Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1965 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Jubileumi munkaverseny a felszabadulás 20. évfordulójára Valamennyi erdőgazdaságunk, vállalatunk arra készül, hogy méltóképpen ünnepelje felszabadulásunk huszadik évfordulóját. Az ünnepi készülődés közepette mindenütt előtérbe kerül a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom kiterjesztése, felfrissítése. A munkaverseny új alapokra helyezésének, új formája kibontakozásának egyik legátgondoltabb, legkidolgozottabb tervével a Mátrában találkoztunk, úgy gondoljuk, részletesebb ismertetésével jó támpontot adhatunk a többi erdőgazdaságnak is. A parádfürdői erdőgazdaság a jubileumi munkaverseny meghirdetésével és kidolgozásával olyan új formát akar teremteni a munkaversenynek, amilyent az elmúlt évek tapasztalatai — jók és kevésbé kedvezőek — szinte törvényszerűen megszabnak. A komplex brigádok megalakulásával, a munkák szakosításával, az erdészetek és a kerületek összevonásával — a Mátrában 13 erdészetből 8 maradt — mind jobban érvényesült az egységek önállósága, kezdeményező ereje. A jubileumi munkaverseny alapjaiban erre az önállóságra, a termelő egységek öntevékenységére épít, amikor leszögezi: a központi irányítás háttérbe szorul, az üzemek maguk határozzák meg, tárják fel a célokat, feladatokat, s maguk irányítsák dolgozóik figyelmét ezeknek a megoldására. Ez a felhívás azt jelenti, hogy csak a fő ágazatokban indul központi verseny, s a központilag kidolgozott versenypontokat az üzemekben — erdészetekben, kerületekben, fagyártmánytermelő üzemekben — kibővítik, minden ágazatra kidolgozzák, mondhatni, saját testükre szabják. Az erdőgazdaság központja a legjobbak versenyét értékeli, vagyis akik a maguk munkaterületén kimagasló versenyeredményt érnek el, részt vesznek az „erdőgazdaság legjobbja” versenyben. Négy munkaterületre hirdették meg a legjobbak versenyét: az erdőgazdaság legjobb fatermelő munkacsapata, legjobb fagyártmánytermelő munkacsapata, legjobb gépjármű rakodó munkacsapata és legjobb tisztító munkacsapata cím elnyeréséért. Az ágazatonkénti verseny résztvevőinek jutalmazására dolgozónként 60 forintot biztosítottak, ami azt jelenti, hogy minden erdészetnek átlagosan évi 6000 forint jutalmazási összeg áll a rendelkezésére. Az „erdőgazdaság legjobbja” verseny győzteseit az erdőgazdaság külön jutalmazza. A szocialista brigád cím elnyeréséért folyó mozgalom az elmúlt évek során kiváló eredményeket mutatott fel, így ezen nem kívánnak változtatni. A felszabadulás évfordulójának ünnepélyességét fokozza majd, hogy a szocialista brigádokat az ünnep előestéjén jutalmazzák meg. A szocialista brigádmozgalom kiváló eredményeit legjobban jellemzi, hogy 41 versenyző brigád közül 31 nyerte el a címet, közöttük Blazsek Béla brigádja immár ötödször, Pál Ferenc, Schmidthauser József, Nyilas László brigádja harmadszor, 18 brigád pedig másodízben. A 31 szocialista brigád tagjainak száma 311, közülük 52 nődolgozó. A munkaverseny új formájának kialakításáról beszélgettünk Rakonczai Zoltán főmérnökkel, Füleki Lászlóval, az erdőgazdaság közös pártvezetőségének titkárával, Aradvári Józseffel, a szakszervezeti bizottság titkárával és Holló Vilmos versenyfelelőssel. Mint elmondták, a verseny sikerre vitelében a legfőbb segítséget a műszaki vezetőktől várják. Példaként állították Miklósi Lajost, a gyöngyössolymosi erdészet műszaki vezetőjét, aki felismerte, hogy a verseny szervezése egyúttal jelentős műszaki feladat is, jól vezetni, irányítani csak a pontos versenyadatok ismeretével lehet, ezért a műszaki vezetőnek lehetőleg havonta, de legalább negyedévenként ellenőriznie kell a versenyt, a tervteljesítés adatait. Sajnos, a műszaki vezetőknek ez a felelősségérzete még egyáltalában nem mondható általánosnak. Javulást várnak attól az igazgatói intézkedéstől, hogy a prémiumfeltételek elbírálásánál szigorúan mérlegre teszik a munkaverseny elősegítését is, kizáró ok lesz, ha a műszaki vezető nemtörődömsége, közömbössége miatt zökkenők vannak a munkaverseny feltételeinek teljesítésében. A szakszervezet az eddiginél szélesebb körben biztosítja a verseny nyilvánosságát, a közérdekű, másutt is hasznosítható versenyeredményeket bővebben értékelik, tapasztalatcsereszerűen ismertetik a többi brigáddal. Az erdőgazdaság közös pártvezetősége időnként napirendre tűzi a munkaverseny helyzetének tárgyalását. Az új formába öntött, eleven és hatékony mátrai munkaverseny biztos előmozdítója lesz annak, hogy a gazdaság dolgozói kimagasló termelési eredményekkel ünnepelhessék a nagy évfordulót. Az OEF új vezetője átvette hivatalát A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1964. december 6-i határozata alapján Földes László elvtárs, a belügyminiszter eddigi első helyettese, ugyanilyen rangban az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője lett a nyugalomba vonuló dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes utódja. Földes László elvtárs 1914-ben született és az asztalos szakmában dolgozott a felszabadulásig. 1945. után mint pártmunkás töltött be egyre felelősségteljesebb posztokat. Rövid ideig a Külkereskedelmi Minisztériumban működött mint miniszterhelyettes, majd a Belügyminisztériumban teljesített szolgálatott, mint a miniszter első helyettese. Országgyűlési képviselő, a Párt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Partizánszövetség elnökségi tagja. Földes László miniszterhelyettes elvtárs egyúttal átvette, mint a Szerkesztőbizottság elnöke, lapunk irányításának feladatkörét is. "