Erdőgazdaság, 1947 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1947-08-01 / 1-2. szám
a Magyar Állami erdőgazdasági üzemek hivatalos közlönye BEKÖSZÖNTŐ DR. TORDAY ERVIN A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (Mallerd) megalakulásakor vetődött fel az a gondolat, hogy részben a rendeletek könnyebb és gyorsabb közlése végett, tehát takarékosságból, részben pedig a szaklapjaink pótlására, tehát ismeretterjesztés, illetve ismeretgyarapítás céljából egy időszaki lapot indítsunk meg. A gondolat megvalósítása azonban a mai nehéz körülmények miatt másfél évig késett. Lapunk tehát a hivatalos közleményeken felül a szakunkat érintő események beszámolásával és vállalatunk működésének minden ágára kiterjedő szakirodalommal kíván foglalkozni. Természetesen elsőrendű feladata mindig a hivatalos anyag közlése és az erdőgazdálkodás tárgyalása marad. Foglalkozni kíván azonban a vadászattal halászattal és a természetvédelemmel is, mint az erdőgazdaság kiegészítő részeivel. Ezenkívül hazánk erdőszegénységére és az erdeink nagymértékű kihasználtságára tekintettel tárgyalni fogja az erdei mellékhaszonvételeket, sőt a gazdálkodási lehetőségeink keretei között foglalkozni kíván kisebb mértékben a mező- és kertgazdasággal is. Híranyagunkban közölni fogjuk a fontosabb személyi változásokat és szerkesztői üzenetünkben a hozzánk fordulók ügyesbajos dolgaival kívánunk foglalkozni, egy pár szóval felvilágosítást illetve útbaigazítást nyújtani. Későbbre pedig a külföldi szaklapok anyagának rendszeres ismertetését is tervezzük. Lapunkban hozzuk továbbá a ,,Magyar Közalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezetének Erdészeti Főcsoportja“ közleményeit is. Ezeknek közzétételére ugyanis a Főcsoport vezetőségét felkértük. A „Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének Erdészeti és Természetvédelmi Szakosztálya“ híreit — minthogy saját közlönyük van — csak kivételes esetekben fogjuk olvasóink tudomására hozni. Végül legfontosabb feladatunk a kari összetartás elmélyítése, a közéleti tisztaság szolgálata és foglalkozásunk elhivatottsága gondolatának kifejlesztése, illetve ébrentartása lesz. Régen elismert gazdaságpolitikai elv, hogy a több emberöltő keretei között mozgó erdőgazdálkodást csak akkor lehet okszerűen megvalósítani, ha az erdők állami tulajdonban vannak. A még pár évvel ezelőtt megvalósíthatatlan álomnak képzelt elgondolás máról-holnapra hirtelen valóra vált. A háborút követő földreform az állam tulajdonába jutatta az erdőket, de ez a változás nekünk erdészeknek örömébe mellékízt, keserűséget is kevert. A háborús körülmények folyományaként ugyanis az erdők jórészét leromlott állapotban kellett átvenni és még ma is állandó küzdelmet kell folytatni a megmaradt állományok megvédése érdekében. Tisztában vagyunk azzal mindnyájan, hogy ebben az emberre magánosoknak egyes példány ára 2.0 Ft A magyar erdők hangja Elindul a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek hivatalos közlönye. De több akar lenni, mint egyszerűen rendeletek tára, vagy hivatalos közlemények szürke gyűjteménye. A megnyomorított, tönkretett magyar erdők fájdalmának lesz szócsöve ez a kis lap, amely minden sorával csak egyet akar szolgálni: a magyar dolgozó nép szebb és boldogabb jövendőjét. De amikor helyet adunk minden panasznak és fájdalomnak, amely a magyar erdők sorsával kapcsolatban felmerülhet, azért távol áll tőlünk az a szándék, hogy az „Erdőgazdaság“ hasábjain csupa siránkozást találjon az olvasó. Ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy minden cikk, tanulmány, hír, rendelet, amelyet ebben a lapban közlünk, végeredményben kifejezésre juttassa azt a optimizmust, azt a törhetetlen bizakodást, amivel az államosított magyar erdőgazdálkodás minden munkája feladatát végzi. Azonban kénytelenek vagyunk feltárni sebeinket, megmutatni a közvélemény és a kormányzati tényezők előtt, hogy milyen messzemenő kíméletre szorulnak súlyosan elpusztított erdőterületeink. Szükséges a tisztánlátáshoz, a logikus cselekvés megalapozásához, hogy mérleget készítsünk az erdők faállományának veszteségeiről, hogy megrajzoljuk lehetőségeinknek és tennivalóinknak szigorú egymásutánját. Szükséges és elengedhetetlen, hogy amikor a szomorúan megcsappant magyar erdővagyon akármilyen vonatkozásban is veszedelemben forog, odakiáltsuk, hogy: „Ne bántsd az erdőt!“ De ezen túlmenően reméljük, hogy ennek a közlönynek a mondatai szét fogják sugározni azt a nagy életakaratot, amely a magyar erdőgazdálkodás minden tényezőjét eltölti, hogy az újjáépülő demokratikus Magyarországon végre megvethessük az alapját egy olyan erdőgazdálkodásnak, amelynek maradandó hasznát majd a jövendő nemzedékek aratják le. Ennek az önzetlen, áldozatos munkának lesz a hirdetője ez a lap és kérek minden szakembert, minden olvasót, a magyar erdőknek minden barátját, hogy ebben a munkában bennünket szeretettel, megértéssel, tanáccsal, hozzászólással támogasson. Ifj. Tildy Zoltán