Honi Ipar, 1943 (4. évfolyam, 1-22. szám)

1943-02-15 / 4. szám

1943 febr­uár 15 HONI IPAR BÍRÓ ZOLTÁN: A motorikus üzemek nagy részét át kell szerelni faszéngázmotorokra H­ÁBORU UTANI átmenetgazdálkodá­sunk problémájával a Magyar Mér­nök- és Építészegylet sorozatos elő­adások keretében foglalkozik. Az ed­dig elhangzott értékes és figyelemreméltó hozzászólások során Bíró Zoltán, a Mérnök­­egylet­­elnöke az iparral kapcsolatosan a fatermellés és erdőgazdálkodás szempontjait fejtette ki. Megállapította, hogy az erdő­­gazdaság kérdésénél elsősorban a nyers­anyagellátás, másodsorban a munkások fog­lalkoztatásának problémája áll előtérben. Az erdőgazdaság sokkal nagyobb mérték­beli ny­ersianyagtermelő­,­­ min­t fogyasztó. Megállapította azt a tényt, hogy az erdőgaz­dálkodás termelésétől függ nagyon sok iparág termelőképessége. A múlt világháború tapasztalatairól be­szélve, megállapította, hogy a nemzetközi forgalom ennek a háborúnak a végén is csak lassan indul majd meg és így sok te­kintetben önellátásra leszünk utalva. Rá­­mutatott továbbá a faszükségletek fokozó­dására, amint az a bányafa, a vasúti talpfa és építőfa keresletének tekintetében máris megmu­tatkozik. A papírgyártás tekinteté­ben a háború befejeztével nem tudunk még egy darabig nyersanyaghoz jutni, mert ha az északi államok előtt a tengeri ért Angliai felé szabad lesz, ide nem szállítanak majd és így ebben a tekintetben is önellátásra leszünk utalva. A háború után a fokozott munkat­el­jesít­mény érdekében a motorikus üzemek szá­mottevő részét át kell szerelni faszéngázmo­torokra, mert az így felszabaduló olaj lesz az­ az arany, amelyért külföldről nyersanya­gokat és iparcikkeket kaphatunk, mégpedig azokat, amelyeket az ország területein­ sem­miképen sem tudunk kitermelni. Felmerül az a kérdés, hogy­ ezeknek az igényeknek meg tud-e felelni a háború után a magyar erdőgazdaság, továbbá mik azok az előfeltételek, amelyek szükségesek a kér­dés megoldásához? Meg kell állapítani, hogy hazánkban az utóbbi években, a meg­szállás alatt levő területeken m­ég fokozot­tabban erős mértékben vették igénybe a magyar erdőket, úgyhogy annak a fakész­­letnek, amelyre a rendes évi szükséglet tá­maszkodik, jelentős része nincs meg. Még ma is tízezer holdakra menő terüle­tek vannak, ahonnan közlekedési eszközök hiányában nem tudunk fát a piacra hozni. Még sokkal nagyobbak azok a területek, amelyekről csak kis hányadát tudjuk ki­hozni a fakészletekn­ek. Az első fontos do­log tehát ezeknek a területeknek feltárása és erre jórészben már most fel ke­ll ké­szülni. A termelésben éppen fordított a helyzet, mint az iparban, mert amíg ott attól lehet, félni, hogy nagyobb munkástömegek munka­­nélkül maradnak, addig itt inkább a mun­­ká­shiány réme fenyeget. • •Üzemi munkásai részére egészségvédelmi intézetet állít fel a főváros Munkásvédelmi szociális téren a magán­­tevékenységnek buzdító példaadással kí­ván szolgálni a főváros polgármestere a főváros üzemeinél dolgozó munkások egészségvizsgáló intézetének felállításával. Szendy Károly polgármester erre vonat­kozólag a legközelebbi közgyűlés elé rész­letes határozati javaslatot terjeszt. A polgármester előadói javaslatában is­merteti az egészségvédelmi intézmény fel­állításához fűződő rendkívüli fontos szo­ciális szempontokat. Azután felsorolja az intézmény létesítésének anyagi és fenn­tartási szükségleteit. Az egészségvédelmi intézet az előzetes megszervezés és a vo­natkozó közgyűlési határozat jóváhagyása után egy 10—12 szobából álló helyiségben kezdené meg működését, melyet a polgár­­mester egyelőre bérlet útján kívánna biz­tosítani. • Az intézet felszerelése, berendezése az előzetes számítások szerint összesen 250.000 pengőbe kerülne. Ezt az összeget az egyes üzemek