Közgazdasági Értesítő, 1882. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1882-05-04 / 18. szám

2 A társaság gőzösei a cs. és kir. tengerészeti consulátusok részé­ről Fiuméba haza küldött magyar tengerészeket, az élelmezési költsé­gek megtérítése mellett, ingyen fogják szállítani. Egy-egy járaton azonban csak két tengerésznek szállítása köve­telhető. Betegek és bűntettesek ezen szállításból kizárvák. 9. §: A magyar kormány az 1. §-ban felemlített időn át, évenkint 150.000 frtnyi segélyt nyújt a társaságnak. Az állami segélyt a tengerészeti magyar királyi hatóság havon­­kint teljesített járatok aránya szerint havonkinti részletekben, a szer­ződési és nyugta­bélyegekkel ellátott nyugta ellen, a társaságnak utó­lagosan fizeti ki. A társaság 30,000 forintnyi biztosítékot tesz le készpénzben, vagy biztosítékra alkalmas értékpapírokban. Ha a 30,000 forintnyi biztosíték a 6. és 11. szakaszok értelmé­ben a magyar kormány részéről részben vagy egészben igénybe vétet­nék, a társaság köteles a biztosítékot a hozzá e végett intézett fel­szólításra 15 nap alatt, a teljes 30.000 forintnyi összegre kiegészíteni, ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kormány jogosítva van arra, hogy a hiányzó összeget a segélyezésnek legközelebb fizetendő részle­teiből kiegészíthesse. 10. §. Ha a háború veszélye, kikötők elzárása, a tengeri vesztegetés vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem eszközölhetők, a társaság megszabadul ugyan abbeli kötelezettsége alól, hogy ezen vonalakon gőzhajóit járattassa, de ezen a c­ímen az állam részéről segélyezésre igényt nem tarthat. Szabadságában áll mindazáltal ily esetekben az, hogy vagy a szerződésnek egy évvel való meghosszabbítását, vagy a járatok mini­mális számának az erőhatalom fennállásának tartamára szóló leszállí­tását kívánhassa. Az utóbbi esetben az állami segélyösszeg arányla­­gosan leszállíttatik. 11­ §• Ha a társaság az ezen szerződésben megállapított járatok bár­melyikét nem teljesíti, a­nélkül, hogy a 10. §-ban előre látott 1-%1- mentő okok egyikét jogosan felhozhatná, a földmívelés- ipar- és keres­kedelemügyi magyar királyi ministériumnak jogában áll az, hogy ily járatokat más hajótulajdonosok által, a társaság költségére és veszé­lyére a társaság biztosítékának igénybevétele mellett eszközöltesse. Ezenkívül szerződésszegés esetében és átalában mindenkor, ha a társaság szerződésszerűen elvállalt kötelezettségeit nem teljesítené, a magyar királyi kormány fentartja magának azon jogot, hogy az ezen szerződésben biztosított kötelezettségek alól, és nevezetesen a 9-dik szakasz első bekezdésében foglalt határozat alól magát felmentettnek tekinthesse. 12. §. A társaság mindjárt az 1882. évben saját tulajdonát képező össze­sen legalább négyezer register-tonnas öt gőzöst bocsát szolgálatba. A társaság a saját tulajdonát képező gőzösök számát, a szerződés tarta­mának minden további éve alatt egy legalább 800 tonnás gőzössel szaporítani fogja, míg a hajók száma 12 lesz. 13. §: A magyar királyi kormány kötelezi magát arra, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalak számára, ezen szerződés tartama alatt más gőzhajózási vállalatnak állami segélyt nyújtani nem fog. Ha a magyar kormány nyugat felé a 2. és 3. §§-ban említette­ken felül más járatok rendszeresítését óhajtaná,­­ részben mindenek­előtt az »Adria« magyar tengeri hajózási részvény­társasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett elsőbb­séggel bírand. Ugyanez áll a szerződés tartamának lejáratával is, ha a magyar kormány az »Adria« magyar tengeri hajózási részvény­társaság hajói részéről bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerűen biztosítani óhajtja. 14. §. Az »Adria« magyar tengeri hajózási részvény­társaság székhelye Budapest. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a köz­munka- és közlekedési m. kir. miniszereknek a szerződés tartama alatt jogában áll a társasági igazgatóságba egy-egy tagot kinevezni. 