Honi Ipar, 1943 (4. évfolyam, 1-22. szám)
1943-02-15 / 4. szám
1943 február 15 HONI IPAR BÍRÓ ZOLTÁN: A motorikus üzemek nagy részét át kell szerelni faszéngázmotorokra HÁBORU UTANI átmenetgazdálkodásunk problémájával a Magyar Mérnök- és Építészegylet sorozatos előadások keretében foglalkozik. Az eddig elhangzott értékes és figyelemreméltó hozzászólások során Bíró Zoltán, a Mérnökegyletelnöke az iparral kapcsolatosan a fatermellés és erdőgazdálkodás szempontjait fejtette ki. Megállapította, hogy az erdőgazdaság kérdésénél elsősorban a nyersanyagellátás, másodsorban a munkások foglalkoztatásának problémája áll előtérben. Az erdőgazdaság sokkal nagyobb mértékbeli nyersianyagtermelő, mint fogyasztó. Megállapította azt a tényt, hogy az erdőgazdálkodás termelésétől függ nagyon sok iparág termelőképessége. A múlt világháború tapasztalatairól beszélve, megállapította, hogy a nemzetközi forgalom ennek a háborúnak a végén is csak lassan indul majd meg és így sok tekintetben önellátásra leszünk utalva. Rámutatott továbbá a faszükségletek fokozódására, amint az a bányafa, a vasúti talpfa és építőfa keresletének tekintetében máris megmutatkozik. A papírgyártás tekintetében a háború befejeztével nem tudunk még egy darabig nyersanyaghoz jutni, mert ha az északi államok előtt a tengeri ért Angliai felé szabad lesz, ide nem szállítanak majd és így ebben a tekintetben is önellátásra leszünk utalva. A háború után a fokozott munkateljesítmény érdekében a motorikus üzemek számottevő részét át kell szerelni faszéngázmotorokra, mert az így felszabaduló olaj lesz az az arany, amelyért külföldről nyersanyagokat és iparcikkeket kaphatunk, mégpedig azokat, amelyeket az ország területein semmiképen sem tudunk kitermelni. Felmerül az a kérdés, hogy ezeknek az igényeknek meg tud-e felelni a háború után a magyar erdőgazdaság, továbbá mik azok az előfeltételek, amelyek szükségesek a kérdés megoldásához? Meg kell állapítani, hogy hazánkban az utóbbi években, a megszállás alatt levő területeken még fokozottabban erős mértékben vették igénybe a magyar erdőket, úgyhogy annak a fakészletnek, amelyre a rendes évi szükséglet támaszkodik, jelentős része nincs meg. Még ma is tízezer holdakra menő területek vannak, ahonnan közlekedési eszközök hiányában nem tudunk fát a piacra hozni. Még sokkal nagyobbak azok a területek, amelyekről csak kis hányadát tudjuk kihozni a fakészleteknek. Az első fontos dolog tehát ezeknek a területeknek feltárása és erre jórészben már most fel kell készülni. A termelésben éppen fordított a helyzet, mint az iparban, mert amíg ott attól lehet, félni, hogy nagyobb munkástömegek munkanélkül maradnak, addig itt inkább a munkáshiány réme fenyeget. • •Üzemi munkásai részére egészségvédelmi intézetet állít fel a főváros Munkásvédelmi szociális téren a magántevékenységnek buzdító példaadással kíván szolgálni a főváros polgármestere a főváros üzemeinél dolgozó munkások egészségvizsgáló intézetének felállításával. Szendy Károly polgármester erre vonatkozólag a legközelebbi közgyűlés elé részletes határozati javaslatot terjeszt. A polgármester előadói javaslatában ismerteti az egészségvédelmi intézmény felállításához fűződő rendkívüli fontos szociális szempontokat. Azután felsorolja az intézmény létesítésének anyagi és fenntartási szükségleteit. Az egészségvédelmi intézet az előzetes megszervezés és a vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyása után egy 10—12 szobából álló helyiségben kezdené meg működését, melyet a polgármester egyelőre bérlet útján kívánna biztosítani. • Az intézet felszerelése, berendezése az előzetes számítások szerint összesen 250.000 pengőbe kerülne. Ezt az összeget az egyes üzemek