Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1964 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

­ a gépesítés, a műszaki fejlesz­tés fokozásának az éve lesz erdőgazdaságainkban, faipari üzemeinkben, az ÉRDÉRT telepein egyaránt. A következő oldalakon írásban és képben részben már be­vezetett és bevált, részben kipróbá­lás alatt álló hazai és külföldi gé­pekből adunk — természetesen ko­rántsem teljes — áttekintést, néhány cikkben pedig a fejlődés távolabbi jövőjébe próbálunk bepillantani. 1.j gépek 1964-ben Ebben az évben újabb korszerű gépeket szerzünk be. Többek között a Stihl-08 típusú 3 lóerős motorfű­részt, amelyet a vékonyabb méretű faállományokban, gyérítésekben igen eredményesen alkalmazhatunk. Továbbá a 65 lóerős 406-os típusú Unimogot ,amely szálfatermelésünket fogja megkönnyíteni és fellendíteni. Nagy jelentőségűnek ígérkezik (mi­vel nagyon égető, központi problé­mát hivatott megoldani) az Adam­­kó—Kovács—Pápista féle kérgező gép. Ebből a magyar géptalálmány­ból (amely a Nyugatbükki Erdőgaz­daságban igen kedvező eredménye­ket mutat) önköltségcsökkentő hitel­lel nagyobb mennyiség legyártása és munkábaállítása várható. Ugyancsak ebben az évben gyárt­ják le nagyobb mennyiségben az ÉRTI legújabb típusú, ismételten fe­lülvizsgált, módosított, kipróbált fo­­gatos közelítő kerékpárját. A fűrésziparban minden bizonnyal komoly segítséget fog nyújtani Szentmihályi Jóf­ef gépészmérnök „PAX" elnevezésű, hordozható kivi­telű, pakura tüzelésű gőzkazánja, amely minden eddigi kazánnál job­ban hasznosítja az üzemanyagot. CIMKfIPÜNK: A Budavidéki Erdő- és Vadgazda­ságban fokozott gondot fordítanak a vad téli etetésére. Képünkön vad­­gesztenyét szórnak­ fogatról az egyik etető mellett. (Michalovszky István felvétele) Hordozható motoros talajfúró Az erdőtelepítés előtti talajelőké­szítés leggyakrabban használt gépi eszköze a traktor, főleg a lánctalpas traktor. Ez azonban csak ott dolgoz­hat, ahol nincsenek a terepen fák vagy bokrok, illetve ahol a lejtő me­redeksége nem haladja meg az 50 százalékot. A traktorra szerelt talaj­fúró, me­lyet a tengelycsonkkal vagy a hid­raulikus emelőberendezéssel üzemel­tetnek, az erdészetben nem terjedt úgy el, mint a mezőgazdasági műve­lésben. Végül vannak hordozható talajfú­rók is. Ezeket 4,5—6 lóerős, kétüte­mű motor működteti. A fúrót a mo­torral tengelykapcsoló köti össze és a talaj adottságainak megfelelően könnyen cserélhetők a különböző idomú és méretű fúrók. A motort két ekeszarv alakú tartórúdpár hor­dozza, ezen van a sebességszabá­lyozó. Ahol a traktor már nem képes dolgozni, ott a hordozható talajfúró­val még eredményt tudunk elérni, kivéve a csak csákánnyal megdol­gozható sziklás terepet, vagy az olyan talajt, amely 15 cm-nél nagyobb át­mérőjű kődarabokkal van tele, to­vábbá a 100 százalékosnál merede­­kebb részeket. A gyökerek nem feltétlenül aka­dályozzák a talajfúró használatát. A rombuszidomú speciális fúró még az 5 cm vastag gyökeret is átvágja, ezért bokros területen is alkalmaz­ható. Kerítéskarok lerakásához kis át­mérőjű, csavarmenetes fúrók is rá­kapcsolhatók a készülékre. Üzemben tartásához két ember szükséges, de általában három em­bert rendelnek mellé, részben a munka fárasztó voltára való tekin­tettel, részben pedig azért, mert a fúró a vájt lyukból csak részben emeli ki a földet, egy részét ki kell lapátolni. Meredek és tömör talajon a harmadik munkás is segít a keze­lésben. Egy-egy lyuk fúrása 15—60 má­sodpercig tart. Időbe telik a készü­lék áthelyezése is egyik lyuktól a másikig (a lyukak sűrűségétől és a talaj állapotától függően) számítani kell továbbá arra, hogy 8 óra alatt 4—6 alkalommal ki kell egészíteni az üzemanyagot, ez esetenként 5—10 percet vesz igénybe. A pihenésre óránként mintegy 5 perc jut, min­dent összevetve tehát gyakorlatilag 8 óra alatt 3 munkás átlag 300—800 lyukat képes ásni. Az egy munkásra eső teljesítmény ezek szerint 100— 200 gödör, kézzel viszont legfeljebb 40—80. A gép teljesítménye külön­leges körülmények között fokozható ugyan, — például ha a fúró mellett többen dolgoznak, — de az ilyen megoldások ritkán gazdaságosak. Nyugatnémet, angol, olasz gépek több típusát használják. A Mc­Cul­­loch cég három motorjához lánc­fűrész is kapcsolható, az 53. sz. mo­dell legnagyobb fúrója 32 cm átmé­rőjű, de a géphez többféle méretű fúró tartozik. A Landoni-féle MT 93 fúrói 100—400 mm átmérőjűek. A motorok élettartamát 2000 órára becsülik. Naponta átlag öt óra hosz­­szat terhelik le őket. A csavar alakú fúró hegye és a kapcsoló fogai van­nak a legnagyobb kopásnak kitéve, de ezek könnyen pótolhatók. A rom­busz ajkú fúró vágóélei kevésbé használódnak el. A fenntartási, javítási költségek az amortizáció felére tehetők, a hajtó- és kenőanyag fogyasztás költségei körülbelül megegyeznek az amorti­zációval. A „Mach­ine e Motori Agricoli” 1963. novemberi számából 30000000000 Baloldali képünk: a gép a gödörásás megkezdésekor. Jobboldalon, köves talajon is könnyen lehet dolgozni a talaj­fúróval. Bolinder hasítógépek Hazai iparunk számos olyan mé­retű fűrészárut igényel, amelyet kül­kereskedelmi szerveink sehogysem tudnak beszerezni. Ezt a nehézséget hidalja át az ÉRDÉRT vállalatnál dolgozó három Bolinder hasító gép, amely az olyan vastag anyagokból, amelyek kevésbé keresettek ipa­runkban, megfelelő méretű deszká­kat termel.

Next