Magyar Fakereskedő, 1938 (45. évfolyam, 1-46. szám)
1938-01-06 / 1-2. szám
FAKERESKEDŐK LAPJA UNGARISCHER HOLZHÄNDLER A Magyar fatermelők, fakereskedők és faiparosok orsz. egyesülete közlönye Megjelenik minden csütörtökön tejemős szer-*usztó. .Szerkesztöseg és kiadónivarai: erscheint leden Srenneralaf. Előfizetési dij FODOR LIPÓT is Budapest, III. Újlaki-rakpart 3 Abonnement : 1—511—40 Inland und Österreich 8 Pengő Negyed évre 8 pengő Félévre lb P I TELEFON onst. europäische Staaten vierteljährig Hirdetési díj milliméterenként 25 fillér 1 p lufi oldalon W fillér ALAPÍTOTTA SZÉKELY IGNÁCZ 1 894. ÉVBEN 10 Pengő Inserate 25 h, per Miltimeterzeus 45. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 1938. január 6 Módosították a fafázisadó rendeletet Karácsony napján megjelent az új fadórendelet, amely 1938. január hó elsejével lépett életbe. Az új rendelet részleteivel még alkalmunk lesz foglalkozni s ezért az alábbiakban csupán a legfontosabb intézkedéseket kívánjuk vázlatosan ismertetni. Az új rendelet általában megtartja az előző (88.000—1034.. számú) rendeletnek konsztrukcióját. El van ejtveaz új rendelettel ,— amiként erről annak idejéül beszámoltunk — az előző tervezet által kontemplált az a sérelmesintézkedés amely szériáita belföldi forgalomban a minimális átlagértékek szolgáltak volna azadóváltság alapjául. Az új rendelet 5. §-a szerint a belföldi forgalomban az adóváltság alapja az adóváltságfizetésre kötelezett által teljesített árufejében befolyt ellenérték illetve lm az adóváltság fizetése kimenő Számlák alapján történt : az áruszállításért felszámított (számlázott) érték. A kitermelő által fizetendő adóváltság alapja ezek szerint (az 3. §-nak 2. bekezdése értelmében) a kitermelő által kitermelt fáért, esetleg előállított készáruért a kitermelő által számlázott ellenérték. A 7. § szerint pedig általános szabályként állapítja meg, hogy a váltságfizetésre kötelezett a belföldi forgalomban megállapított adóváltságot az arra kötelezett a kimenő számlák alapján — adóbevallás mellett — tartozik teljesíteni. Az adóváltság alapja felől intézkedő 5. § külön szabályozza azokat az eseteket, amikor a fűrészipari vagy fafeldolgozó vállalatok forgalmiadó szempontjából külön adóalanynak nem minősülő velük érdekközösségben álló kereskedelmi alakulatok útján hozzák termelvényeiket forgalomba. A bérmunkáért fizetendő adóváltság alapjáról szól az 3. § 11. bekezdése, amely némi változtatásokkal az eddigi szabályokat tartja fenn. Ezek a szabályok azonban nem fognak gyakorlativá válni az 5. § 14. bekezdésének azon intézkedése folytán, amely szerint a pénzügyminiszter a bérmunkában előállított áruk forgalmi adóváltság alapjául szolgáló átlagértéket állapíthat és az alább tárgyalandó külön rendelettel állapított is meg. Új intézkedést tartalmaz a bérmunkára nézve a 9. §-nak azon intézkedése, amely szerint a bérmunkával foglalkozók is engedély alapján adóalanyokká válhatnak amely engedély alapján jogukban áll az adóváltságot az általuk bérmunkában előállított áruk értékesítése vagy adóköteles felhasználása alkalmával megfizetni Az adóváltság levonást tárgyazó 11. §sal kapcsolatban meg kell említenünk hogy az új rendelet mellőzi az eddigi rendelet 4 §-ában fennállott azon szabályt amely szerint belföldi áruknak vasúton vagy hajón történő s állításáé a feladó állomástól a rendetezési hely állomásáig felmerült és kifizetett fuvardíj mentes a forgalmi váltságadó atlól — Új részletes szabályokat tartalmaz a rendelet 13. §-a a könyvvezetési kötelezettségre vonatkozóan Ezek a jelenlegi formájukban is meglehetősen komplált szabályok az Országos Egyesület előterjesztései folytán, lényegesen