a következő részletezéssel biztosítanák: Elektromos Művek 70.000, Gázművek 50.000, Vízművek 30.000, Gyógyfürdők 10.000, Élelmiszerüzem 50.000, Kenyérgyár és Lóhúsüzem egyenként 5000, Temetkezési Intézet 20.000, Hirdető Vállalat 10.000 pengővel. Az intézet évi kiadásaihoz, az 50.000 pengős dologi kiadáson kívül, az intézethez az üzemektől szolgálatra berendelt üzemi orvosok és egyéb alkalmazottak illetményei is hozzájárulnak. A szükséges összegeket a székesfővárosi üzemek az egészségvizsgáló intézet igénybevételének arányában térítenék meg. A polgármester javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, melyben kéri, hogy a közgyűlés határozza el a székesfőváros üzemeinél dolgozó, valamint a felvételre kerülő munkások részére egészségvizsgáló intézet létesítését. A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az intézet szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat megalkotására tegyen előterjesztést. A továbbiakban hatalmazza fel a polgármestert, hogy a szabályzat megalkotásáig az intézet, működését rendeleti úton szabályozza továbbá, hogy az intézet vezetésével valamelyik üzemi orvost megbízza, továbbá, hogy az üzemeknél alkalmazott orvosok közül ötöt, ezenkívül megfelelő számú és képesítésű alkalmazottat az üzemektől az intézethez kirendeljen. Az intézet berendelésére előirányzott 250.000 és a fenntartásához szükséges évi 50.000 pengős előirányzat melletti az időközben esetleg bekövetkező áremelkedésekből előálló költségtöbbletet a felsorolt üzemek a hozzájárulás mértékének megfelelő arányában közösen, viselik. A főváros ezen nagyjelentőségű szociális intézkedését az érdekelt, ipari magánvállalatok körében is a legnagyobb érdeklődéssel kísérik. A magántevékenység, amely a hasonló szociális intézmények létesítése körül eddig is megtett minden tőle telhetőt, a főváros ezen nemes gesztussal megtett intézkedéséből levonhatja többek között azt a következtetést, hogy a munkásvédelmi szociális intézmények létesítése terén mamár a külföldi példák utánzása nélkül is tudunk tenni és alkotni. Nitro-szórólakkok, különleges festékek Szatmáry Imre IX., Páva utca 31. Telefon : 149-764 15 IPARI LAKOK GYÁRA RT. I Célja és rendeltetése: a magyar iparnak a legtökéletesebbet nyújtani Budapest,X/Korponai u.16/17 . TELEFON: 148-323, 148-334 Baranyai Lipót A magyar gazdasági közvélemény őszinte sajnálkozással vette tudomásul, hogy Baranyai Lipót eltávozott a Nemzeti Bank éléről. Hogy az ország megnehezedett háborús pénzügyi politikájában mit jelentett Baranyai Lipát személye, azzal mindenki tisztában van. Jóval több volt a Nemzeti Bank élén, mint az ország legelsőrangú pénzügyi szakembere. Ezen felül is szinte pótolhatatlan értékes tényezője volt a magyar gazdasági életnek. Súlyos, nehéz időkben állott a Nemzeti Bank élén, e legfontosabb és legnehezebb őrhelyen védte a magyar pénz értékállóságát. Az ő személyében a legkiválóbb tudományos szakember a gyakorlati szakemberrel egyesült. Ritka egyéni tulajdonságai, a végzett munka eredményével együtt indokolja a legjobban és legmaradandóbban, hogy távozása fölött könnyen nem térhetünk napirendre. Az az út, melyen Baranyai Lipót sokesztendei munkásságával járt, tövises és nehéz volt, de minden akadály ellenére is, a magyar nemzet boldogulásának és gazdasági életünk jobbrafordulásának célja felé vezetett. Gazdasági közvéleményünk nem búcsúzik el véglegesen Baranyai Lipóttól, mert biztosra veszi, hogy a Nemzeti Bank falain kívül is az elkövetkezendő — talán még súlyosabb — időkben hallani fogjuk az ő irányító szavát és érezni fogjuk a gazdasági élet más vonalain az ő alkotó tevékenységének eredményeit. Budapest, XIII., Váci út 98 Telefon: 298-996