Lakatosmesterek Lapja, 1941 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1941-01-10 / 1. szám
2 beleesnek, azok saját érdekükben azonnal délután 5-6 óra között az irodában (VII., Nyár u. 6.) megjelenni és 1940. évi összes OTI havi kimutatásaikat, valamint születési bizonyítványukat magukkal hozni szíveskedjenek, hogy a kérdőívet az irodában kitölthessék és annak alapján a névjegyzékbe felvehetők legyenek. ———\min ! Január 31-ig újból be kell jelenteni az értelmiségi alkalmazottakat Minden munkaadó köteles az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak személyében, munkakörében és illetményében beállott változásokat az V. számú minta szerinti június 1-től december 31-ig terjedő félévre vonatkozóan 1941 január 31. napjáig az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosánál (V., Klotildu. 10.) bejelenteni, még akkor is, ha a munkavállalók személyében vagy javadalmazásában változás nem állott elő. A nyomtatványt a kerületi elöljáróságtól vagy a polgármesteri, illetve afőszolgabírói hivataloknál lehet beszerezni. A kimutatást betűrendben foglalva, elkülönítve ha ezt az alkalmazottak számaindokolttá teszi külön íveken kell előkészíteni egyfelől az illető félév alatt a szolgálatból kilépettek, másfelől az újonnan alkalmazottak tekintetében, akik a számadási félév alatt értelmiségi munkakörtől egyéb munkakörbe, vagy egyéb munkakörből értelmiségi munkakörbe léptek. Felmondhatja a rögzített adót az adófelszólamlási bizottság Ismeretes, hogy az egyenesadó-törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó új törvényt a pénzügyminisztérium részletekben lépteti életbe. A törvény egy-egy részéről külön-külön végrehajtási utasítások jelennek meg. A rögzített adókkal kapcsolatos egyes intézkedésekről a 137.400 1940. VII. sz. pénzügyminiszteri rendelet intézkedik, amely az 1940. évi XII. t.-c. 40. §-ának 3. bekezdését lépteti életbe. Hirdetéseket felvesz v-e: a kiadóhivatal LAKATOSMESTEREK. LAija Ez arendelet kimondja, hogyha a rögzített adóalapot sem az adózó, sem a kincstár az idei adókivetés során nem mondotta fel, az adófelszólamlási bizottságnak joga van az eddig változatlanul fenntartott adóalapokat is felülvizsgálni és azokat felemelni. Az adófelszólamlási bizottság elnökénekés a kincstári előadónak kötelessége gondoskodni arról, hogy a bizottságnak kellő ideje legyen a változatlanul fenntartott adóalapok közül kiválogatni azokat, amelyek a bizottság tudomása szerint a valószínű jövedelmeknek nem felelnek meg. Követelhetnek-e a közszállítók többletet a munkabér felemelése miatt? A közszállításokkal foglalkozó vállalatok szempontjából érdekes és nagy érdeklődésre számot tartó ítéletet hozott a törvényszék. Az egyik fővárosi vállalat pert indított a kincstár ellen. Keresetében a korábban megkötött szerződés alapján járó egységárak felemelését kérte. Arra hivatkozott, hogy időközben a munkabérek a legkisebb munkabéreket szabályozó rendeletek életbelépése következtében emelkedtek és így a régi alapon nem tehet eleget szerződéses kötelezettségének. A lefolytatott tárgyalás után a törvényszék ítéletében a keresetet elutasította. Az ítélet elvi jelentőségű indokolásában a bíróság a következőket állapította meg: Az egységáraknak a szerződés tartama alatt való megváltoztatását a közszállításokról szóló 50.000 1934. K. M. számú rendelet 63. §-a szabályozza az alábbi értelemben: »A vállalkozó a szerződés egységárainak felemelésére nem tarthat igényt. Az ügyletből származó, illetve a szállítandó árut közvetlenül terhelő, adó, illeték vagy más közszolgáltatás, továbbá devizafelár, vasúti és hajózási díjtétel felemelése esetén azonban, ha ez a szerződés megkötése után történt és az ajánlat megtételénél rendes gondosság mellett sem lehetett számításba venni, a vállalkozó jogosult az egységáraknak, illetve a vállalati összegek aránylagos felemelését kérni.« -1-5 E törvényszakasz nem példaszerűen, hanem taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor a szerződéses egységárak felemelhetők. Ezek között a munkabérek emelkedését nemcsak hogy nem nevezi meg, hanem a felsorolt esetek teljesen más természetűek, mint a munkabéremelkedések, úgyhogy az utóbbiakra analógia útján sem terjeszthető ki. Ezért a törvényszék álláspontja szerint a munkabérek bármilyen okból való emelkedése nem ad alapot a szerződéses egységárak a szerződés tartama alatti felemelésére, tehát a kereset jogalappal nem bír. Az ítélet az építő- és a közszállító iparosság körében élénk feltűnést keltett annál is inkább, mert az ítélet több iparost érzékenyen érint, akik az időközben bekövetkezett ár- és munkabér emelkedéseket nem képesek elviselni. Pályázati hirdetmény az 1941. évi ipari munkásjutalmakra A m. kir. iparügyi miniszter a budapesti kereskedelmi és iparkamara területén (Pest, Fejér, Nógrád, Bars és Hont k. e. e. vm.) levő ipartelepeken hosszabb idő óta megszakítás nélkül alkalmazásban álló vagy állott és minden tekintetben érdemes idősebb ipari munkások részére az 1941. évben 30 (harminc) egyenként 100 (egyszáz) pengő jutalmat adományoz. A kamara ezekre a jutalmakra ezennel pályázatot hirdet. 1. A jutalmakra csak olyan munkások pályázhatnak, illetve olyan munkások hozhatók a munkaadók által javaslatba, akik Szerszám, szerkezeti és rugóacélok, különleges acéllemezek, diósgyőri golyóscsapágyak MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VASGYÁRAK KERESKEDELMI KÉPVISELETE R. T. BUDAPEST, VIl., MÚZEUM-KÖRÚT 18. Telefon: 13-33-94.