Erdőgazdaság, 1948 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-05 / 1. szám

­ Nemzeti parkok Angliában és nálunk Egy-egy táj különleges, lenyű­göző szépsége olyan vonzóerő, amely egyúttal hatalmas gazda­sági értéket is jelenít sűrű láto­gatottsága­ révén. Ez a felismerés vezetett már a múlt Század kö­zepén sok államot a nemzeti par­kok létesítésének gondolatára, ezeknek a varázsos tájegységek­nek védett területté való nyilvá­nítására. Tudatára ébredtek an­nak, hogy az ilyen tájaknak ere­deti­­szépségükben való­­megőr­zése nemzeti érdek, hiszen azok idegenforgalma olyan bevételi for­rást jelent, amely állandó jöve­delmet biztosít nemcsak a kör­nyéknek, hanem az egész ország­nak. Legkorábban Amerikában ismerték fel ezeket a nagy­­gaz­dasági lehetőségeket és ez a ter­mészeti szépségekben annyira bő­velkedő ország könnyen válogat­hatott azokban a helyekben, ame­lyek nemzeti park létesítésére al­kalmasa­k, így születet meg a vi­lág leghatalmasabb nemzeti park­ja, a Ye­loudstone-park, amelynek megtekintésére évtizedek óta özönlenek a turisták. Európa államai között Anglia, volt az, amely szigetországának természeti szépségeit a maga ha­gy­omány szeretetével , m­indenkor igyekezett megőrizni, gondozni, fejleszteni és nemzeti parkok lé­­tesítésével azok látogatottságát növelni. Az angol vidék bővelke­dik a szebbnél-szebb tájakban és a kormányzat legutóbb nagysza­bású tervet dolgozott ki ezek fej­lesztése érdekében. Eszerint 5700 négyzetmérföldön 12 új nemzeti parkot létesítenek. A tervet 3 év alatt akarják végrehajtani, úgy, hogy évenként 4 nemzeti parkot hoznak teljesen rendbe. Ha az egész programot végre­hajtják, Anglia területének egy­­tizedrésze kerül így, mint eszmei­leg nemzeti tulajdon, nemzeti vé­delem alá. Nem lesz Angliának egyetlen olyan városa sem, amelynek 50 mérföldes körzeté­ben ne lenne legalább egy nem­zeti park. Úgy tervezik, hogy va­lamennyi nemzeti park könnyen megközelíthető legyen valamelyik közeli városból és különleges uta­zási kedvezményeket is nyújta­nak majd a hétvégi kirándulók részére. Gondoskodik a kormány arról is, hogy a nemzeti parkok területén, vagy azok közelében turistaszálló, új menedékházak, kisebb vendégfogadók épüljenek a kirándulók részére, sőt a kör­nyék falvaiban és városkáiban élő farmerek segélyt fognak kap­ni arra, hogy berendezkedhesse­nek a látogatók ellátására, szük­ség esetén elszállásolására is, fő­leg akkor, ha korosabb látogatók­ról van szó. A fiatalság részére táborokat és sátrakat bocsátanak rendelkezésre a nemzeti parkok alkalmas területein. Nyilvánvaló, hogy ezek a nem­zeti parkok elsősorban idegenfor­galmi célokat szolgálnak és ép­pen azért a terv gondolt a tájak jellegzetes szépségének megőrzé­sén kívül arra is, hogy a terüle­tükön lévő kastélyokat, műemlé­keket, történelmi nevezetessége­ket is a nemzet gondozása alá vegye, a táj szépségét és össz­hangját megzavaró építményeiket pedig lebontsa vagy átalakítsa, illetőleg olyan stílusú új építke­zéseket lehessen csak kezdeni, amelyek összhangban állanak a táj történelmi, néprajzi hangula­tával és beleilleszkednek a kör­nyezetbe. Még arra is gondolt a terv, hogy az autóforgalmat csak a nemzeti park területéhez veze­tő főútvonalakra korlátozza, ne­hogy az autók lármája a park pihenőhelyein, üdülésre alkalmas tájain fölöslegesen zavarja azt, az idillikus csendet és harmóniát, amelyet annyira szeretnek a hét­végi kirándulást szenvedélyesen kedvelő turisták. A nemzeti par­kok területén megtiltják még a hangos és zavaró reklámokat, a lepedőnagyságú plakátokat és hirdetéseket is. Természetes, hogy ezek a nagy­szabású tervek csak komoly tő­kével hajthatók végre. A három év alatt beruházandó összeg kö­zel 10 millió fontot tesz ki, de ezt fedezi az 50 millió fontos alap, amelyet a nemzeti parkok fejlesz­tésére tervezett törvény útján létesítenek. Felmerült az a terv is, hogy 52 különböző nagyságú vidéki területet is bevonnak a természetvédelem körébe, bár ez utóbbiaknak nem adják meg a nemzeti park jellegét, így újabb 10 ezer négyzetmérföldnyi terü­let kerülne az állam védelme­ alá; az egész nagyszabású terv végre­hajtása után a brit szigetország­­területének közel egynegyed része válik védett területté. A terv egyik érdekes részlete, hogy az angol partokon köröskörül új autóutak építésével olyan közle­kedési hálózatot fejlesszenek ki, hogy egész Angliát könnyen kö­rül lehessen utazni.­­ Sóvárogva és vágyakozva gon­dolunk arra az időre, amikor majd mi, magyarok is ilyen gyö­nyörű terveket szőhetünk. De ná­lunk előbb kiirtott erdőink pótlá­saival kell a munkát kezdeni. Év­tizedekig tart, amíg ennek a mun­kának látható eredményei lesz­nek. A természetvédelemi azonban nálunk nemcsak idegenforgalmi célokat akar szolgálni, hanem a már létesített és még létesítendő úgynevezett rezervációs területek táján a magyar állat-, madár- és növényvilág ritka értékeinek meg­mentését és megfogyatkozott vad­állományunk felszaporításával va­dászterületeink növelését is. A két terv ad majd lehetőséget arra, hogy mi is megteremthessük a magunk nemzeti parkjait. Ifr. Csák Zoltán Faipari kollektív szerződés A Magyar Közlöny 291. számá­ban (1947 dec. 24) jelent meg a faipari kollektív szerződés, ame­lyet a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének Faipari Szakosztálya, mint munkáltatói és a Magyar Fam­­un­kások Orszá­gos Szabad Szakszervezete, mint munkavállalói érdekképviselet kö­­tött az egész magyar faiparra kötelező erővel. Természetszerűen ezek a bértételek válnak érvé­nyessé mostantól kezdve vala­mennyi Müllerd fűrészüzemben is. A teljesítménybérben dolgozók munkabérei a kollektív szerződés kihirdetésének napján léptek életbe, míg az órabérek érvényes­sége visszamenőleg 1947 okt. 27. Erdőgazdasági szempontból kü­lönleges jelentőségű ez a faipari kollektív szerződés, mert ennek a keretében nyert szabályozást a hasító-döntő fűrésszel és a moto­rosfűrésszel dolgozó munkaválla­lók bére is. Ennél az eddig még külön meg nem állapított mun­kanemnél, amely azonban egyre nagyobb szerepet játszik majd, ideiglenesen az órabéreket kell alkalmaznunk, de remélhetőleg­­ mihamarabb sikerül majd a tel­jesítménybéreket beállítani pontos időmérések alapján. Ugyancsak ez a szerződés szabja meg a talp­fafaragók, valamint a ki- és ber­­terhelők munkabéreit is és ezen a téren ugyancsak kívánatos, hogy a teljesíményi normák ki­dolgozására minél hamarabb sor kerülhessen.

Next