15. §. Az »Adria« magyar tengeri hajózási részvény­társaság a jelen szerződés tartama alatt a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium felügyelete alatt áll. 17 §. Az »Adria« magyar tengeri hajózási részvény­társaság igazgató­sága minden hó utolsó hetében ülést tartván, megállapítja a jövő hóban szedhető fuvardíjak maximumát. Ezen fuvardíjak Fiuméból vagy Fiuméba nem lehetnek nagyob­bak, mint azon fuvardíjak, melyek a trieszti és velenczei kikötőkben vagy kikötőkből a folyó hónapban, ugyanazon irányban érvényesek voltak első rangú gőzhajóknál, tekintettel főleg a rendes járatú hajókra. Ha azonban a tőzsde­tudósítások is igazolnák, hogy időközben az adriai kikötőkben átalános fuvardíj-emelkedés jött létre, az igazga­tóságnak jogában áll ezen emelkedésnek megfelelő arányban hatá­rozni meg a legközelebbi havi fuvardíjak maximumát. Ha a viteldíj megállapításánál a kormánybiztos óvást tesz, 48 óra alatt választott bizottság határoz, mely az egész évre előre alakít­­tatik. E választott bizottsághoz két tagot a társaság választ, egy tagot a közmunka- és közlekedési m. kir. minister, és egy tagot a föld­mívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister nevez ki. A bizott­ság elnökét a m. kir. ministertanács nevezi ki. 18. §. A fiumei magy. kir. tengerészeti hatóság a társaság által szerző­désileg elvállalt szállítási kötelezettségek pontos teljesítését a hely­színen ellenőrzi, az ez irányban nála bejelentett panaszokat megvizs­gálja és halasztást nem szenvedő esetekben azokat orvosolja. Ez okból a társaság illető közegei kötelesek e czélra minden szükséges felvilá­gosításokat megadni. 19. §. A­míg az »Adria« magyar tengeri hajózási társaság az állam­mal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállítására, az alapszabályok módosítására és a feloszlatásra vonat­kozó közgyűlési határozatok — foganatosíttatásuk előtt — a föld­mívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyása alá terjesztendők. 20. §. Jelen szerződés, mely az »Adria Steam Ship­ Company«-val kötött és az 1880. évi XXV. t.-cz.-ben foglalt szerződés helyébe lép, jog­érvényes, mihelyt azt a magyar törvényhozás jóváhagyta. Kelt két példányban, Budapesten, 1882. évi január hó 31-én. A földmívelés-, ipar- és keres- »Adria« magyar tengeri hajó­­kedelemügyi m. kir. ministerium zási részvénytársaság, nevében: Matlekovits s. k., Gróf Károlyi Tibor s. k. h. államtitkár. Ber­etvas s. k. Dr. Schnierer Gyula s. k., mint tanú. Mihalovich s. k., mint tanú. 16,145/1882. az. Körrendelet. (Az államerdők költségvetésének készítése ügyében.) Valamennyi kincstári erdőhatóságnak. Az államerdők költségvetését képező részletes előirányzatok ké­szítésénél kapcsolatban 1881. évi 11.569. sz. alatt kiadott rendeletem­­mel a következő utasítás követendő: 1. Az államerdők költségvetése mindenkor az egyes erdőgond­nokságok szerint állítandó össze, melyeknek aztán rovatonkénti som­­mázata képezi az illető kincstári erdőhatóság előirányzatát. Az erdő­hatóság összes központi kiadásai, valamint a fűrészek, raktárak és az erdőrendezőség összes kezelési és üzleti kiadásai, az illető erdő­­gondnokságokra ezeknek kezelési, illetőleg üzleti kiadásai arányában, rovatonként felosztandók, a raktárak bevételei pedig azon erdőgond- 8. §. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister fel­ügyeleti jogát e czélra kinevezendő kormánybiztos és a fiumei magy. k­r. tengerészeti hatóság által gyakorolja. 16. §. A kormánybiztos a társaság működését bármikor és bármi irányban ellenőrizheti, szükség esetében az üzleti könyveket és levele­zéseket megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gya­korlására megkívántató felvilágosításokat követelheti. A kormánybiztos a közgyűléseken és az igazgatósági ülésekben részt vesz és a fennálló törvényekkel vagy az állam érdekeivel ellen­kező határozatok ellen óvást emel. Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 48 óráig felfüg­­gesztetik, mely idő alatt a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.

Next