enyhébbek azoknál melyeket az előző tervezetek tartalmaztak amelyek a gyakorlatban egyenesen keresztülvihetetleneklettek volna Ugyancsak újak a rendelet 15 % ában az adóváltság fizetésére kötelezett vállalatok elenőrzésére vonatkozó intézkedések Az ilyen külön ellenőrzési intézkedések stagnálását az érdekeltség fööslegesnek nevezte különösen szeemben a 13 § fentebb említett azon intézkedésével ,mely az adóalanyokat az általuk vezetendő nyivántartások kontrollja szempontjábólamúgy is úgyszólván állandó ellenőrzés alá helyezi Csők azt remélhetjük hogy ezek a külön ellenőrző intézkedések a gyakorlatban nem fogni■ k az adóalanyok számára vexatórikus beavatkozást jelenteni. Az új rendelettel kapcolaitban a pénzügyminiszter úr 171.209 1937 számú rendeletében külön szabályozta az alaprendelettel kapcsolatos átmeneti intézkedéseket. Ezek az 1 § intézkedései kizárólag az egymáss s az alaprendelet 4 §-a értelmében, érdeközösségben álló vállalatok adózására vonatkoznak Itt fel kell hívnunk a figyelmetarra hogy azok váltságadóalapja az alább tárgyalandó átlagértékek felemelése folytán növekedett, semminemű utánfizetést teljesíteni nem kell. A behozatali forgalomban adóváltság alá kerülő, valamint a bérmunkában fizetendő ,adóváltságra nézve irányadó átlagértékeket a pénzügyminiszter 1718.00—1937 számú rendeletében ezúttal szintén külön szabályozta. Ezek az átlagértékek igen beható tárgyalás anyagát képezték amely tárgyalások során "az Országos" Egyesület számszerűleg igazolta a tervbevett átlagértékek túlzottan magas voltát. A rendelet értékmegállapításai ennek dacára nagyjában véve megmaradtak az eredeti színvonalon Így a rendelet 2. h-ának 6 pontja alá tartozó hántolt (faragott) fa átlagértékét a rendelet az eddigi mázsánként 326 pengőről 7,50 pengőre és a 14 pont alá tartozó fűrészelt fenyőfaanyag átlagértékét az eddigi mázsánként 19 pengőről 13 pengőre emelte fel Ezzel szemben áll azonban az hogy a pénzügyi kormányzat a rendeletet megelőző tervezetben foglalt azon sérelmes intézkedést amely szerint az importált faanyagok u. n .mozró átlagértékek figyelembevételével a számlaértékek alapján adóztak volna az új rendeleten az Országos Egyesület előterjesztése folytán elejtette Ezenfelül az érdekeltség ígéretet nyert arra nézve, hogy amennyiben azok az átlagértékek a tényleges viszonyoknak meg nem felelnének — a pénzügyminiszter úr revízió alá fogja venni, amely felülvzsgálat egy bizottság belevonásával fog történni amelyben az Országos Egyesület is képviselve lesz. A rendelet fontosabb intézkedésseit a következőkben ismertetjük: Il m. kir pénzügyminiszter 1937. évi 105.000 számú rendjele egyes állat- és növényi nyersanyagok, erdőgazdasági termékek és az ezekből készült áruk után fizetendő forgalmi adóváltságról szóló 1934. évi 88.000 számú pénzügyminiszteri rendelet módosításáról. 1. § Forgalmi adóválság alá eső anyagok és áruk (1) Forgalmi adóváltság alá esnek a vámtarifáról szóló 1924 : XXI. c. mellékletét képező vámtarifa 185 193—206 217—221 226; 401; 468—473; 474 és jegyzet 475—489 ; 535—540 ; 542; 867; 869; 870; 872; 884—888; 910; 914; 915; 917a és d; 952; 954b száma" alá tartozó árukból azok melyeket a (2) bekezdés felsorol. (2) Az (1) bekezdés értelmében forgalmi adóváltság alá eső szakmai áruk részletesen felsorolva a következők: 193. Tűzifa; hasáb; dorong és rőzsefa aprítva; fűrészelve és kötegelve is; fa és fűrészhulladék; üres fenyőtoboz Részlegesen: Tűzifa; hasáb; dorongfa; botfa; tuskó; hámokfa gyújtó és rőzsefa, aprítva, fűrészelve és kötegelve is; fahulladék, mint; gyaluforgács; fűrészforgács; kilúgozott cserzőkéreg (cserpogácsa); kipergetett fenyőroboz 194 Mfsz: 3. Faszén faszénbrikett. Megjegyzés: A 2 és 3 pont alatt felsorolt áruk ezelőtt a tüzelőanyagok adóváltságát szabályozó 1927 évi 80000 számú rendelet hatálya alá tartoztak. 