Magyar Grafika, 1926 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1-2. szám
A betűk képeinek változata napjainkig szinte átfoghatatlan sokaságú, de ha alaposabban vizsgáljuk, két főosztályt különböztethetünk meg és pedig: a gótikus és latin betűket (a cirill és keleti betűk nyelvi különlegességeken alapulnak), ezeknek több alosztályát, az alosztályoknak végtelenségig menő rajzbeli, néha csak árnyalatbeli eltérését. Gutenbergnek első termékeiben akarva nem akarva át kellett venni az akkor uralkodó gót betűket. Kortársai és utódai e gót betűket sokféle alakban változtatták, így született meg az unciulgót, a schwabacher, a kirchengothisch, a fraktúr,amelyeknek legtöbbje a germán nemzeteknél ma is használatos. Úttörők voltak e téren a Róma melletti Subiacóban működő könyvnyomtatók, Sweynheym Konrád és Pannartz Arnold, akik a renesszánsz hatása alatt és a régi római sírfeliratok tanulmányozása nyomán áttértek az antikva (latin) betűkre,amelyeket Nicole Jenson velencei nyomdász tökélesített. Ezeket a betűket a műveit országok könyvnyomtatói mindegyre javították, tökélesítették, így az olasz Aldo Pio Manullo, az Aldinék megalkotója és Bodoni, a francia Etienne és Didót (ez utóbbiról lesz még szó, mint a betűrendszer kezdeményezőjéről), a hollandi Plantin és Elzevir, az angol Caxton és nem utolsó helyen a magyarok, főként Misztótfalusi Kiss Miklós. Ezeknek betűi adják még a mai napig a mintákat a legultramodernebb betűkhöz is. Mint már említettem, sem a betűmagasságot, sem a betűtestet illetőleg megállapított rendszerről (szisztéma) sok ideig szó sem volt, betűit minden nyomtatóműhely ötletszerűen maga készítette. Sokkal későbben, körülbelül a XVII. században történtek az első kísérletek az általános rendszeresítésre. A francia Didet volt az első, aki betűiben már bizonyos rendszert követett. A szintén francia Fournier állapítja meg először a tipometriai pontrendszert, Haase prágai betűöntő rendszere már jobban elterjedt. Ezt tökélesítette a berlini Berthold, aki bevezeti a mai már majdnem mindenütt elterjedt tipometriai pontrendszert: 1 méter = 2660 tipometriai pont. Sajnos, ez a rendszer a közhasználatban úgyszólván csakis a betűtörzsre vonatkozik. A magasságot illetőleg 3