Lakatosmesterek Lapja, 1931 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-10 / 1. szám
2. oldal LAKATOSMESTEREK LAPJA 1931 január 10 Külföldiek munkavállalása. A m. kir. belügyminiszter 100.000. 1930. B. M. rendeletével a külföldiek munkavállalását újból szabályozta. A rendelet szerint külföldnek az ország területén munkát vagy alkalmazást vállalni csak érvényes munkavállalási engedély alapján szabad. A munkavállalási engedélyt a munkaadónak kell a munkahely szerint illetékes hatóságnál kérelmeznie, amely azt a munkakör szerint érdekelt szakminiszter döntés alá bocsátja. Illetékes hatóság Budapesten a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság, vidéken a járási főszolgabíró, illetve a rendőrkapitányság. Az a munkaadó, aki kettőnél több külföldi munkást (alkalmazottat) foglalkoztat, köteles ezekről névjegyzéket vezetni és annak egy példányát a hatósághoz negyedévenként beszolgáltatni. E névjegyzék céljaira szolgáló űrlapokat a hatóság díjtalanul adja. Munkavállalási engedélyt csak az a külföldi kaphat, akinek lakhatási engedélye van, illetőleg, aki egyidejűleg lakhatási engedélyt is kér. A külföldi a munkavállalási engedély alapján jogosult az engedélyben megjelölt munkakörbe tartozó tevékenységet az abban megállapított helyen, időtartam alatt és a kikötött feltételek betartása mellett folytatni. A munkavállalási engedély meghosszabbítását a lejárat előtt legalább 30 nappal kell kérni. Munkavállalási engedélyre nincs szüksége annak a külföldinek, aki 1925. évi augusztus hó 1 -ét megelőző idő óta egyfolytában három hónapot meg nem haladó megszakítás nélkül lakik az ország jelenlegi területén ; továbbá annak a külföldinek, aki az ország területére beköltözési engedélyt kapott vagy akinek állama Magyarországgal a szabad foglalkozás űzése tekintetében viszonosságban áll. Három hónapig nem szükséges munkavállalási engedély akkor, ha a külföldi szerelési munkálatokat végez a külföldről behozott gépeken vagy ha hazai munkásokat oktat ilyen gépek kezelésére. A rendelet szerint kihágást követ el s 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az a munkaadó, aki az ország területén munkára vagy szolgálatra olyan külföldit alkalmaz, aki munkavállalási tilalom alatt áll; kihágást követ el s pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki a külföldi munkásokra vonatkozó névjegyzék vezetésére vagy beszolgáltatására előírt kötelezettséget nem teljesíti. A rendelet 1931 február hó 1-én lép életbe, hojd dr. FELKÉRJÜK lapunk olvasóit, hogy rendeléseiket és bevásárlásaikat hirdetőinknél eszközölni szíveskedjenek. Az ipari munkások egyenletesebb foglakoztatása az építőiparban. Körrendelet. Valamennyi kebelbeli szakosztálynak, a miniszteri számvevőségnek, a segédhivatalok főigazgatójának, valamennyi alárendelt hatóságnak, hivatalnak, intézetnek és üzemnek. (144,974 1930. K. M. XV. sz.) A soproni kereskedelmi és iparkamara felterjesztése folytán felhívom a Cim figyelmét arra, hogy az építési munkálatokkal összefüggő iparokban és a mezőgazdaság által elsősorban foglalkoztatott iparágak megrendeléseiben (lakatos-, géplakatos-, kovács-, stb.) a nyári hónapokban, valamint az ősz elején rendszerint torlódás áll elő. Az ipari munkásság egyenletesebb foglalkoztatása érdekében tehát kívánatos, hogy ama állami és egyéb középítési munkálatok, amelyeknek költségei engedélyezve vannak, már a tél folyamán teljesen előkészíttessenek, az