195: Gömbölyű fa (épület és széria, szálfa, rönkefe- bányáim; rudfaj az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből ideértve a cellulose fát: a) bányafa: b) gömbölyűfa, lombos fákból: e) gömbölyűfa, tűlevelű fákból. Részletesen: Gömbölyűfa (épület és szerfa; szálfa; rönkőfa; bányafa; rúdfa); az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből, mint: tölgy; bükk; dió; citrom; narancs; olaj; juhar; körte; barkóca; berkenye; alma; barack; bodza; erica; bruyére) kecskerágó (zanót); komlóbükk; lepény (gledicsia); magyar-mahialek; meggy; szentjánoskenyér; zelnice; cseresznye; somszilva; mogyoró; kőris; szil; bálvány (atlantusz); celtis; akác; gyertyán; szelíd gesztenye; szeder; platán (boglár); hárs; nyár; fűz; éger; nyír; vadgesztenye; fenyő (cirbolya: erdei; Inc; vörösfenyő) fánál; karácsonyifa: éolop; Vitoztartái és távíróoszlop: kotostor: fa cellulózé gyártáshoz; bányafa: u. m.: gyámfa és küszöbfa aknák számára. 196. Hegyezett karó, gömbölyű, hasított vagy fűrészelt állapotban. Részletesen: Hegyezett karók, gömbölyű, hasított vagy fűrészelt állapotban, mint: szőlőkaró, komlókaró; kerítéskaró. 197. Bárdolt, ácsolt vagy hasított fa az európai erdőgazdaságban termelt fainemekből ideértve a hornyolt és hornyolásnélküli zsindelyt és a kerítésoszlopot is Részletesen: Bárdolt ácsolt vagy hasított (hosszában fejszével megmunkált) fa; az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből mint: töltgy; bükk; dió; citrom; narancs; olaj; juhar; körte; barkóca; berkenye; alma;; barack; bodza; erica (bruyére); kecskerágó (zanót); komlóbükk; lepény (gledicsia); magyar és mahalek meggy; szentjánoskenyér; zelnice; cseresznye; som; meggy; szilva; mogyoró; kőris; szí; bálvány (atlantusz); celtis; akác; gyertyán; szelidgesztenye; szeder; platán (boglár); hárs; nyár; tűz; éger; nyír; vadgesztenye; fenyőcirbolya; vas és hornyossó nélküli; kerítésoszlop. 198. Vasúti telpfa lombos vagy fenyőfából. 199. Kádárfa ide nem értve az illesztett gyalult hordó alkotórészeket Részletesen: Kádárfa; vagyis borog és söröshordódonga; továbbá bükkdonga és az úgynevezett káddonga; mégpedig hasítva; úgyszintén báródul; vagy bognárszekercével épélűre megmunkálva; fűrészelve (hengerfürésszel, dobfűrésszel is); völgy, vonókéssel beámítva del tovább meg nem munkálva. 200. Abroncsra hajlítva, hasítva, kapocs rovátkokkal is. 201. Szitakéreg (szitakáva), szitaabroncs (szita keret) 202. Előmunkált bognárfa nyersen faragva, hasítva vagy fűrészelve részletesen: Előmunkált bognárfa, mint: kerékküllő; keréktalp; kerékagy; kocsirúd nyersen faragva; hasítva vagy fűrészelve. 203. Fűrészelt fa az európai erdőgazdaságban termelt fajnemekből: a) nem gyalulva nem ajazva (hornyolva) nem szádalva (árkolva): 1. tűlevelű fákból, 2. lombosfákból; b) gyalulva, a fázva (hornyolva), szádalva (árkolva) anyagában festve is; 1. tűlevelű fákból, 2. lombosfákból; ideértve a pakrkettdeszkácskát (ú. n: amerkai parketta). Részletesen: Fűrészelt fa fa az európai erdő azdaságban termelt fenemékből: a) nem gyalulva nem ajazva (hornyolva) nem szádalva (árkolva), mint: deszka; száldeszka,; padlódeszka; (padló); gerenda; párnafa; léc; lemez (4 mm.nél vastagabb); nyers parkettafa "(friz): 1. tűlevelű fákból vagyis isernyő; fotrbolyai erdei; luc; vörösfenyőfából; 2. lombosfákból; mint; tölgy; bükk; dió; citrom; narancsi; olaj; juhar; körte; barkóca; berkenye; alma; barack; bodza, ere.) (bruyére); kecskerágó (zanot); komlóbükk; lepény (gledicsia); magyar, mahalekmeggy; szil