Honi Ipar, 1909. július-december (10. évfolyam, 13-24. szám)
1909-07-01 / 13. szám
2 WORTHINGTON sziyiti részvénytársaság BUDAPEST, V., VÁCZI-UT 4 Különlegességeink: Vashűtőtornyok, központi pondensátlók, olajelválasztók és vízművi szivattyúk. Ha végigtekintünk az iparvállalatokat alapítók névsorán, a hosszú listában sok ügyes emberre bukkanunk, de kevés kezdeményezőre. A kezdeményezők azok, kik nem az állami támogatás emlőjén nőttek nagyra, nem óriási, füstölgő gyárkémény árnyékában kezdték meg működésüket, hanem akik valamely kis boltocska homályából tűnve elő, tisztán a saját erejükre utalva törtek előre, akiknek minden lépéséhez valamely új iparcikk meghonosítása, a magyar ipar valamely haladása fűződik. Ezek a kezdeményezők legnagyobbrészt kint pihennek a temető lombos fái alatt. Felemésztve a rettenetes küzdelem összemorzsoló tusáitól, többnyire a rendesnél korábban költöztek el, itthagyva ragyogó emléküket és töméntelen olyan alkotást, amely nélkül már el sem tudjuk képzelni magyar iparunkat. Ezek között a kezdeményezők között örökké kiváló hely illeti meg Rigler József Edét, kit a napokban hantoltunk el a magyar ipar minden igaz barátjának őszinte szomorúságára. Ha az ember korát nem az évek, hanem a nevéhez fűződő alkotások száma után mérik, úgy bátran állíthatjuk, hogy Rigler József Edében a magyar ipar egy veteránja költözött el. Olyan férfiú volt ő, aki egészen felolvadt abban az életcélban, melyet kitűzött magának. Az a törhetetlen makacs erély, melyet feladatára pazarolt, a saját egyéni kényelmének az a lábbal tiprása, melyet mutatott, az a közvetlen egyéni érdekektől majdnem egészen ment, folyton előre törő igyekezet, mely őt jellemezte : egész külön helyet biztosít neki a magyar ipar fejlődésének történetében. Rigler József Ede self made man volt Egy ravatal előtt. — Rigler József Ede. — a szó legszebb értelmében. Közgazdasági tevékenységét nem könyvből kiszedett teóriákkal, hanem saját lelki erényeivel és hibáival táplálta. A saját sikereiből, a saját botlásaiból tanult, de úgy sikerei, mint botlásai ugyanabból a forrásból fakadtak: a magyar ipar iránt érzett úgyszólván ideális rajongásból és abból a soha nem szünetelő alkotási vágyból, mely a hypnózis erejével kergette újra meg újra az alkotások mezejére. Rigler József Ede ipari téren úgy alkotott, mint a művész, kinek fantáziáját folytonosan újabb meg újabb eszmék termékenyítik meg. Alkotott a munka kedvéért és folytonosan uj ipari problémákat teremtett, melyek nehézsége vonzotta őt, mint vándort az oázis. Úgyszólván önmagával kelt mindig versenyre, amikor mindig újat, az előbbinél mindig szebbet akart alkotni szakmájában. Pihenés nélkül, megállás nélkül tört folyton előre, csak utolsó sorban tekintve az anyagi célt. Az ő lázasan dolgozó fantáziájának nyomán lett abból a kis Kecskeméti utcai üzletből az a hatalmas papirárú-gyár, mely az alkotó nevét viselve, a munkások százait foglalkoztatja. Az ő energiája varázsolt elő a visegrádi talajból egy faárugyárat, mely iparfejlesztési tekintetben oly szép missziót tölt be. A gyárakat ragyogó üzletekkel vette körül, melyek berendezései majdnem egy mecénás bőkezűségéről tettek tanúságot. Alig volt hónap, mikor valamely új tettéről ne értesültünk volna. Csak a legutóbb nyitott Nagyváradon új, fényes üzletet, melynek berendezése, de fenntartási költsége is magasan felülmúlja a vidéki kereskedelemtől megszokott színvonalat. De nem mint üzletembert akarjuk Rigler József Edét méltatni. Beszéljünk róla, mint iparosról, mint kezdeményezőről, mint a nagyipar úttörőjéről, már azért is, mivel e téren csak tündöklő erényei voltak, melyek a feltétlen elismerés szemfedelét borítják ravatalára. E tekintetben mindig következetes volt magához. Mindig a magyar ipar hiányaiból indult ki, mindig azokat akarta betölteni. Sohasem haladt taposott utakon, mindig újat hozott és életének minden egyes fázisában, úgy is mint kisebb iparos, úgy is, mint nagyiparos, közgazdasági missziót töltött be. Volt kis műhelye, is, de már abból az első tisztességes krajcáros magyar irka került ki. Az első levélborítékkal, az első olcsó magyar üzleti könyvvel, az első rajztömbbel, az első magyar témával, rajztáblával ő ajándékozta meg a magyar közönséget, így futotta meg ő életpályáját, mindenütt nyomokat hagyva az ipari életben, és az egyszerű levélpapír-doboztól a művésziesen adjusztált és a világversenyben helyt álló konfekcionált dobozig, az egyszerű levélpapírtól egészen az ízlés magas fokán álló, illusztrált áruig, minden egyes forgalomban levő darab az ő tetterejének emlékeztetője. Voltak olyan iparágak is, mint a fényképészeti lemezipar, melyeket lényeges anyagi áldozat árán meghonosított és melyek tovább mivelését másoknak engedte át, de ez nem von le semmit sem az ő érdemeiből és abból a hálából, melylyel a magyar ipar ezen úttörőjének tartozunk. S Rigler József Edében olyan férfiút vesztett el a magyar ipar, ki rajongó lelkesedéssel, egy apostol buzgalmával, az életével, a vérével termékenyítette HONI IPAR TELEFON 62—68. Ő cs. és kir. Fensége József főherceg kamarai szállítója.LÖW SÁNDOR órás és ékszerész TELEFON 62—68. Ő cs. és kir. Fensége József főherceg kamarai szállítója. BUDAPEST, Vil., JÓZSEF-KÖRUT 81. Saját ház. A magyar királyi államvasutak, a magyar királyi posta és távirda szerződéses óraszállítója. Dús raktár a legdivatosabb brilliáns és arany ékszerekben, ezüst alkalmi ajándékokban, úgyszintén mindennemű kitűnően járó, pontosan szabályozott zseb-, fali, álló és utazó órákban. Saját nagyszabású műhelyében ékszer-átalakítások és órajavítások jutányosan eszközöltetnek, 838 Saját gyártmányú FÉNYMÁSOLÓPAPÍR és VÁSZON, MÁSOLÓPAPÍR, VIASZ- és CEREÁT-PAPÍR, fénymásolatok, autográfiák, FÉNYMÁSOLATI BERENDEZÉSEK TZTZT ¥ TVTPD ¥ CH müsor 1 Jul\ ■ zl M papírgyára BUDAPEST, V., Sürgős esetben fénymásolatok az esti órákban is készülnek villanyfény mellett :: :: :: TELEFONSZÁM 28-48. Váczi út 4- szám.