglaltuk össze, amelyben az egyes erdőtípusok szerint vett kitettség alapján vannak csoportosítva. Az északi talajokra vonatkozólag a megfelelő táblázatokban csak a pH-értékek maximum és minimum ha­tárértékeit közöljük, azon hónap kimutatásával, amely hónapokban ezek előfordultak. Bár Fehér a talaj savanyúság időszaki változásaival egy különálló nagyobb értekezésben foglalkozott, amely a kérdés részleteit is tárgyalja és felöleli, mégis itt nagy vonásokban a saját eredményeinek

Next