Festék Ujság, 1938 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1938-01-31 / 1. szám

i­ dén tehát a fenti cikkeket árusító kereskedők sorsáról történik intéz­kedés, sorsdöntő intézkedés történik a mi tagjainkról is. Tisztelettel kérjük továbbá, hogy Nagyméltóságod bármilyen irányú, a kiskereskedelmet érintő intézke­désénél a tagjainkat képező festék­kiskereskedők szerzett jogai teljes mértékben, tehát oly értelemben is biztosíttassanak, hogy tagjaink a fenti és mind­azon árucikkeket, melyeket árusítani eddig joguk volt, továbbra is árusíthassák és az özvegyi jog, valamint a kiskorúak joga az eddigi állapotnak megfelelőleg tel­jes mértékben biztosíttassék. A Nagyméltóságod leiratában foglalt azon egyéb kérdésekre, melyek a képesítés bevezetése ese­tén jöhetnek figyelembe, személyes meghallgatásunk alkalmával kí­vánjuk észrevételeinket és javas­latainkat megtenni. A Magyar Festékkereskedők Országos Egyesülete nevében mély tisztelettel Ungár E. Andor s. k. egy. elnök Dr. Székely Ede s. k. egy. ügyész. Festék iijsák Ellinger Emilné dr. аж Ellinger Béla -­Wagner Vince Egyesült Lakkgyárak rí.vegyésze: A szikkatívok ii. Kencét rendszerint kobalt és mangán szikkativokkal szárítanak, ólom szikkativokat is lehet alkal­mazni, de mivel a lenolaj úgyne­vezett telített zsírsavainak ólom­vegyületei már cca 15°C-nál meg­fagynak és kiválnak a kencéből, a kencét előbb néhány hétig tárolni kell. Mangán szikkativokkal szárí­tott kencénél ez nincs, de a mangán erősen sötétíti az olajat. A savrész lehet lenolaj zsírsav, gyantasav, vagy más; megemlítjük azonban, hogy a MÁV csakis linoleátos ken­cét fogad el. Fehér zománcok szikkatizálásá­­nál három követelmény játszik sze­repet : 1. A zománc legyen minél fe­hérebb. Ezért nem szabad a sár­gító mangánszikkativ oldatokat használni. 2. Legyen minél előbb porszá­raz. Ezt a felülről szárító kobalt­­szikkativval érhetjük el. 3. Jó keményre száradjon. Erre a célra az alulról szárító ólom-szikkativ a legalkalmasabb, összegezve: kobalt-ólom szikka­tiv. Fenti tulázat alapján 17. és 25. számú szikkativok kombináci­ója 1:1, cca 5% a zománcban lévő olajra. Lakkoknál, melyeknél a szin nem fontos, kobalt-mangán (17. és 37. sz. szikkativ), vagy ólom-ko­­balt-mangán szikkativok (21.sz) a megfelelők. Beégető lakkoknál általában ke­vesebb szikkatív szükséges. Kobal­tot csak ritkán alkalmazhatunk, mert ez a fém inkább felülről szárít, így a hirtelen száradásnál a lakk felülete megráncosodik, vagy pedig fellép az utánalágyulás tünete, mert a hirtelen megkemé­nyedett fedőréteg alatt a lakknak nincs módja teljesen átszáradni. Ezért ilyen esetben főleg ólom- és mangán-szikkativokat használunk, amennyiben nem zavar az utóbbi­nak sötétítő hatása. Fehér beégető zománcokat lehe­tőleg ne szikkativáljunk, mert kü­lönben magasabb hőfokon a még kizárólag titánfehérrel készült zománc is megsárgul. Erősen faolajtartalmú lakkok­nál, pl. csónaklakkoknál, az ólom- és kevés kobalt-szikkatív kombiná­ciója a helyes, mert itt különösen nagy a ráncosodás veszélye. Szintetikus lakkoknál kerülen­­dők a rezinátok, mert a lakk tar­tósságát és elaszticitását igen kedvezőtlenül befolyásolják. A szikkativ megválasztásához hasonló fontosságú annak helyes alkalmazása. Kencébe, színtelen lakkba, főleg műgyanta-lakkokba, alacsonyabb hőfokon, 100° C körüli hőmérsék­leten tegyünk csak szikkativot. Ezáltal megszűnik az odaégés, vagy sötétedés veszélye. A zománcot mindig őrlés után szikkativáljuk. Túlzott mennyiségben alkalma­zott szikkativ szinte nagyobb hi­bákat okoz, mintha túl kevés van a lakkban. Ha túl kevés van a lakk­ban, lassabban szárad az anyag, de ha túl sok szikkativot tartalmaz, a lakk erősen bőrösödik. A szára­dásnál ráncosodást és esetleg utó­lagos fellágyulást idézhet elő. Vé­gül pedig idővel túlságosan sprőddé lesz és hamar tönkremegy, le­pattogzik. Ezért, noha igazgatóságunk majd az én rovásomra írja, ha ke­vesebb szikkatívot adunk el, mégis egyet tanácsolok kedves vevőink­nek. Ha egy gyárilag szállított (tehát már szikkativált) kence, lakk, vagy zománc száradása cél­jaiknak nem elég gyors, csak 1% 17. sz. szikkativot tegyenek bele, ne többet. A szikkativot mindig az olaj mennyiségére számítjuk, hiszen a fém katalizáló hatására a folyé­kony lenolajból lesz szilárd linoxin, a gyanta vagy pigmens és az amúgy is elpárolgó benzin, vagy terpentin nem igényel szárítást. A szilikativok minőségi vizsgá­lata az analitikus dolga. A petrol­­éterrel hígított lakkot híg savval kirázzák és a vizes részben a fé­meket, az oldószerben pedig az organikus anyagokat mutatják ki. Mi lakkosok inkább a karcolási próbát és a kencemázolatot vizs­gáljuk. Hogy ne nyerjünk téves képet egy festékanyag száradásáról, sohasem vizsgáljuk friss lakk, kence vagy éppen az imént leőrölt zománc száradását. A pihent lakk ugyanis jobban szárad, mert benne a szikkativ már teljesen feloldódott és a pigmensből és olajból képző­dött fémszappanok is kifejtik már szárító hatásukat. Nem tudom tovább fejtegetni a szikkativok jó és rossz tulajdonsá­gait, mert már megint szól a tele­fon: valaki 20 perc alatt száradó tiszta olajlakkot kíván. Félek, hogy ezt egyik kiváló szikkatívunkkal sem érhetem el, ezért azt hiszem, nitrólakkot fogok neki ajánlani. (Vége)

Next