Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1962 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
SZEGEDI LEVÉL Hogyan sajátítják el a jövő erdészei a szakmai követelményeket? A szegedi Erdészeti Technikum gyakorlati munkájáról Nálunk is, mint minden más technikumban, hetenként egy napot gyakorlaton töltenek az osztályok. Ezek a gyakorlatok osztályonként más és más jellegűek, így az első évben megismerkedtünk a cserjékkel, fafajokkal és az erdőben élő hasznos és káros rovarokkal. A másodévben a vadgazdaságtan, meteorológia és a pedológia köréből voltak gyakorlataink. Legbehatóbban a pedológiával foglalkoztunk, különösen a talajtípusok és talajszelvények vizsgálatának módjaival. A vadgazdaságtani ismereteket egyhetes, összefüggő gyakorlaton sajátítottuk el, miközben a fácántenyésztés módszereit is tanulmányoztuk. A harmadévben foglalkozunk földméréssel, erdőhasználattal és műveléssel, erdőbecsléssel, valamint megismerkedünk az erdőgazdaságokban használatos gépekkel és azok kezelésével. A használat keretén belül fakitermelést is végeztünk, tuskóirtással és druzsbával. Mindezekkel kéthetes összefüggő gyakorlaton foglalkoztunk. A negyedévben az eddig tanultakhoz kapcsolódik az erdőrendezés, védelem, és üzemszervezés. A sokévi tapasztalat azt mutatja, hogy az erdőgazdaságokba kikerült technikusok nagy része gyakorlati téren is megállta a helyét. Pápai Gábor XII. oszt. tan. 150 km sorfásítás a Balaton északi partján A Balaton-környék tájképét az erdőgazdaság munkája az utóbbi években lényegesen átalakította. Keszthely—Zánka—Akarattya — Lepsényvonalon mintegy 150 km-es sorfásítás ad új jelleget a parti szakasznak. Általában suhányméretű anyaggal történt a fásítás: boleána-nyárral, piramis-mandulával, hárssal, juharral. A fasorok kialakítása úgy történt, hogy már eleve számoltak a régi, kiöregedett fasor eltávolításával és a Balaton partján végigfutó főútvonal kiszélesítésével. A Balaton felé vezető összekötő utak mentén kisebb-nagyobb facsoportok kialakításával formálta át a táj arculatát a veszprémi és a keszthelyi erdőgazdaság. Így például Balatonfüred és Nagyvázsony között már megvannak az útmenti facsoportok, s most van folyamatban az Aszófő és Pécsely közötti, megfelelően a tájba illeszkedő fásítás. A tervező erdőmérnökök és a kivitelező erdészek általában mindenütt nagy gondot fordítanak az esztétikai hatás biztosítására a tájkép harmonikus kialakítására. A Tihanyi félszigeten több helyen ligetszerű telepítéssel vették körül a régebbi és az újabb létesítményeket. 1962-ben kerül sor a Belső-tó környékének fásítására, főleg füzekkel. De gondoskodik a veszprémi erdőgazdaság a balatoni községek és üdülőhelyek egyéb igényeiről is. A balatonfüredi oltványcsemetekert több mint 13 hektáros területén a legkülönbözőbb díszfüvek, díszfajellegű cserjék, platánok, örökzöldek, fenyők, köztük értékes exoták nevelése folyik. Idényenként 30—40 000 darab suhángot, sorfát és kiültethető csemetét adnak a Balatonpart és a közeli iparvárosok — Veszprém, Várpalota — zöldövezeti fásítására. Az érdekelt erdőgazdaságok tervező és fásító csoportjai komoly munkát végeztek a termőhelyi adottságok feltárásában, az igénybe vehető területek összeírásában és az utolsó CÍMKÉPÜNK: Téli csend a Bakonyban Khalovszky István felvétele) Hat munkacsapat nyerte el a legutóbbi értékelés alapján a megtisztelő szocialista brigád címet a váci erdőgazdaságnál. A hat brigádban 54-en dolgoznak. A kitüntetés után tovább versenyeznek, ezenkívül három újabb munkacsapat is bejelentette részvételét a versenyben. években a Balaton környék természeti adottságainak figyelembevételével már jelentős fásítási eredményeket tudnak felmutatni. Néhány év alatt lényegesen fásítottabb és erdősültebb lesz a balatoni táj, joooooooooXKy Egy helyes javaslat Erdőgazdaságunkban is, mint mindenütt az országban, lezajlott a műszaki dolgozók munkavédelmi vizsgája. A vizsgázók a hagyományos módon, egyenként járultak a vizsgabizottság elé és feleltek a feltett kérdésekre. A válaszok során gyakran alakultak ki termékeny viták, hiszen a felelők az életben, a munkahelyükön szerezték tapasztalataikat, így elevenedtek meg a holt betűk és kerültek felszínre a rendeletek esetleges hiányosságai is. Ezeket a hasznos vitákat Balsay László erdészetvezető (Délhansági erdészet) szeretné hasznosítani a nagyobb közösség számára. Ezért azt javasolja, hogy ezek a vizsgák a jövőben legyenek nyilvánosak egyegy erdészeten belül, így mindenki okulhatna mások feleletéből, ellenőrizhetné saját felkészültségét, másrészt termékeny vitákra nyílna lehetőség. A nyilvános vizsga folyamán nem kellene ismételni a kérdéseket, a teljes munkavédelmi anyag átvehető lenne, így teljes egészében állna a műszaki vezetők előtt az a feladat, amely reájuk hárul a vezetésük alatt dolgozók védelme érdekében. Úgy érzem, ezzel a javaslattal érdemes lenne foglalkozni. A győri erdőgazdaság a maga területén mindenesetre alkalmazni fogja. Holy Zoltán Győr * ERDŐGAZDASÁG És FAIPAR 16. évf. 1962. 1. szám. Ara. 2.— Ft Szerkeszti a Szerkesztőbizottság A Szerkesztőbizottság elnöke: DR. BALASSA GYULA miniszterhelyettes Felelős szerkesztő: ÁKOS LÁSZLÓ Kiadó: A Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. Felelős kiadó: LÁNYI OTTÓ Terjeszti: a MAGYAR POSTA Szerkesztőség: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 9—11. Telefon: 121-790 19-55 m. o. Kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory u. 10. Telefon: 116-650. Előfizethető: a Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest, V., József nádor tér 1. és bármely postahivatalnál. Előfizetési ára egy évre 24 forint, fél évre 12 forint. Csekkszámlaszám: egyéni 61055, közületi 61066. (vagy átutalás a MNB 8. sz. folyószámlára.) Megjelenik minden hónap közepén. 62-8918 - 689/2 - Révai-nyomda, Budapest.