Festék Ujság, 1937 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-31 / 1. szám

A portlandcement szállítása és raktározása (kiadta a­ Magyar Szabványügyi Intézet) A portland­cementet zsákokban kell szállítani. Egy zsák bruttósúlya 50 kg, azonban a bruttósúly 2°/o-ánál nem nagyobb eltérés megengedett. A tara azonban a bruttósúlynak legfeljebb 1,5%-a lehet. Minden zsákon rajta kell­ lennie a gyártó cég megfelelő címének és feltűnő módon a „portlandcement“, illetve a „nagyszilárdságú portland­cement“ és a „bruttósúly­ú 50 kg“ megjelölésnek. Egyéb kikötés hiányában a szabvány rendelkezéseinek megfelelő portlandcemntet kell szakítani. Amennyiben különleges célok érdekében a szállító és a megrendelő fél között a szabvány feltételeitől eltérő megállapodás létesül, az ennek megfelelő cementet a rendes csomagolástól feltűnően elütő jelzéssel ellátva kell szállítani. A portlandcementet felhasználásig léghuzatmentes és száraz helyen kell raktározni. A magyar pác elindul hódító útjára Simonyi Albert átvette a KORONA-PÁCOK egyedárusítását A magyar gyártmányú Korona-pácok­ról nemrég már megemlékeztünk lapunk hasábjain. Örömünknek adtunk kifeje­zést, hogy e fontos cikkben végre nem szorulunk behozatalra. Nem szorulunk behozatalra annál kevésbbé, mivel a Korona-pácokat előállító gyár, Németh Istvá és Társai Első Magyar Asztalos­­árugyára az egész magyar pácszükség­­k­erti fedezésére felkészült és ami minden­nél fontosabb: a Korona-pácok minősé­gileg is minden kritikán felül állnak. S valóban: a Korona-pácok mindjárt első jelentkezésükkel leszerelték a ké­nyes ízlésű magyar asztalosipar aggá­lyait. Rövid hónapok alatt Ilire ment a szakmában, hogy íme, itt van a legjobb külföldi márkákkal teljesen egyenértékű magyar spac, mely ezenfelül árban, árnya­latgazdagságban és alkalmazási sokolda­lúságában is teljesen versenyképes azokkal. De hiába jó, sőt legjobb is valamely áru, hiába rendelkezik a versenyképes­ség minden feltételével, ha csak önmaga jó hírére van utalva és nem tud maga mögött egy olyan korszerű, érzékeny, gyors mozgású, nyugateurópai színvonalon álló eladó­ szervezetet, melynek révén, a legistenhátra mögöttebb falucska asztalo­sához is eljuthat. A Korona-pácok gyártói ezt szem előtt tartva, Simonyi Albert festéknagykeres­kedését kérték fel gyártmányaik orszá­gos­­bevezetésére és kizárólagos jogú terjesztésére. Mint a Korona-pácok magyarországi egyedárusítója, Simonyi Albert máris hozzálátott vállalt feladata teljesítésé­hez és értesülésünk szerint kizárólag csak viszonteladók útján kívánja eljut­tatni a fogyasztóhoz a Korona-pácokat és semmi esetre sem szolgál ki közvetle­nül fogyasztókat. Ez ismét újabb bizo­nyítéka Simonyi Albert ismert üzleti el­gondolásának, mely szerint a gyáros ki­zárólag csak termeljen, a nagykereskedő a viszonteladást szervezze és a fogyasz­tót kizárólag a viszonteladó szolgálja ki, amihez azonban természetesen szüksé­ges, hogy a viszonteladó kereskedelem is támogassa őt. A legújabb statisztikai adatok szerint a legtöbb iparos Győrött van, ahol a lakosság 45,82 százalékban foglalkozik valamely iparággal, úgyhogy csaknem minden második ember iparos. Utána következik Budapest 40.78 és Szeged 23.46 százalékkal. Az ország legelső ke­reskedő­városa Budapest, ahol a lakos­ság 16.59 százalékban kereskedő. Utána következnek: Miskolc, Győr, Pécs, Deb­recen, Baja, Székesfehérvár, Szeged, Kecskemét és Hódmezővásárhely. Az­­őstermelők élén áll Hódmezővásárhely 59.6 százalékkal. Kecskeméten a lakos­ság 58.6, Szegeden 36.44, Debrecenben 22.3 százalék őstermelő. LUGKŐPÓTLÓGYÁR alapításáról tárgyalnak. Országos Közegészségügyi Inté­zet vegyészeinek állítólag sikerült megoldani a méregmentes, emberre­­szélytelen lúgkőpótló kérdését. A megejtett kísérletek szerint az új lúgkőpót­ló folyadék minden tekin­tetben megfelel a követelmények­nek. A nagyjelentőségű találmány gyakorlati kiaknázására megindul­tak a pénzügyi tárgyalások és min­den jel szerint már néhány napon belül megindul a lúgkőpótló folya­dék nagybani gyártása. Ha még nem tudná ... A „lakk“ szó az indiai „laksa“ szóból származik, mely az arab nyelvbe átjutva, módosult mint ,, akk“. Az olaszok e szót „lacca“ néven vették át é­s innen ment át véglegesen az európai nyelvek szó­­­­­ncsébe. Az indiai „laksa“ tulaj­donképpeni jelentése: „százezer“, de bizonyos rovarokat is jelölnek a szóval, mert megszámlálhatatlan mennyiségben nyüzsögnek Indiá­ba­k. E rovarok szúrása bizonyos indiai fán gyantás váladék képző­désére vezet és ezt a váladékot ösz­­szegyűjtve, lakkozási célokra hasz­ná­lják a bennszülöttek. * Párizsból jelentik: A 720 színt tartal­mazó „egyetemes színkódexet a francia te­mészettudományi akadémia elé ter­jes­ztették. A kódex magában foglalja az összes létező színeket. A színmintákat a nagyobb kultúrnyel­veken írt szövegek kís­érik. * A „pomádé“ szó a francia „pom­­me“ (alma) szóból származék. XV. La­jos francia király (1715—1774) ugyanis igen kedvelte az almailla­­tot és ezért almából és zsiradékból hajkenőcsöt készíttetett magának. Így lett a hajkenőcsnek pomádé a neve. A mostani londoni zongorakiállításért kiá­lított új típusú zongoráknak már nin­cs fekete és fehér billentyűzete és a zongora sem fekete többé. A fekete bil­len­tyűk helyén lila,, kék, zöld, sárga, sőt csi­nos és kockás mintájú billentyűk van­­na­k, hogy minél jobban beilleszkedjenek a szoba „hangulatába.“ A zongorák színe is löveti a divathóbortot. Festíil iijsái: 3

Next