Az Illatszerész, 1938 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1938-05-15 / 10. szám
10. oldal Kérjen ismertetőt Sebők Sándor és Társa Kft * * Mesterségesen készült kenőcsöket kerülni kell, valamint hogy a kezekre nézve is a fris faggyút és sótlan vajat inkább ajánlhatjuk. Általában nagy vigyázattal kell lenni a vegyészileg készült kenőcsöknél, s ügyelni kell arra, hogy friset kapjunk a fenebb ajánlottaktól is, mert a vas vaj vagy faggyú is igen ártalmas lehet.* «A haj kihullása ellen» sem voltak mindig olyan tökéletes és célravezető gyógyszappanok, hajszeszek és preparátumok forgalomban, mint manapság. 1859-ben még Csillag Anna sem dicsekedett 196 centiméter hosszú, gyönyörű Loreley-hajóval, de azért a «szépnem» rátarti tagjai, sőt a kopaszodó férfiak is sokmindent megpróbáltak a hajhullás megakadályozása érdekében. Ugyancsak a Hölgyvilág szerint erre a célra «Sr. Hering Constantin a következő módokat ajánl»: «Kinek ugyanannyi hajszála nő, amennyi ki szokott hullani, annak egyéb módhoz nem kell nyúlni, mint gyakori mosás, kefélés, fésülködés. Azonban, ha észreveszi az ember, hogy haja ritkul, minden holdtöltekor vágassa kissé rövidebbre. Esténként mossa meg fejét hideg vízben, azután csavarjon feje köré száraz törülköző kendőt. Buzakorpa vízben, megfőzve, áteresztve s hetenkint egyszer fejmosásra használva, segíteni szokott némelyeknek. Másoknak hajszárazság és fejkorpa ellen segít a bükkfahamuból készült luggali fejmosás 2—3 hónapban egyszer. Ha a hajszálak szétválnak, zsírral vagy olajjal, legjobb medvezsírral bekenni, és a hajvégeket minden másnap elvágni a holdnak telese alatt. Ha egyes kopasz helyek mutatkoznak, egyelőre körül kell azt borotválni, úgy hogy a kopaszság környékbeli szálak is levétessenek; ha ez 14 nap alatt nem segít, akkor hetenkint egyszer lefekvés előtt ketté metszett vörös hagymával vagy cantaride-krral bedörzsölendő. Egy kávéscsészébe egy csöpp cantarid-tincturát ejtvén, főtt marhacsontból a velőt melegében kell hozzáadni, apránként és addig keverni, míg a csésze csaknem teli van; ebből minden harmad, negyed nap estéjén egy teakanálnyit kell a kopasz helyre kenni. Ha kopasz helyek igen korán mutatkoznak, ugyan e kenőcs használandó. Nehéz betegség utáni kopaszság ellen reggel és estve fris forrásvízzel kell mosni a fejét. De az öröklött kopaszság ellen mi sem segít. Ha a fenebbi módok nem használnának a haj kihullása ellen, akkor borostyánolajat, vagy keserű mandulaolajat kell langyosan kieresztett marhavelővel összehabarni, azután e kenőccsel a hajat megkenni. Ha a nők esténként hajaikat igen lágyan, vagy igen erősen kötik be, ezzel is előmozdítják a haj kihullását. Amint látjuk, választék volt bőven: ha ez meg ez a mód nem vált be, meg lehetett próbálni egy másikat vagy egy harmadikat. Elvégre vöröshagyma, marhavelő vagy bükkfahamu minden valamirevaló régi háztartásban kéznél volt. Ha pedig egyik mód sem használt, arra az esetre a következőket ajánlja az olvasói iránt oly figyelmes «Nővilág» 1858-ban: A hajhullást meggátolhatni, dohány hajkenőcs használata által, mely következőn készül. Húsz szemernyi burnótot, vagy porrá tört dohányt egy edénybe teszünk, leöntjük forró vízzel, melyet tiz óra múlva átszűrünk, állni hagyunk, elpárologtatjuk, s midőn már csak 6-7 szemernyi van belőle, összekeverjük négy lat tisztított ökörvelővel, melyet aztán tetszés szerint jóillatúvá is tehetünk, avagy a folyadékot négy lat közönséges hajkenőccsel is összekeverhetjük. Másutt a következő bölcs tanácsot olvashatjuk a mindenre kiterjedő figyelmű «Nővilág» érdekfeszítő hasábjain: Hogy kell az égett sebet gyorsan, biztosan s sebhely nélkül gyógyítani. Gyakran megeshetik olvasónőinkkel, hogy ujjacskáikat a tűzhely körül megégetik, illő azért, hogy ha más egyebekről annyit szóltunk, szóljunk e haj gyors, biztos orvoslásáról is. Közönséges házi szappanból kútvízzel igen vastag habot készítünk, s ezt toll segítségével a sebre kenjük olykép, hogy az a seben félujjnyi vastagon álljon, de mivel a szappan csakhamar fölszárad, a bekenést addig ismételjük, míg a seb felett abból egy léghatlan bőr nem képződik.