Halászat, 1942 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1942-05-15 / 5. szám

38 . A továbbiakra nézve az e tekintetben bevárandó rendel­kezésekhez kell tehát egyesületünknek alkalmazkodnia. Bírálati jegyzőkönyv felvétetett Budapesten, 1912. március hó 21-én az országos mezőgazdasági kiállításon. Jelen vannak: Dr. Goszthony Mihály elnök, Báldy Bá­lint, Ilevicz Pál, vitéz Illésy Zoltán, Répássy Miklós és Dr. Unger Emil bírálóbizottsági tagok. Tárgy: a tenyészállat kiállításon bemutatott élő hal­anyag bírálata. I. kontyos tógazdaságok. 1. A m. kir. Földmívelésügyi Miniszter Urnak a leg­jobb pontytenyésztő részére adományozott tiszteletdíj­t Cor­­d­us Dezső és Zoltán haltenyésztőknek ítélte a kiállított pontytenyészanyag kitűnőségéért. 2. Az Országos Halászati Egyesület nagydíját a Magyar Tógazdaságok /7-nak ítélte a kiállított ponty tenyészanyag kitűnőségéért. 3. A m. kir- Külkereskedelmi Hivatal tiszteletdíját a Magyar Tógazdaságok /7-nak ítélte a kiállított fogassüllő és egyéb tógazdasági járulék hal kitűnőségéért. 4. Az Országos Halászati Egyesület második díját a gróf Eszterházy tatai hitbizományi uradalom nyerte el pik­kelyes anyahal kiválóságáért. 5. Az O.M.G.E. első díját gróf Hunyady József mesz­­tegnyői tógazdasága nyerte el kiváló ponty tenyészanya­­gával. ti. A Külkereskedelmi Hivatal második díját elnyerte a Sumonyi tógazdaság ponty és tógazdasági járulék halaival. 7. Az Országos Halászati Egyesület harmadik díját elnyerte gróf Jankovich Dusán Elemér tógazdasági járulék halaival. 8. Az Országos Halászati Egyesület negyedik díját elnyerte a Gödöllői m. kir. Koronauradalom 2 nyaras pon­tyany­agával. II. Pisztrángos tógazdaságok. .9. A m. kir. Földmívelésügyi Miniszter Urnak a leg­jobb pisztrángtenyésztő részére adományozott tiszteletdí­­ját elnyerte a Lillafüredi pisztrángos tangazdaság kitűnő egynyaras sebes és szivárványos ivadékával. 10. Az O.M.G.E. tiszteletdíját elnyerte a Sopron-kő­­hidai pisztrángos tógazdaság kiváló pisztráng tenyészanya­­gával. 11. Az Országos Halászati Egyesület pisztrángos díját elnyerte a Jászóvári Premontrei Kanonokrend sebespiszt­­rángtenyészete. III. Nyíltvízi halanyag. 12. A Magyar Tógazdaságok rt. lisz­ele­tdíját elnyerte Illik Viktor szép nyíltvízi halanyagával. Dicsérő elismerés. Tóth Kálmán velencetavi halászbérlő halanyagáért elismerésben részesült. Budapest, 1912. március 21. Kontur György jegyzőkönyvvezető titkár. Vizafogás Paksnál. Ú­gy látszik, hogy a Paks-körn­yéki Duna időnkint ked­venc tartózkodási helye egy egy vizának, mely a Duna leg­nagyobbra növő hala. Két évvel ezelőtt is onnan került ki egy. (1940. május 17-én fogta Feil Ferenc. 53 kg. volt a súlya. L. «Halászat», 41. évf.) Ez idén szintén történt vizafogás Paksnál, az 1529. kilométerjelző irányában a Duna közepén április 11 én reggel 9-10 óra között, igen szeles időben. «Könnyű volt megfogni, csak amikor már a csónakban volt, akkor jött magához és szeretett volna védekezni, de már késő volt, mert megkötöztük.» így írja vitéz Szedresi Imre paksi halászmester. A budapesti központi vásárcsarnokban a Pironcsák­­féle halüzletben április 14 én megtekintettük ezt a gyö­nyörű példányt. 85 kg-ot nyomott és 2 m 40 cm. hosszú volt! Talán a halászatot hosszú ideig szünetre kényszerítő jégzajlásnak köszönhető, hogy az áradó Dunán hazánkba juthatott vándordíján a Fekete-tenger torkolatától, s hogy nem került horogra vagy hálóba már jóval lejjebb, vala­hol az Aldunán, mint rendesen a többi viza, melyekből igen ritkán jut már nekünk is, magyar halászoknak. Dr. U. E. Az Esztergomi Halászati Társulat bérbeadja a keze­­lése alatt álló dunai vizi terület halászati jogát az 1912­­.