Ganz közlemények, 1934 (14-15. szám)
1934-06-01 / 14. szám
való törekvés ugyanis nemcsak az üzembiztonság legfontosabb előfeltétele, hanem — miként a kis beszerzési költség — a gazdaságosság fő követelménye is, mert a motorkocsi tőkekamat-szolgáltatását e két tényező határozza meg. Túl könnyű, közúti kocsik mintájára épült motorkocsi például nem felelne meg e követelményeknek, mert nagy karbantartási és javítási költségeket, valamint nagyszámú tartalék egység beszerzését tenné szükségessé és rövid élettartama folytán a tőkeszolgálat nagy volna. A kocsitest súlyának legmesszebbmenő csökkentését fenti elvek szem előtt tartása mellett az úgynevezett könnyű acél építési mód teszi lehetővé, melynek lényege: 1. nagyszilárdságú acélok, 2. villamos hegesztés alkalmazása és 3. egyes szerkezeti elemek célszerűbb alakítása. Ennek a három tényezőnek befolyását az alábbiakban ismertetjük. I) NAGYSZILÁRDSÁGÚ SZERKEZETI ACÉLOK ALKALMAZÁSA Ezeknek az anyagoknak elbírálásánál tekintetbe kell venni, hogy a sínösszeköttetéseknél fellépő gyors egymásutánban ismétlődő, állandó lökések a vasúti kocsik vázát igen kedvezőtlenül veszik igénybe. Ily dinamikus igénybevételek hatása alatt a szerkezeti anyagokban úgynevezett fáradási jelenségek mutatkoznak, melyek következtében az anyag bizonyos idő múlva már jóval a szakítási szilárdság és jóval a folyási határ alatti igénybevételeknél is eltörik. A vasúti kocsik szerkesztéséhez felhasznált anyagok vizsgálatánál tehát tulajdonképpen az úgynevezett „tartós szakítószilárdságából (Dauerbruchfestigkeit) kellene kiindulni. Sajnos e téren az anyagkutatás ma még nem teljesen befejezett és ami a legfontosabb, nincsenek oly egyértelmű és könnyen alkalmazható anyagpróba-módszerek, mint amilyen sztatikus igénybevételeknél a szakítási próba. Ismeretes azonban, hogy egyes aránylag egyszerűen megállapítható szilárdsági adatok és a tartós szilárdság között többé-kevésbbé párhuzamosság áll fenn, így például könnyen meghatározható az az ütésmunka (Charpypróba), melynél egy hirtelen keresztmetszetcsökkenéssel ellátott próbapálca eltörik. Egy másik, az anyag tulajdonságára jellemző érték, mely bizonyos összefüggést mutat a tartós szilárdsággal, az anyagnak szakítási próbával megállapítható keresztmetszetcsökkenése (kontrakció). Tekintettel ezekre az összefüggésekre, a vasúti kocsik építésénél és a hozzávaló anyag kiválasztásánál elsősorban nem a szakítási szilárdságot kell figyelembe venni, hanem az előbb említett próbákkal megállapított értékeket. Vasúti kocsik építéséhez igen alkalmasnak bizonyult egy általunk legújabban használt nagy krómtartalmú acélfajta, melynek szakítási szilárdsága 50—60 kg/mm2 18—21% nyúlással a hengerlés irányában és 16—19% nyúlással a hengerlésre merőleges irányban, tízszeres próbarúd-átmérőre vonatkoztatott jeltávon mérve. Ennek a rozsdásodásra csak kevéssé hajlamos anyagnak főjellegzetessége a magas folyási határ, mely 35—40 kg/mm2 között van, tehát kétszer akkora, mint a közön- 13. ábra. A m. kir. Államvasutak helyiérdekű motorkocsijának szegecselt szekrényváza.