Erdőgazdaság, 1948 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-05 / 1. szám
Nemzeti parkok Angliában és nálunk Egy-egy táj különleges, lenyűgöző szépsége olyan vonzóerő, amely egyúttal hatalmas gazdasági értéket is jelenít sűrű látogatottsága révén. Ez a felismerés vezetett már a múlt Század közepén sok államot a nemzeti parkok létesítésének gondolatára, ezeknek a varázsos tájegységeknek védett területté való nyilvánítására. Tudatára ébredtek annak, hogy az ilyen tájaknak eredetiszépségükben valómegőrzése nemzeti érdek, hiszen azok idegenforgalma olyan bevételi forrást jelent, amely állandó jövedelmet biztosít nemcsak a környéknek, hanem az egész országnak. Legkorábban Amerikában ismerték fel ezeket a nagygazdasági lehetőségeket és ez a természeti szépségekben annyira bővelkedő ország könnyen válogathatott azokban a helyekben, amelyek nemzeti park létesítésére alkalmasak, így születet meg a világ leghatalmasabb nemzeti parkja, a Yeloudstone-park, amelynek megtekintésére évtizedek óta özönlenek a turisták. Európa államai között Anglia, volt az, amely szigetországának természeti szépségeit a maga hagyomány szeretetével , mindenkor igyekezett megőrizni, gondozni, fejleszteni és nemzeti parkok létesítésével azok látogatottságát növelni. Az angol vidék bővelkedik a szebbnél-szebb tájakban és a kormányzat legutóbb nagyszabású tervet dolgozott ki ezek fejlesztése érdekében. Eszerint 5700 négyzetmérföldön 12 új nemzeti parkot létesítenek. A tervet 3 év alatt akarják végrehajtani, úgy, hogy évenként 4 nemzeti parkot hoznak teljesen rendbe. Ha az egész programot végrehajtják, Anglia területének egytizedrésze kerül így, mint eszmeileg nemzeti tulajdon, nemzeti védelem alá. Nem lesz Angliának egyetlen olyan városa sem, amelynek 50 mérföldes körzetében ne lenne legalább egy nemzeti park. Úgy tervezik, hogy valamennyi nemzeti park könnyen megközelíthető legyen valamelyik közeli városból és különleges utazási kedvezményeket is nyújtanak majd a hétvégi kirándulók részére. Gondoskodik a kormány arról is, hogy a nemzeti parkok területén, vagy azok közelében turistaszálló, új menedékházak, kisebb vendégfogadók épüljenek a kirándulók részére, sőt a környék falvaiban és városkáiban élő farmerek segélyt fognak kapni arra, hogy berendezkedhessenek a látogatók ellátására, szükség esetén elszállásolására is, főleg akkor, ha korosabb látogatókról van szó. A fiatalság részére táborokat és sátrakat bocsátanak rendelkezésre a nemzeti parkok alkalmas területein. Nyilvánvaló, hogy ezek a nemzeti parkok elsősorban idegenforgalmi célokat szolgálnak és éppen azért a terv gondolt a tájak jellegzetes szépségének megőrzésén kívül arra is, hogy a területükön lévő kastélyokat, műemlékeket, történelmi nevezetességeket is a nemzet gondozása alá vegye, a táj szépségét és összhangját megzavaró építményeiket pedig lebontsa vagy átalakítsa, illetőleg olyan stílusú új építkezéseket lehessen csak kezdeni, amelyek összhangban állanak a táj történelmi, néprajzi hangulatával és beleilleszkednek a környezetbe. Még arra is gondolt a terv, hogy az autóforgalmat csak a nemzeti park területéhez vezető főútvonalakra korlátozza, nehogy az autók lármája a park pihenőhelyein, üdülésre alkalmas tájain fölöslegesen zavarja azt, az idillikus csendet és harmóniát, amelyet annyira szeretnek a hétvégi kirándulást szenvedélyesen kedvelő turisták. A nemzeti parkok területén megtiltják még a hangos és zavaró reklámokat, a lepedőnagyságú plakátokat és hirdetéseket is. Természetes, hogy ezek a nagyszabású tervek csak komoly tőkével hajthatók végre. A három év alatt beruházandó összeg közel 10 millió fontot tesz ki, de ezt fedezi az 50 millió fontos alap, amelyet a nemzeti parkok fejlesztésére tervezett törvény útján létesítenek. Felmerült az a terv is, hogy 52 különböző nagyságú vidéki területet is bevonnak a természetvédelem körébe, bár ez utóbbiaknak nem adják meg a nemzeti park jellegét, így újabb 10 ezer négyzetmérföldnyi terület kerülne az állam védelme alá; az egész nagyszabású terv végrehajtása után a brit szigetországterületének közel egynegyed része válik védett területté. A terv egyik érdekes részlete, hogy az angol partokon köröskörül új autóutak építésével olyan közlekedési hálózatot fejlesszenek ki, hogy egész Angliát könnyen körül lehessen utazni. Sóvárogva és vágyakozva gondolunk arra az időre, amikor majd mi, magyarok is ilyen gyönyörű terveket szőhetünk. De nálunk előbb kiirtott erdőink pótlásaival kell a munkát kezdeni. Évtizedekig tart, amíg ennek a munkának látható eredményei lesznek. A természetvédelemi azonban nálunk nemcsak idegenforgalmi célokat akar szolgálni, hanem a már létesített és még létesítendő úgynevezett rezervációs területek táján a magyar állat-, madár- és növényvilág ritka értékeinek megmentését és megfogyatkozott vadállományunk felszaporításával vadászterületeink növelését is. A két terv ad majd lehetőséget arra, hogy mi is megteremthessük a magunk nemzeti parkjait. Ifr. Csák Zoltán Faipari kollektív szerződés A Magyar Közlöny 291. számában (1947 dec. 24) jelent meg a faipari kollektív szerződés, amelyet a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének Faipari Szakosztálya, mint munkáltatói és a Magyar Famunkások Országos Szabad Szakszervezete, mint munkavállalói érdekképviselet kötött az egész magyar faiparra kötelező erővel. Természetszerűen ezek a bértételek válnak érvényessé mostantól kezdve valamennyi Müllerd fűrészüzemben is. A teljesítménybérben dolgozók munkabérei a kollektív szerződés kihirdetésének napján léptek életbe, míg az órabérek érvényessége visszamenőleg 1947 okt. 27. Erdőgazdasági szempontból különleges jelentőségű ez a faipari kollektív szerződés, mert ennek a keretében nyert szabályozást a hasító-döntő fűrésszel és a motorosfűrésszel dolgozó munkavállalók bére is. Ennél az eddig még külön meg nem állapított munkanemnél, amely azonban egyre nagyobb szerepet játszik majd, ideiglenesen az órabéreket kell alkalmaznunk, de remélhetőleg mihamarabb sikerül majd a teljesítménybéreket beállítani pontos időmérések alapján. Ugyancsak ez a szerződés szabja meg a talpfafaragók, valamint a ki- és berterhelők munkabéreit is és ezen a téren ugyancsak kívánatos, hogy a teljesíményi normák kidolgozására minél hamarabb sor kerülhessen.