Erdőgazdaság - Erdőgazdaság és faipar, 1975 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
/14.évi köszöntő (Folytatás az 1. oldalról) Az 1975-ös esztendő szintén nagy követelményeket támaszt. Készülünk pártunk XI. kongresszusára, felszabadulásunk jubileumi évfordulójára. Az országszerte széleskörűen kibontakozott szocialista munkaversenymozgalom a dolgozók tennivágyását, népünk jó közérzetét bizonyítja. Pártunk Központi Bizottságának december 5-i ülése meghatározta soron levő teendőinket, XI. kongresszusunk irányelvei pedig a következő évek tennivalóit foglalták méltó keretbe. „Népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint bármikor ezelőtt” — szögezik le többek között az irányelvek. Ez a fejlődés folytatódik, és hogy így lehessen, ahhoz mindannyiunknak egyre bonyolultabb feladatokat kell ellátnunk. Ágazatunkban is alapvetően fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagiműszaki bázis teljes kihasználásával fokozzuk a termelés ütemét. Rajtunk múlik a hazai szükségletek mind színvonalasabb kielégítése, egyúttal növelnünk kell a külkereskedelemben jól értékesíthető cikkek előállítását. Ennek jegyében több cukorrépát termelünk 1975-ben, fejlesztjük a zöldség- és gyümölcstermelést, támogatjuk a szarvasmarhatenyésztési kormányprogram további kibontakozását. Egyúttal a gazdasági hatékonyság javítását, a tartalékok feltárását és hasznosítását, továbbá az észszerű takarékosságot kell munkánk középpontjába állítanunk. Az új esztendő kezdetén elismerésemet és köszönetemet fejezem ki az élelmiszer- és fagazdaság valamennyi dolgozójának az elmúlt évben teljesített eredményes munkáért. Kérem, hogy az új esztendőben megújult erővel, újabb lendülettel dolgozzanak pártunk politikájának sikeres végrehajtásán, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság fejlesztésén. Eredményes munkát, jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok mindannyiuknak! Is vezércikk folytatatása az 1. oldalról lés döntő éve. A IV. ötéves terv a kialakuló távlati terv első szakaszaként, jelentős lépést irányoz elő az erdők sokoldalú hasznosításának irányában. A felszabadulás óta eltelt negyedszázadban alapvető feladatnak tekintettük az erdőterületek, az élőfakészlet növelését, a nyersanyagbázis kiszélesítését, a fafogyasztás korlátozását, a szocialista államokból — elsősorban a Szovjetunióból — származó faimport növelését. Mindezek révén olyan egyensúly létrehozását a termelés, fogyasztás és import között, ami feltétele volt a bővített újratermelés alapjai tartós megteremtésének. Ez a következetes politika meghozta a maga gyümölcsét és a IV. ötéves terv kezdetére kialakultak a feltételek a fakitermelés folyamatos növeléséhez és a fafeldolgozás gyors ütemű fejlesztéséhez. Ezzel egyidejűleg kezdett jelentkezni a lakosság szélesebb rétegeire kiterjedően az igény az erdők egyéb szolgáltatásai iránt is. Ez az igény a gazdaságilag fejlett államokban mindenütt jelentkezik, az életszínvonal, az idegenforgalom növekedésével arányosan. Mindez szükségessé tette, hogy a távlati terv időszakára (1970—1990) és ezen belül a IV. ötéves tervre vonatkozóan is módosítsuk eddigi erdőgazdaság-politikánkat, elsősorban a fa komplex hasznosítása és komplex feldolgozása, valamint az erdők sokoldalú hasznosítása irányában. Ezek alapvető vonásait már a IV. ötéves terv is tartalmazza, de a végrehajtás során ez a folyamat meggyorsult. Az 1972. évi Erdészeti Világkongresszusra készülve, kidolgoztuk az erdők hármas funkciójára vonatkozó javaslatunkat, amelyet elő is terjesztettünk a Világkongresszuson. E javaslatot a világ vezető erdészei kedvezően fogadták és így az erdők hármas funkciója, a — termelési, — környezetvédelmi, — szociális és üdülési funkciók a záró dokumentum részeivé váltak. Az erdők iránti igények ilyen megfogalmazása egyre szélesebb körben terjed nemzetközi vonatkozásban is. Az erdők iránti sokoldalú igények ma már mind az erdészeti szakkörökben mind a nagyközönség köreiben is elfogadottak és a következő ötéves tervben, valamint a távlati tervekben a funkciók közötti helyes arány megállapítására kell törekednünk. Azt világosan kell látnunk, hogy az erdők fő feladata az ország faellátásának biztosítása, de ezt jól össze lehet egyeztetni a többi funkció arányos érvényesítésével. A fűrészüzemi rekonstrukció teendői A IV. ötéves terv már jelentős lépést irányzott elő a fa ipari feldolgozása területén, de a terv végrehajtása során ezt a folyamatot meg kellett gyorsítanunk. 1973-ban hirdettük meg a fűrészüzemi rekonstrukció szükségességét és viszonylag rövid idő alatt sikerült tisztáznunk az e téren előttünk álló feladatokat. 1974. végére érkeztek be a kiadott irányelvek alapján az egyes erdő- és fafeldolgozó gazdaságoktól a fűrészüzemi rekonstrukcióra vonatkozó javaslatok. Ezek összesítése és egy országos hálózati terv kidolgozása a következő hónapok feladata. Év végére rendelkeznünk kell olyan tervvel, amely egyrészt meghatározza a fejlesztésre előirányzott középüzemek számát, helyét, a feldolgozandó anyag volumenét és összetételét, valamint technológiáját, másrészt megjelöli azokat a fagyártmányüzemeket, amelyeket hosszabb időre érdemes fenntartani s ezért modernizálni kell. Ebben a tervben kell megjelölni azokat a fagyártmány-üzemeket is, amelyeknek a fenntartása nem gazdaságos és ezért meghatározott időn belül, a rekonstrukció előrehaladtával, be kell zárni. A hálózatfejlesztési tervet úgy kell kialakítanunk, hogy ebben figyelembe vegyük az egyéb — erdővel rendelkező — szektorok fűrészüzemi kapacitásait és fejlesztési szándékait. Arra kell törekednünk, hogy az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok rekonstruálandó fűrészüzemei képesek legyenek a vonzáskörükbe eső körzet faanyagát feldolgozni és az egyes szektorok, elsősorban a tér-