* Mindez olyan meggyőzően hangzik, hogy szinte kedvünk volna megpróbálni. De talán mégse! Talán mégiscsak okosabb dolog elmenni egy illatszertárba és ott kérni arckenőcsöt, kézfinomítót, hajnövesztőszert, vazelint, vagy azt, amire éppen szükségünk van. Változnak az idők, változnak az emberek és tegyük hozzá, változnak az emberi igények és szükségletek is. Ami jó volt régen (feltéve, hogy egyáltalában jó volt), az ma már a legegyszerűbb polgári háztartásban sem állhatja meg a helyét. Nem mintha nagyanyáink nem lettek volna a maguk idejében éppen olyan szépek és okosak, mint a mai hölgyek De hát máskép vélekedett arról, ami szép és okos a világ akkor, mint most. Rip van Winkle, vagy Rip van Winkle bűneje, aki a százesztendős kalendárium megjelenése idején álomra húzta a szemét, bizonyára nagyot csodálkozna, ha felébredne, azon, hogy mennyit fejlődött a kozmetika és hiába, mégis csak mozog a föld — mennyit fejlődtek a nők is száz, sőt száznyolcvan esztendő alatt. Historicus. His fal AZ IllATSZIRÍSZ 10. szám Eladási gyakorlat Az eladást művészetté tulajdonképpen amerikai kereskedő fejlesztette ki. Rendkívül érdekesek az amerikai nagyvállalatok eladási osztályának kiadványai. Ezeket időről-időre a személyzetükhöz juttatják azért, hogy áttanulmányozzák a legújabb megfigyeléseket és trükköket, amelyek az eladás fokozását teszik lehetővé és egyben kötelezik a személyzetet, hogy ezekből vizsgát tegyen és újabb tapasztalatait közölje a vállalat vezetőségével, sőt díjakat tűznek ki a legjobb eladási gondolatokra; ezek a díjak rendszerint elég értékesek, úgyhogy az eladószemélyzet ambícióját felkeltik, mert egy-egy ilyen díj megnyerésével lehetővé teszik, hogy az elárusító rendkívüli díjakhoz jutva, helyzetén javíthasson. Két newyorki üzletember egy áruháztól azt a megbízást kapta, hogy a legkülönfélébb eladási módokat tanulmányozza. Úgyszólván az összes szakmák üzleteit felkeresték és megállapították, hogy a következő hat, igazán egyszerű szabály az eladót feltétlenül eredményhez juttatja: 1. Ne beszélj túl sokat és légy türelmes hallgató. 2. Sohase szakítsd félbe a vevőt, hogyha valami ellenvetése van. 3. Ne légy kritikus, mert ha a vevő ezt észreveszi, rögtön ellentállást fejt ki. 4. Az eladás kezdetén a vevőnek csak kérdéseket adj. A vevőnek alkalmat kell adni, hogy teljesen kibeszélje magát és elmondja, ami a szívén fekszik, mert utána szívesen meghallgatja azt, amit az eladó mondani akar. 5. Ha a vevőnek komoly ellenvetése van, az eladó ismételje meg röviden, mert akkor a vevő látja, hogy ellenvetését megértették és nem kell újra elmagyaráznia. 6. Amint az eladó megtudja, hogy mit akar a vevő, kizárólag csak a fődologra összesítse figyelmét és sohase beszéljen mellékes dolgokról, ha azonban a vevő mellékdolgokról beszél, az eladó mindig türelmesen hallgassa meg és udvariasan igyekezzék őt a tárgyra visszaterelni. Könnyen előfordulhat, hogy az eladási beszélgetés mindjobban eltávolodik a tulajdonképpeni fő céltól és ezáltal az eladás meghiúsul. Sok tapasztalati tényt lehet az eladás terén az amerikaiaktól tanulni. Az eladási gyakorlatot még akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha valaki magáról azt hiszi, hogy perfekt eladó, mert a legügyesebb eladónál még ügyesebbek is vannak és mindig akadhatnak olyan újabb gondolatok, amelyeket még a leggyakorlottabb eladó sem tud.