Magyar Festőipar, 1932 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Budapest, 1932. január hó. XXVIII. évfolyam I- sz. Magyar Festőipar A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SZOBAFESTŐ, CÍMFESTŐ, MÁZOLÓ, ARANYOZÓ ÉS FÉNYEZŐ IPARTESTÜLET ÉS AZ ORSZÁGOS SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE: Budapesten — ................... — 4 P Vidéken— ... — ~ — ... 5 P Megjelenik minden hónapban SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VII. Wesselényi utca 73. sz. 2-ZZZY Az 1931. évről szóló jelentés. Meghívó. A Budapesti szfér. szobafestő-, címfestő-, mázoló-, aranyozó-és-fényező ipartestület rokkantpénztár egyesülete az ipartestület székházában, (VIL Wesselényi u. 73.) 1932 év február 7-én, vasárnap d. e. 9.órakor tartja XXXI. évi rendes közgyűlését a melyre 1. tag urat ezennel meghívjuk. . '; Tárgysorozat: 1. Az 1931. évi zárószámadások bemutatása. 2. A felmentvény megadása, 3. 1 ellenőr és 4 igazgatósági tag választása..4. Esetleges indítványok. Budapest, 1932- év január 23-án. KULINYI JÓZSEF LOVÁSZ GYULA jegyző, elnök. Meghivó. Tisztelettel meghívjuk a t. ipartestületi tag urat testületünknek i. é. február hó 7-én, vasárnap d. e. 10 órakor, az ipartestület székházában (VII. Wesselényi utca 73.) tartandó XLVI-ik évi rendes közgyűlésére. Ha e napon a t. tagok határozatképes számban nem jelen-,nek meg, úgy a közgyűlés február 14-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor ugyanott lesz megtartva és az alapszabályok 11-ik §-a értelmében, a jelen lévő tagok számára való tekintet nélkül, érvényes határozatokat hoz. TÁRGYSOROZAT: 1. Az elöljáróság jelentése az 1931. évről. 2. Az 1931. évi zárószámadás és vagyonmérleg bemutatása. 3. A felmentvény megadása. 4. Az 1932. évi költségvetés megállapítása. 5. A székházépület kölcsöneinek a Láb utján való konverziós rendezése. 6. 3 számvizsgáló, 8 rendes és 8 elöljárósági póttag választása. 7. Indítványok* Budapest, 1932. év január 23-án. KULINYI JÓZSEF LOVÁSZ GYULA jegyző, elnök. * Indítványokat csak az esetben tárgyal a közgyűlés, ha azok 10 tag aláírásával, 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtottak az elöljárósághoz. A zárószámadások 1931. év január 30-ától kezdve a testület helyiségében betekinthetők. - - Tisztelt Közgyűlés! - Az 1931.-ik év a további romlás és pusztulás éve volt! Azok "a biztató kilátások, amelyek az év kezdetén a nagy beruházási és közmunkák, valamint a tatarozési rendelet végrehajtásának, a magánhitelek könnyítésének beígérésével reményt keltően csillantak meg ellőttünk, hamarosan csalódássá váltak. A multkét hozó tavasz helyett döbbenetes munkaálllamság, pénzügyi viharok jelentkeztek, amelyek államháztartásúnk egyensúlyát veszélyeztetve, újabb terheket, szűrte elviselhetetleneket rólak reánk akkor, amikor évtizedest küzdelmeink, .során azt vártuk, hogy azok alól lassan felszabadulunk. Nem ezt vártuk, nem ezt reméltük! Nagy a mi csalódásunk, mert bár hazafias érzésünk minden mélységével és nemességével csüngünk, hazánksorsán, aggódó erőtlenséggel tekintünk a jövő elé, mely semmi biztatót nem ígér azon a területen, amelyen reménytkeltő munkának kellene fakadnia. Mi, akik mindenkor két kezünk munkája után éltünk és teljesítettük polgári kötelességeinket, most tétlenül nézzük, hogy amikor fokozottan nagyobb terhek háríttattak reánk, munka és kereseti lehetőség nélkül állva, senki sem segít rajtunk. A magyar kézműiparosság végzetszerű tragédiáját látjuk kialakulni azokban a ténykedésekben, amelyek a munkazsilipek kinyitása helyett azok elzárását, a pénzforrások elé gátak emelését, a külföldi érdekeltségekkel való üzleti összeköttetések előmozdítása helyett devizakiutalások korlátozását célozzák. Azután, sötét hullámhegyekként sorakoznak a különféle adók emelései, a tisztviselők csökkentett illetményei, amelyek mind egy-egy darab kenyeret sodortak el a mi soványasztalainkról, mert általuk is fogyóbbá lett számunkra a munka. S a hullámsír mélyén ott pihennek az elnémult gyárak, a vállalkozási lehetőség nélkül sínylődő vállalatok, a tönkrement középüzemek, a százával lecsukott redőnyű üzletek és nyomukba sorakozunk mi, a tartaléktőkével nem rendelkező kézműiparosok, akiknek 70—80%-a minden munka nélkül tengeti életét — mint adóalany. Nem érhet vád bennünket, ha ily kétségbeejtő viszonyok közepett a nyilvánosság színe előtt arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a minimális kereseti lehetőségre Ilii—m,i—»j»i ~nan"~ III — iAi ~ iil›¦ i l»~ ■lii* 'II ~ ~ 1 ii»1 '# A ^Tiniiuulllpiiuriiiil^iiiiinMilniiiiiiiullTriiiiiiiiimHiiiiiiiiirTiiiiiiiiirlIiiiiiiiiiiHlTiiiiiiiiirmiiiiiiuiilTiiiiiiiiiilliiiiniiuiW ..... ” A MAGYAR SMELTING HORGANYFEHÉR KITŰNŐI