Iparvédelem, 1906 (2. évfolyam, 5-20. szám)

1906-04-15 / 5. szám

1906. 15 sz. hatásos megnyitó beszéde után pedig megalakították a tisztikart a következőképen: Elnök : herényi Gotthárd Sándor. Alelnök: (xyó??//yessi/Tivadar dr., egyúttal az ügyészi teendőkkel megbízva és Horváth Kálmán, ipartestületi és ipari és kereskedelmi kamarai alelnök, ügyvezető igazgató Oláh László lett. Választmányi tagok: Koller Ernő, Deutsch Ernő dr., Koncz János, Doma Pál, Tanay Gergely, Nyuli lajos, Kaiser Lajos, Bezerédj István, Forster Sándor, Radó Gyula dr., Mayer Béla, Herényi Jenő dr., legifj. Deutsch Samu, Hódossy Nép. János, Pick György, Knebel Jenő, Stauber Sándor, Jaloveczky Vilmos, Farkas István, Kaiser Nándor, Gsiky József, Södör Jenő, Vargha Lajos, Gutmann Salamon, Bartos Pál, Filó Imre dr., Standy János, Németh Gyula dr., Tóth Sándor, Vargha János, Bezynicza József, Krastélyi Árpád, Margarethen J. Herbert, Nógrády, Sehelich Antal, Klonkay Gyula, Szabó István dr., Weber Gyula dr., Zsolnay Károly, Lelovits Sándor, Oláh László, Vajda Bálint, Szele Károly, Rieger Antal, Kovák Sándor, Csigaházy Ernő. Számvizsgálók: Vikó Imre, Gaiger Annin, Lakner József, Würth Gyula, Seemann Antal, Aszódy József, Kaufmann Ferencz, Lőwy Henrik, Jaroschek Károly, Zukker Ignácz. A megalakult védőegylet elhatározta nyomban, hogy a vármegye összes járásaira kiterjeszti működését. Mozgalom indult meg Kőszegen, Körmenden, Sárvárott és Czelldömölkön a védőegylet helyi bókjának megalapítása czéljából s az előjelek után ítélve a mozgalom teljes sikerrel biztat. A szombathelyi fiókegyesület tagjainak száma az alakulás időpontjában meghaladta a kétszázat, de azóta már a háromszázhoz közeledik a tagok száma. A kolozsvári bók egyesület és az erdélyrészi osztály megalakításán dr. Apáthy István és Posta Béla egyetemi tanárok, továbbá Barabás Endre tanítóképezdei tanár és Salamon Rezső postafőtiszt, valamint dr. Gámán József a kereskelmi- és iparkamara titkára buzgólkodtak. Megnyerték az eszmének báró Wesselényi Miklóst és gróf Béldy Ákost, valamint Fekete Gábor kir. táblai elnököt és másokat, akiknek aláírásával a lapunk 1. évi 3-ik számában közölt lelkeshangú fölhívást bocsátották ki Erdély társadalmához. Lelkesen támogatta a szervezkedést az egyetemi és tanítóképezdei ifjúság is, amelynek nagy része van abban, hogy Kolozsvár városában alig van már üzlet, amelynek kirakatában egyesületünk védőtáblája ne hirdetné, hogy otthoni árukat árusítanak. Az alakuló ülés folyó hó 11-én délután a Vigadó nagytermében folyt le báró Wesselényi Miklós elnöklete alatt. Az alakuló ülésen az igazgatóságot Dobreczky József ügyvezető igazgató és Csongor György tanár, igazgatósági tag képviselte, azonkívül képviselve volt a tordai fiókegyesület Harmath Domokos ügyvezető igazgató és a szamosújvári bókegyesület Dömötör József elnök személyében. A küldöttségeken kívül Kolozsvár közéletének számos előkelősége, sok hölgy és nagyszámú ifjúság vett részt az alakuló ülésen, amelyet báró Wesselényi Miklós fenkölt szellemű beszéddel nyitott meg. Beszédéből idézzük a következőket: «Minden más, de nálunknál természetesen szerencsésebb viszonyok között élő államok mindent el szoktak követni iparuk, kereskedelmük és közgazdasági helyzetük fejlesztésére. Tehetik is elég könnyen, mert nemzeti érzékkel bíró kormányaik lévén, náluk elsősorban maga az államfő szokta kezébe venni az akciót s a társadalmi tevékenység irányításával általában mindent el szokott követni, hogy államának és nemzetének e fontos és életbe vágó érdekeit előmozdítsa. De hát mi, fájdalom, még e tekintetben is nagyon szomorú helyzetben vagyunk. Mi nem számíthatunk arra, hogy iparunk, kereskedelmünk és közgazdasági helyzetünk javítása az államhatalom hathatós támogatásában, irányításában részesülhessen. Pedig országunkat a jóságos természet megáldotta minden lehető áldásaival és nemzetünk viszont képesség, tehetség és ipari rátermettség tekintetében Európa egyetlen más nemzeténél sem áll hátrább. És mégis iparunkon, kereskedelmünkön, közgazdasági állapotainkon, mindezeken az intézményeinken meglátszik, hogy ezek az államhatalom által kellően soha sem fejlesztettek. Ami kevés eredmény nálunk látható, azt nem az államhatalom segítségével, hanem a saját tevékenységünkkel értük el és miután, fájdalom, ennek még egyelőre így kell maradni, tehát elmondhatjuk, hogy teljesen magunkra vagyunk hagyatva. Következésképen iparunk, kereskedelmünk és közgazdasági helyzetünk javításának nehéz feladatát csak társadalmi úton próbálhatjuk. Nos, hát épen ez a cél hozott össze, épen e cél iránt való hazafias lelkesedésünk éreztette velünk szükségét annak, hogy megtartsuk a Magyar Védőegyesület erdélyrészi osztályának és kolozsvári fiókjának alakuló közgyűlését. Ezzel megnyitottnak jelentette ki az ülést. Wesselényi Miklós beszédét zajosan megéljenezte a közönség. Ezután Ajmthy István állott fel és ismertette a Védőegyesület megalakulásának nagy szükségét, megalakulása czélját s az eszközöket, módokat melyekkel élnie kell nagy, társadalomboldogít munkájában. Az Apáthy beszédére kijáró éljenzés lerpulta után Harmath Domokos Tordáról, D János Szamosújvárról és Dobieczky Józsestről szólaltak föl. Dobieczky József a központ nevelt reá arra a körülményre, mely a malom szervezését szükségessé tette Ezután Fekete Gábor kir. tári IPARVÉDELEM 3 Külföldi árukat vásárolni hazánk elleni bűn!