a következő részletezéssel bizto­sítanák: Elektromos Művek 70.000, Gázmű­vek 50.000, Vízművek 30.000, Gyógyfürdők 10.000, Élelmiszerüzem 50.000, Kenyérgyár és Lóhúsüzem egyenként 5000, Temetke­zési Intézet 20.000, Hirdető Vállalat 10.000 pengővel. Az intézet évi kiadásaihoz, az 50.000 pengős dologi kiadáson kívül, az in­tézethez az üzemektől szolgálatra beren­delt üzemi orvosok és egyéb alkalmazot­tak illetményei is hozzájárulnak. A szüks­­éges összegeket a székesfővárosi üze­mek az egészségvizsgáló intézet igénybe­vételének arányában térítenék meg. A polgármester javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, melyben kéri, hogy a köz­gyűlés határozza el a székesfőváros üze­meinél dolgozó, valamint a felvételre ke­rülő munkások részére egészségvizsgáló intézet létesítését. A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az intézet szerve­zetére és működésére vonatkozó szabály­zat megalkotására tegyen előterjesztést. A továbbiakban hatalmazza fel a polgármes­tert, hogy a szabályzat megalkotásáig az intézet­, működését rendeleti úton szabá­lyozza továbbá, hogy az intézet vezetésé­vel valamelyik üzemi orvost megbízza, továbbá, hogy az üzemeknél alkalmazott orvosok közül ötöt, ezenkívül megfelelő számú és képesítésű alkalmazottat az üze­mektől az intézethez kirendeljen. Az intézet berendelésére előirányzott 250.000 és a fenntartásához szükséges évi 50.000 pengős előirányzat melletti az idő­közben esetleg bekövetkező áremelkedések­ből előálló költségtöbbletet a felsorolt üzemek a hozzájárulás mértékének meg­felelő arányában közösen, viselik. A főváros ezen nagyjelentőségű szociá­lis intézkedését az érdekelt, ipari magán­­vállalatok körében is a legnagyobb érdek­lődéssel kísérik. A magántevékenység, amely a hasonló szociális intézmények lé­tesítése körül eddig is megtett minden tőle telhetőt, a főváros ezen nemes gesz­tussal megtett intézkedéséből levonhatja többek között azt a következtetést, hogy a munkásvédelmi szociális intézmények létesítése terén ma­­már a külföldi példák utánzása nélkül is tudunk tenni és al­kotni. Nitro-szórólakkok, különleges festékek Szatmáry Imre IX., Páva­ utca 31. Telefon : 149-764 15 IPARI LA­KOK GYÁRA RT. I Célja és rendeltetése: a magyar iparnak a leg­tökéletesebbet nyújtani Budapest,X/Korponai­ u.16/17 . TELEFON: 148-323, 148-334 Baranyai Lipót A m­agyar gazdasági közvélemény őszinte sajnálkozással vette tudomá­sul, hogy Baranyai Lipót eltávozott a Nemzeti Bank éléről. Hogy az ország megnehezedett háborús pénzügyi po­litikájában mit jelentett Baranyai Li­pát személye, azzal mindenki tisztá­ban van. Jóval több volt a Nemzeti Bank élén, mint az ország legelső­­rangú pénzügyi szakembere. Ezen fe­lül is szinte pótolhatatlan értékes té­nyezője volt a magyar gazdasági élet­nek. Súlyos, nehéz időkben állott a Nemzeti Bank élén, e legfontosabb és legnehezebb őrhelyen védte a ma­gyar pénz értékállóságát. Az ő személyében a legkiválóbb tudományos szakember a gyakorlati szakemberrel egyesült. Ritka egyéni tulajdonságai, a végzett munka ered­ményével együtt indokolja a legjob­ban és legmaradandóbban, hogy tá­vozása fölött könnyen nem térhetünk napirendre. Az az út, melyen Baranyai Lipót sokesztendei munkásságával járt, tö­vises és nehéz volt, de minden aka­dály ellenére is, a magyar nemzet boldogulásának és gazdasági életünk jobbrafordulásának célja felé veze­tett. Gazdasági közvéleményünk nem búcsúzik el véglegesen Baranyai Li­­póttól, mert biztosra veszi, hogy a Nemzeti Bank falain kívül is az el­következendő — talán még súlyosabb — időkben hallani fogjuk az ő irá­nyító szavát és érezni fogjuk a gaz­dasági élet más vonalain az ő alkotó tevékenységének eredményeit. Budapest, XIII., Váci­ út 98 Telefon: 298-996

Next