Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1958 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

­ Szolnokon, Gyulán már a tavaszi fásításokra készülnek A szolnoki erdőgazdaság fölkészült a tavaszi fásításra. A termelőszövet­kezeti községekben és városokban, mint Karcagon is az erdészeti elő­adó bevonásával külön fásítási bi­zottságok­ alakultak. A tsz-ekben, fő­ként e­rdősávtelepítésre kerül sor, va­lamint a régiek pótlására. A pártbi­zottság mindenhol segíti a fásítást és igen jelentős szerepet vállalt a KISZ is. Ez talán azért van így, mert a tiszaburai KISZ példát mutatott. Az ottani fiatalok kimondták, hogy min­denki annyi fát ültet el, mint ahány éves. Öcsödön ezen az alapon már el is ültettek háromezer facsemetét, a jászszentgyörgyi iskolások pedig öt­száz darab suhángot. A kivitelezésre átvett fásítás így a tervek szerint el­éri a 2,4 millió forintot, amihez még hozzájön az országfásításra szánt 1 millió forint. Jelentős területet fásí­tanak ide tehát tavasszal Szolnok me­gyében. A csatornák mentén főleg nyárral fásítanak. A gyulai erdőgazdaságban az erdő­­gazdaságok vezetőit megkeresték, hogy nagyobb arányú fásítást indít­sanak el. Ezen az alapon Domb­­egyháza, Csarbacsüd, Fe­lsőnyomás, Csorvás, Gyoma, Vízegfás, Csuda­­balla, Bánkút állami gazdaságai 3 millió forint értékű erdősáv, erdő, fa­csoport, fasor beültetésére vállalkoz­tak. Eddig az állami gazdaságok nem rendelkeztek elegendő hitellel, most a Főigazgatóság közbejöttével elhá­rult a fásítás pénzügyi akadálya, így aztán a gyulai erdőgazdaságban eb­ből az összegből 2 millió facsemetét és 250 ezer suhángot ültetnek el. A termelőszövetkezetek számára is se­gítséget jelentett az erdőgazdaság fel­világosító munkája. Azt tapasztalták, hogy a 70 százalékos hosszúlejáratú hitelt rendszerint azért nem veszik a tsz-ek igénybe, mert szabálytalanul hoznak közgyűlési határozatokat és nem ismerik a hosszúle­járatú hitel feltételeit. • Az erdőgazdaság előadói most előre megszövegezik a hosszú­­lejáratú hitelhez szükséges termelő­szövetkezeti közgyűlési határozatokat és azt eljuttatják, még­pedig szemé­lyesen a termelőszövetkezet vezetősé­geihez. A gyulai erdőgazdaság a jövőre is gondol. Felkérték mind az állami gazdaságokat, mind a termelőszövet­kezeteket, hogy ötéves távlatban ké­szítsenek fásítási tervet részben azért, hogy a szükséges fehérnyár­­csemetéket idejében igényelhessék Szegedről és Nyíregyházáról, részben pedig azért, hogy az erdőgazdaság maga is elkészíthesse távlati fásítási tervezetét. Igen nagy jelentőségű az a munka is, amely abból áll, hogy szak­emberekből alakított brigád még a tél folyamán föltárja az erdősítésre alkalmas területeket, amelynek alap­ján az Alföldi ásí­t­ást jelentősen előbbre lehet vinni. * CÍMK­ÉPÜNK: Fizetik a nyereségrészesedést az egri erdőgazdaságban. Petőfi Imre répás­hutai fakitermelőnek csaknem négy­száz forintot fizet ki az erdőgazdaság főkönyvelője. — Cn 1­­­ 1 Щ MUNKANAPTÁR­ JAIHUAK FAKITERMELÉS. Folytassuk a fakitermelést és gondosan ügyeljünk a fagyos idővel, nagyobb hóval kapcsolatos foko­zott baleseti veszélyre. Tartsuk be a munkavédelmi előírá­sokat. A fagyártmánytermeléssel továbbra is foglalkozzunk s különös gondot fordítsunk a fríztermelésre. 3­­­ 4 SZÁLLÍTÁS. Közelítésnél használjuk ki a nagyobb hó adta előnyöket. Megvédi az újulatot és nagyobb teljesítményt biztosít. Minden fogatot és gépet, a faanyag szállításhoz! Biz­tosítsunk elsőséget a fülledékeny anyag szállításának. Szál­lításnál is ügyeljünk a baleseti veszélyre. ERDŐMŰVELÉS. Szorgalmazzuk a fenyőtobozgyűjtést. A magpergetőket a lehetőségig üzemeltessük. Enyhébb időjárás esetén gondosan tároljuk a tobozt a pergetésig, hogy a ned­ves anyag be ne fülledjen. Gondozzuk a rétegelt magvakat, rendszeresen locsoljuk és lapátoljuk át. A csemetekerti szer­számokat tartsuk karba és készítsük elő a tavaszi munkához. GÉPESÍTÉS. A nagy termelési idényben különösen fon­tos, hogy a kitermelő és közelítő gépeket teljes üzemben mű­ködtessük. A karbantartásra az eddiginél is nagyobb gondot fordítsunk. Időszerű a művelési gépek jó karbahelyezése és elő­készítése a tavaszi munkákhoz.­­ -­­ MEZŐGAZDASÁG ÉS MELLÉKHASZNÁLAT. Fagymentes időben fejezzük be az elmaradt őszi szántást. Hordjuk ki a trágyát a földekre. Készítsük elő a vetőmagot. A mellékhasz­nálat vonalán pedig a fűzvessző letermelése és a nádterüle­­tek learatása az időszerű feladat. VADÁSZAT. Könnyen csapázhatjuk és hajthatjuk háborí­totta erdőben a disznót. A kemény havas télben a vadvédelem legyen elsőrendű feladatunk. A nagyvadas területen lássuk el a vadat élelemmel. A fácánnak feltétlenül szüksége van téli etetésre, de a nyúlnak is rakjunk ki pillangós szénát. A havas idő a legalkalmasabb mérgezésre is. Vadászattal apasz­­szuk a rókák számát.­­ EGYÉB. Ahol már megengedik a kitermelési munkák, ott folytatni kell a V-fa jelöléseket. Enyhébb, hómentes időjárás­ban folytassuk a tisztítást. Vizsgáljuk felül a tárolt tölgy­makk készleteket, ügyeljünk, hogy az egér kárt s­e tegyen benne, ki ne száradjon­, be ne fülledjen. 1­ 5. HÉT 1958. JANUÁR 31 NAP

Next