Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1962 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

SZEGEDI LEVÉL Hogyan sajátítják el a jövő erdészei a szakmai követelményeket? A szegedi Erdészeti Technikum gyakorlati munkájáról Nálunk is, mint minden más technikumban, hetenként egy napot gya­korlaton töltenek az osztályok. Ezek a gyakorlatok osztályonként más és más jellegűek, így az első évben megismerkedtünk a cserjékkel, fafajokkal és az erdőben élő hasznos és káros rovarokkal. A másodévben a vadgazda­ságtan, meteorológia és a pedológia köréből voltak gyakorlataink. Legbeha­tóbban a pedológiával foglalkoztunk, különösen a talajtípusok és talaj­szelvények vizsgálatának módjaival. A vadgazdaságtani ismereteket egy­hetes, összefüggő gyakorlaton sajátítottuk el, miközben a fácántenyésztés módszereit is tanulmányoztuk. A harmadévben foglalkozunk földméréssel, erdőhasználattal és műveléssel, erdőbecsléssel, valamint megismerkedünk az erdőgazdaságokban használatos gépekkel és azok kezelésével. A haszná­lat keretén belül fakitermelést is végeztünk, tuskóirtással és druzsbával. Mindezekkel kéthetes összefüggő gyakorlaton foglalkoztunk. A negyedévben az eddig tanultakhoz kapcsolódik az erdőrendezés, védelem, és üzemszervezés. A sokévi tapasztalat azt mutatja, hogy az erdőgazdaságokba kikerült technikusok nagy része gyakorlati téren is megállta a helyét. Pápai Gábor XII. oszt. tan. 150 km sorfásítás a Balaton északi partján A Balaton-környék tájképét az er­dőgazdaság munkája az utóbbi évek­ben lényegesen átalakította. Keszt­hely—Zánka—Akarattya — Lepsény­­vonalon mintegy 150 km-es sorfásí­tás ad új jelleget a parti szakasznak. Általában suhányméretű anyaggal történt a fásítás: boleána-nyárral, piramis-mandulával, hárssal, juhar­ral. A fasorok kialakítása úgy tör­tént, hogy már eleve számoltak a régi, kiöregedett fasor eltávolításá­val és a Balaton partján végigfutó főútvonal kiszélesítésével. A Balaton felé vezető összekötő utak mentén kisebb-nagyobb facsoportok kialakí­tásával formálta át a táj arculatát a veszprémi és a keszthelyi erdőgazda­ság. Így például Balatonfüred és Nagyvázsony között már megvannak az útmenti facsoportok, s most van folyamatban az Aszófő és Pécsely közötti, megfelelően a tájba illesz­kedő fásítás. A tervező erdőmérnökök és a ki­vitelező erdészek általában minde­nütt nagy gondot fordítanak az esz­tétikai hatás biztosítására a tájkép harmonikus kialakítására. A Tihanyi félszigeten több helyen ligetszerű telepítéssel vették körül a régebbi és az újabb létesítményeket. 1962-ben kerül sor a Belső-tó környékének fá­sítására, főleg füzekkel. De gondoskodik a veszprémi erdő­­gazdaság a balatoni községek és üdülőhelyek egyéb igényeiről is. A balatonfüredi oltványcsemetekert több mint 13 hektáros területén a legkülönbözőbb díszfüvek, díszfajel­­legű cserjék, platánok, örökzöldek, fenyők, köztük értékes exoták neve­lése folyik. Idényenként 30—40 000 darab suhángot, sorfát és kiültethető csemetét adnak a Balatonpart és a közeli iparvárosok — Veszprém, Vár­palota — zöldövezeti fásítására. Az érdekelt erdőgazdaságok terve­ző és fásító csoportjai komoly mun­kát végeztek a termőhelyi adottsá­gok feltárásában, az igénybe vehető területek összeírásában és az utolsó CÍMKÉPÜNK: Téli csend a Bakonyban K­halovszky István felvétele) Hat munkacsapat nyerte el a leg­utóbbi értékelés alapján a megtisz­telő szocialista brigád címet a váci erdőgazdaságnál. A hat brigádban 54-en dolgoznak. A kitüntetés után tovább versenyeznek, ezenkívül há­rom újabb munkacsapat is bejelen­tette részvételét a versenyben. években a Balaton környék termé­szeti adottságainak figyelembevételé­vel már jelentős fásítási eredménye­ket tudnak felmutatni. Néhány év alatt lényegesen fásítottabb és erdő­­sültebb lesz a balatoni táj, joooooooooXKy Egy helyes javaslat Erdőgazdaságunkban is, mint min­denütt az országban, lezajlott a mű­szaki dolgozók munkavédelmi vizs­gája. A vizsgázók a hagyományos módon, egyenként járultak a vizsga­­bizottság elé és feleltek a feltett kérdésekre. A válaszok során gyak­ran alakultak ki termékeny viták, hiszen a felelők az életben, a mun­kahelyükön szerezték tapasztalatai­kat, így elevenedtek meg a holt betűk és kerültek felszínre a rende­letek esetleges hiányosságai is. Ezeket a hasznos vitákat B­als­ay László erdészetvezető (Délhansági erdészet) szeretné hasznosítani a nagyobb közösség számára. Ezért azt javasolja, hogy ezek a vizsgák a jövőben legyenek nyilvánosak egy­­egy erdészeten belül, így mindenki okulhatna mások feleletéből, ellen­őrizhetné saját felkészültségét, más­részt termékeny vitákra nyílna lehe­tőség. A nyilvános vizsga folyamán nem kellene ismételni a kérdéseket, a teljes munkavédelmi anyag átve­hető lenne, így teljes egészében állna a műszaki vezetők előtt az a feladat, amely reájuk hárul a veze­tésük alatt dolgozók védelme érde­kében. Úgy érzem, ezzel a javaslattal érdemes lenne foglalkozni. A győri erdőgazdaság a maga területén min­denesetre alkalmazni fogja. Holy Zoltán Győr * ERDŐGAZDASÁG És FAIPAR 16. évf. 1962. 1. szám. Ara. 2.— Ft Szerkeszti a Szerkesztőbizottság A Szerkesztőbizottság elnöke: DR. BALASSA GYULA miniszterhelyettes Felelős szerkesztő: ÁKOS LÁSZLÓ Kiadó: A Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. Felelős kiadó: LÁNYI OTTÓ Terjeszti: a MAGYAR POSTA Szerkesztőség: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 9—11. Telefon: 121-790 19-55 m. o. Kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory u. 10. Telefon: 116-650. Előfizethető: a Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest, V., József­ nádor tér 1. és bármely postahivatalnál. Előfizetési ára egy évre 24 forint, fél évre 12 forint. Csekkszámlaszám: egyéni 61055, közületi 61066. (vagy átutalás a MNB 8. sz. folyó­számlára.) Megjelenik minden hónap közepén. 62-8918 - 689/2 - Révai-nyomda, Budapest.

Next