azokra vonatkozó versenytárgyalások január—február hónapokban kavassanak, az odaítélés pedig lehetőleg március hó végéig megtörténjen, úgy hogy a munkálatok április hóban megkezdhetők legyenek és az ipari munkássága kora tavasszal keresethez jusson. Felhívom tehát a Cim figyelmét arra, hogy építési munkálatainak intézésénél, továbbá a fent említett lakatos-, géplakatos és kovács szakmákat érdeklő megrendeléseinek kiadásánál az iparosok egyenletes foglalkoztatására is tekintettel legyen. Budapest, 1930 november hó 27. A miniszter helyett : Kállay L. k. államtitkár. 4. a márványburkolattal, továbbá a faragással vagy fémverettel diszitett faburkolattal ellátott fűtőtestek, valamint külön szállítás esetén a fűtőtestek ilyen burkolatai is; 5. csempékkel vagy márvánnyal díszített tűzhelyek(2) Az (1) bekezdésben felsorolt fényűzési tárgyak után 13 százalékos adókulccsal számítandó fényűzési forgalmi adót kell a gyártás (keresetszerű előállítás) helyén, illetőleg vámkülföldről történő behozatal esetén, a behozatali vámkezelés alkalmával fizetni. 2 §• A köztetek után járó adó befizetése. (1) Azok a kereskedők és iparosok, akik az 1. §. (I) bekezdésében körülírt fényűzési tárgyak előállításával nem foglalkoznak, az 1. §. (I) bekezdésében felsorolt s az 1930. évi december hó 31-iki üzletzárás után tulajdonukban (birtokukban) levő fényűzési tárgyak mennyiségét és forgalmi értékét, a rendelet életbeléptetésétől számított 8 nap alatt az illetékes forgalmi adóhivatalhoz (Budapesten a kerületi forgalmi adóosztályhoz) írásban bejelenteni kötelesek. (2) A bejelentésre kötelezettek, a készlet forgalmi értéke után 10 százalékos adókulccsal számítandó fényűzési forgalmi adót kötelesek az 1931. évi január hó végéig befizetni. (3) Ha a készlet után járó fényűzési forgalmi adó egy összegben való befizetésére az adózó nem képes, a pénzügyigazgatóság (kerületi adófelügyelőség) — kérelmére — legfeljebb 12 havi — adópótlékmentes — részletfizetést engedélyezhet. A rendelet 1931. évi január hó 1-én lépett életbe. A rendelet értelmezésére nézve a pénzügyminisztériumban az illetékes előadótól a következő felvilágosításokat nyertük : A csempék közül kizárólag a cserépkályhacsempék képeznek fényűzési tárgyat, a tűzhelyeknél és vaskályháknál felhasznált csempék nem s igy a kétszeres megadóztatás ki van zárva ; a tűzhelyek és vaskályhák bármilyen szerkezetűek vagy értékűek is, csak abban az esetben esnek fényűzési forgalmi adó alá, ha csempékkel vagy márvánnyal (akármilyen csempével) vannak diszítve ; a készletek bejelentése és az azok után járó adó befizetése a tűzhely- és vaskályhaiparosokra nem vonatkozik, mert azok az eladás alkalmával úgyis le fogják róni a fényűzési forgalmi adót; a fényűzési forgalmi adó lerovása a szokásos módon történik az eladás alkalmával és az eladási ár után (nem a forgalmi érték) számítva, haj—dr. Kályhák és tűzhelyek fényűzési forgalmi adókötelezettségének újabb szabályozása. A pénzügyminiszter 1930. évi 137000. számú rendeletével a kályhák és tűzhelyek fényűzési forgalmi adókötelezettségét a következőkép szabályozta : 1. §• Fényűzési forgalmi adó alá eső kályha- (kandalló-) csempék, kályhák, fűtőtestek és tűzhelyek(1) Fényűzési tárgyak: 1. minden olyan cserépkályhacsempe, amely a zománcozáson kívül még festéssel, aranyozással vagy ezüstözéssel van diszítve; 2. a figurális kandallócsempék ; 3. a csempékkel vagy márvánnyal diszített vaskályhák;