Magyar Építőművészet, 1941 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám
Díszfelvonulási utak szerepe Minden nagy fővárosnak gondoskodni kell arról, hogy pályaudvarairól szép útvonalak vezessenek be a város belsejébe. Legyünk őszinték, Budapesten a pályaudvaroktól bevezető utak siralmasak. Egyike a legszomorúbb bevonulási utunknak a Rákóczi-út, amelyik a Keleti-pályaudvarról hozza be a vendégeket. Különösen akkor nyújt elszomorító, unalmas látványt ez az útszakasz, mikor meg van tisztítva minden forgalomtól. Ezen a téren nincs más teendőnk, minthogy lehetővé tegyük azt, hogy a díszes bevonulások ne erről a pályaudvarról történjenek. Meg kell kísérelnünk az új Nyugatipályaudvar építése kapcsán, hogy a pályaudvar legalább a Ferdinánd-híd vonalába helyeztessék át, hogy előtte egy díszes, nagyméretű tér keletkezzék, ahonnét — ha esetleg kisebb kerülővel is, de — széles útvonalakon lehessen az ünnepélyes bevonulásokat az Andrássy-út felé terelni. Elképzelhető olyan megoldás, hogy a pályaudvar előtti díszes térről széles útvonal vezet az Aréna-út felé és onnét a Hősök emlékművének érintésével haladhat az ünnepélyes bevonulás az Andrássy-úton végig. Reméljük, hogy a Kelenföldipályaudvar környéke az újabb szabályozási tervek szerint úgy alakul, hogy onnét már egy díszes bevonulási út fog a jövő nemzedék rendelkezésére állni, ami a pályaudvartól egyenes vonalban a Horthy Miklós-hídra vezet. Ezek a bevonulási útvonalak, bármennyire kielégítően oldanák meg a kérdést, nem volnának alkalmasak díszfelvonulások, katonai díszszemlék tartására. Az egyes nagyobb államok fővárosai külön felvonulási díszutakról gondoskodnak. A régi gyalogos- és lovas díszfelvonulások mindinkább átalakulnak és mind több szerepet játszik ezeken a díszszemléken a motorizált hadsereg. Tankok, ágyuk, gépfegyverek és egyéb motoros különítmények a parádé legjelentősebb részét képezik és ezeknek az elvonulására ma már sem a régi gyepes mezőségek, sem a forgalmi útvonalak nem alkalmasak. Vagy új útvonalakat építenek, vagy ha van egy meglévő széles díszútvonal, akkor azt alakítják át erre a célra. Párisban azelőtt a Champs de Mars-on tartották a katonai parádékat, ma pedig a Champs Elyséen vonulnak végig. Berlinben a volt tempelhofi Exezier Platz helyett az átalakított Unter den Linden, illetve az Ost-West Achse szolgál a felvonulások céljára. Rómában a Via del' Imperot építették ki erre a célra. A felvonulási útnak nem kell nagyon hosszúnak lennie, azonban igen szélesnek és nem szabad, hogy villamos haladjon végig rajta, legalábbis nem a középen, mert a járda szigetek lehetetlenné teszik a motorizált különítmények felvonulását. Egy elgondolást mutatunk itt be a budapesti díszfelvonulási útra, ami a régi díszfelvonulási térre, a Vérmezőre vezet. Ezen a területen még megvan a lehetősége annak, hogy az Erzsébetied budai hídfőjétől a Vérmezőig egy széles, 50—60, egyes helyeken 70 m széles díszfelválási út vezessen a jövőben. A Bethlen-udvart kell csak lebontani, amely különben is mindenféle szabályozási tervben már lebontásra van ítélve. Át kell szabályozni a Mikó utca Alagútutca közötti területet és készen áll előttünk az impozáns magyar díszfelvonulási út, istenadta természeti ajándékokkal véve körül. Indul a Gellérthegy lábától és a Dunától, elhalad a tabáni park mellett, a Királyi-palota alatt, a Horváth-kert területén befut a Vérmezőbe. A városrendezési hatóságok feladata az, hogy megállapítsák, alkalmas-e a terv kivitelre s ha nem, hol lehet alkalmasabb és jobb megoldást találni. Egy azonban kétségtelen, éspedig az, hogy ezt a feladatot meg kell oldani a jövőben, mert ez mindig fokozottabb kívánalma lesz egy olyan országnak, amely igényt tart arra, hogy az öntudatos és erős kultúrnépek közé sorolják. Bárcziházi Bárczy István: Közölt képek felülről lefelé haladó sorrendben: Róma: Via del'Impero. Páris: Champs Elysée; Berlin: Unter den Linden; Budapest: Rákóczi út. 4