­­május 15-től, 1948. év május 15-ig terjedő hat évi időtar­tamra. A vízterület Dunamocs telekkönyvi határától Ze­­begény község telekkönyvi határáig tart és az a megállapí­tott és alább ismertetett üzemszakaszok s­erint kerül bér­beadásra. A bérbeadás illetve a halászati jog gyakorlásának felté­­teleit az Esztergomi Halásza­t Társulat jóváhagyott üzem­terve szabályozza, amely megtekinthető a társulat igazga­tójánál Esztergom Városháza I. emelet­e a hivatalos órák alatt 10-12-ig. A terület üzemszakaszbeosztása a következő: I. Üzemszakasz: A Dunának a dunaradványi és a duna­­mocsi határtól a Dunamocs—Karva illetve Süttő Piszke telekkönyvi határáig terjedő része. Területe 649 kh. 722 négyszögöl. Tulajdonosa az Esztergomi Érsekség. II. Üzemszakasz: A Dunának az első üzemszakasz alsó határától Karva-Muzsla-Lábatlan-Nyergesújfalu telekkönyvi határáig terjedő része. Területe: 592 kh. 313 négyszögöl. Tulajdonosa a piszkei-lábatlani volt úrbéres közbirtokosság. III. Üzemszakasz: A Dunának a második üzemszakasz alsó határától Muzsla-Ebed-Nyergesújfalu-Tát telekkönyvi határáig terjedő része. Területe: 911 kh, 343 négyszögöl. Tulajdonosa az Esztergomi Érsekség. IV. Üzemszakasz: A Dunának a harmadik üzemszakasz alsó határától Ebed Párkány-Tát-Esztergom határáig ter­jedő része. Területe: 707 kh 1399 négyszögöl. Tulajdonosa az Esztergomi Székesfőkáptalan 546 kh. 123 négszögöl és az Esztergomi Papnevelde 161 kh. 94 négyszögöl. V. Üzemszakasz: A Dunának a negyedik üzemszakasz alsó határától, a Garam torkolatáig a párkányi oldalon, azzal szemben az esztergomi vágóhíd alatt lévő első kis betonhídig terjedő része az esztergomi o­lakon. Területe 1209 kh. Tulajdonosa az Esztergomi Érsekség és Eszter­gom város. Ezen területből a Prímás sziget mellett elte­rülő Irisdunaág kivétetik. VI. Üzemszakasz: A Dunának az ötödik üzemszakasz alsó határától az Ipoly torkolatáig a párkányi oldalon és Szentgyörgymező telekkönyvi határáig az esztergomi olda­lon terjedő része. Területe cca. 800 kh. Tulajdonosa Esz­tergom város, az Esztergomi Érsekség és az Esztergomi Székesfőkáptalan. VII. Üzemszakasz: A Dunának a hatodik üzemszakasz alsó határától Dömös-Zebegény felső telekkönyvi határáig terjedő része. Területe kb. 800 kh. Tulajdonos: A M. Kir. Közalapítványi Erdőhivatal Pilismarót. Területe 458 kh. 489 négyszögöl. Luczenbacher Pál örökösei 225 kh. 901 négyszögöl, Tömösvári Tivadar 129 kh. 1358 négyszögöl. A felsorolt üzemszakaszok egyenként külön-külön adat­nak bérbe. A bérletre vonatkozó zárt írásbeli ajánlatok 1912 május hó 211-ig benyújtandók vagy postán bekülden­dők Schalkház­ Ferenc halászati társulati igazgató címére, Esztergom városháza. Az ajánlatok felbontása 1912. év május hó 28-án Esztergom város főjegyzői hivatalában d. e. 11 órakor történik. A halászati társulat fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben az ajánlatokat megfelelőnek nem tartja, úgy a felbontás alkalmával nyilvános árverést tartson. Az ajánlat­tevő köteles az ajánlat elfogadásakor azonnal egy évi bérösszeget előre lefizetni, amely összeg óvadékot képez és az az utolsó évi bérösszeg fejében számíttatik be. A szerződés megkötésekor egy félévi bérletet tartozik a bérlő előre kifizetni. A további bérösszegek félévenkint előre fizetendők. A társulat fenntartja magának a jogot, hogy az elfoga­dott bérösszeget búza vagy határban rögzítse. Esztergom, 1942. április 23. Schalkház Ferenc s. k. Dr. vitéz Bánomy Antal s.k. halászati társulat ig. halászati társulati elnök. Árverési hirdetmény.

Next