Festék Ujság, 1938 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1938-01-31 / 1. szám
i dén tehát a fenti cikkeket árusító kereskedők sorsáról történik intézkedés, sorsdöntő intézkedés történik a mi tagjainkról is. Tisztelettel kérjük továbbá, hogy Nagyméltóságod bármilyen irányú, a kiskereskedelmet érintő intézkedésénél a tagjainkat képező festékkiskereskedők szerzett jogai teljes mértékben, tehát oly értelemben is biztosíttassanak, hogy tagjaink a fenti és mindazon árucikkeket, melyeket árusítani eddig joguk volt, továbbra is árusíthassák és az özvegyi jog, valamint a kiskorúak joga az eddigi állapotnak megfelelőleg teljes mértékben biztosíttassék. A Nagyméltóságod leiratában foglalt azon egyéb kérdésekre, melyek a képesítés bevezetése esetén jöhetnek figyelembe, személyes meghallgatásunk alkalmával kívánjuk észrevételeinket és javaslatainkat megtenni. A Magyar Festékkereskedők Országos Egyesülete nevében mély tisztelettel Ungár E. Andor s. k. egy. elnök Dr. Székely Ede s. k. egy. ügyész. Festék iijsák Ellinger Emilné dr. аж Ellinger Béla -Wagner Vince Egyesült Lakkgyárak rí.vegyésze: A szikkatívok ii. Kencét rendszerint kobalt és mangán szikkativokkal szárítanak, ólom szikkativokat is lehet alkalmazni, de mivel a lenolaj úgynevezett telített zsírsavainak ólomvegyületei már cca 15°C-nál megfagynak és kiválnak a kencéből, a kencét előbb néhány hétig tárolni kell. Mangán szikkativokkal szárított kencénél ez nincs, de a mangán erősen sötétíti az olajat. A savrész lehet lenolaj zsírsav, gyantasav, vagy más; megemlítjük azonban, hogy a MÁV csakis linoleátos kencét fogad el. Fehér zománcok szikkatizálásánál három követelmény játszik szerepet : 1. A zománc legyen minél fehérebb. Ezért nem szabad a sárgító mangánszikkativ oldatokat használni. 2. Legyen minél előbb porszáraz. Ezt a felülről szárító kobaltszikkativval érhetjük el. 3. Jó keményre száradjon. Erre a célra az alulról szárító ólom-szikkativ a legalkalmasabb, összegezve: kobalt-ólom szikkativ. Fenti tulázat alapján 17. és 25. számú szikkativok kombinációja 1:1, cca 5% a zománcban lévő olajra. Lakkoknál, melyeknél a szin nem fontos, kobalt-mangán (17. és 37. sz. szikkativ), vagy ólom-kobalt-mangán szikkativok (21.sz) a megfelelők. Beégető lakkoknál általában kevesebb szikkatív szükséges. Kobaltot csak ritkán alkalmazhatunk, mert ez a fém inkább felülről szárít, így a hirtelen száradásnál a lakk felülete megráncosodik, vagy pedig fellép az utánalágyulás tünete, mert a hirtelen megkeményedett fedőréteg alatt a lakknak nincs módja teljesen átszáradni. Ezért ilyen esetben főleg ólom- és mangán-szikkativokat használunk, amennyiben nem zavar az utóbbinak sötétítő hatása. Fehér beégető zománcokat lehetőleg ne szikkativáljunk, mert különben magasabb hőfokon a még kizárólag titánfehérrel készült zománc is megsárgul. Erősen faolajtartalmú lakkoknál, pl. csónaklakkoknál, az ólom- és kevés kobalt-szikkatív kombinációja a helyes, mert itt különösen nagy a ráncosodás veszélye. Szintetikus lakkoknál kerülendők a rezinátok, mert a lakk tartósságát és elaszticitását igen kedvezőtlenül befolyásolják. A szikkativ megválasztásához hasonló fontosságú annak helyes alkalmazása. Kencébe, színtelen lakkba, főleg műgyanta-lakkokba, alacsonyabb hőfokon, 100° C körüli hőmérsékleten tegyünk csak szikkativot. Ezáltal megszűnik az odaégés, vagy sötétedés veszélye. A zománcot mindig őrlés után szikkativáljuk. Túlzott mennyiségben alkalmazott szikkativ szinte nagyobb hibákat okoz, mintha túl kevés van a lakkban. Ha túl kevés van a lakkban, lassabban szárad az anyag, de ha túl sok szikkativot tartalmaz, a lakk erősen bőrösödik. A száradásnál ráncosodást és esetleg utólagos fellágyulást idézhet elő. Végül pedig idővel túlságosan sprőddé lesz és hamar tönkremegy, lepattogzik. Ezért, noha igazgatóságunk majd az én rovásomra írja, ha kevesebb szikkatívot adunk el, mégis egyet tanácsolok kedves vevőinknek. Ha egy gyárilag szállított (tehát már szikkativált) kence, lakk, vagy zománc száradása céljaiknak nem elég gyors, csak 1% 17. sz. szikkativot tegyenek bele, ne többet. A szikkativot mindig az olaj mennyiségére számítjuk, hiszen a fém katalizáló hatására a folyékony lenolajból lesz szilárd linoxin, a gyanta vagy pigmens és az amúgy is elpárolgó benzin, vagy terpentin nem igényel szárítást. A szilikativok minőségi vizsgálata az analitikus dolga. A petroléterrel hígított lakkot híg savval kirázzák és a vizes részben a fémeket, az oldószerben pedig az organikus anyagokat mutatják ki. Mi lakkosok inkább a karcolási próbát és a kencemázolatot vizsgáljuk. Hogy ne nyerjünk téves képet egy festékanyag száradásáról, sohasem vizsgáljuk friss lakk, kence vagy éppen az imént leőrölt zománc száradását. A pihent lakk ugyanis jobban szárad, mert benne a szikkativ már teljesen feloldódott és a pigmensből és olajból képződött fémszappanok is kifejtik már szárító hatásukat. Nem tudom tovább fejtegetni a szikkativok jó és rossz tulajdonságait, mert már megint szól a telefon: valaki 20 perc alatt száradó tiszta olajlakkot kíván. Félek, hogy ezt egyik kiváló szikkatívunkkal sem érhetem el, ezért azt hiszem, nitrólakkot fogok neki ajánlani. (Vége)