Magyar Gyáripar, 1924 (15. évfolyam, 1-13. szám)
1924-05-01 / 5. szám
XV. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1924 IVUlIUS 15. SZHM A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják. Egyes szám ára: 4000 K MaCRÁD GYÁR A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA A Magyar Gyáripar megjelenik minden hó 1-én és 16-án. Nem tagok részére előfizetési ára egy évre 40.000 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Zrinyi u. I.Tel.: 42-17 TARTALOM Oldal Az új magyar vámtarifa.................................................................... A szanálási javaslatok.........................................................................4 Biró Pál a szanálási javaslatokról......................................................7 Az új jegybank részvényeinek jegyzése......................................15 Tehetséges gyermekek munkakiállitása. (írta: Rajniss Ferenc) ..........................................................................................17 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Kizárás és sztrájk a nyomdaiparban. — A Társadalmi Múzeum sorsa. — Az állam és a kőbányaüzemek. Iparcikkeknek külföldre történő bizományi eladása. — Irodarekvirálások. — A táviratbiztosítékok ügye. — A Közszállítási Szabályzat és a főváros.........................18 Gyáripari hírek: A Láng-gyár részvénytársaság gyásza. — Pénzügyi tárgyalások Jugoszláviával. — A petróleum vámok kérdése.— Magyar-német egyeztető hivatal és választott bíróság. — A magyar-román pénzügyi egyezmény. — Utazás Délamerika körül. — A Jegybank kimutatása. — Megállapodásunk Olaszországgal. — A jugoszláviai szállítások. — A hivatalos lapból. — A Lengyel Nemzeti Bank megalakulása. — A TÉBE jelentése. — Budapesti XV. Árumintavásár. — A Magyar Nemzeti Bank részvényei. — Nemzetközi vásárok. — A takarékkorona áprilisban. — Külföldi gazdasági propaganda a konzulátusok útján. — A magyar-török gazdasági reláció. — Külképviseleti hatóságaink táblázata...................................................................21 Közlekedés: A MÁV-hoz csatlakozó iparvágányok területhasználati bére. — A mezőgazdasági gépgyárak vagonhiánya. — A magántartánykocsik visszaszerzése. — Tarifairodánk beszámolója.....................................................29 Közlemények: A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság. — A Magyar-Cseh Iparbank Részvénytársaság. — A „Mercur“ Váltóüzleti Részvénytársaság. — A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat. — A Magyar Forgalmi Bank Rt. — Az Angol-Magyar Banknak. — Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ... 31 Közgyűlési naptár................................................................. 31 Az új magyar vámtarifa A kormány beterjesztette a tarifáról szóló törvényjavaslatot A nemzetgyűlés május 2-ikán tartott ülésén gróf Bethlen István miniszterelnök beterjesztette a tizenháromszakaszos vámtarifatörvényjavaslatot az annak mellékleteit képező új vámtarifatervezettel és indokolással együtt. Szövetségünk tagjai előtt nem kell magyaráznunk, hogy a kormánynak ez a lépése gazdaságpolitikánk fejlődése szempontjából történelmi nevezetességű. Ha a múltakra nyúlunk vissza, akkor több mint egy évtizedes küzdelem jut ezzel nyugvópontra, mert már a háború előtti években napirenden volt a közös vámterület tarifájának revíziója. A megváltozott viszonyok, az ország megcsonkítása következtében a régi munkálat természetesen használhatatlanná vált, de a mai Magyarországon is több mint két esztendős beható és alapos munka előzi meg az új vámtarifatervezetnek tárgyalását. Ebből a munkából a gyáripar különböző szakmái intenzív módon kivették részüket és ha kívánságaik nem is teljesedtek mind az egész vonalon, mégis azt lehet mondani, hogy egy olyan vámtarifatervezet jött létre, amely Magyarország indífsztriálását tartja szem előtt és a meglévő ipari bázis stabilizálásával, a fejlődés lehetőségeivel és új iparágak meghonosításával teljes mértékben számol. A törvényjavaslat mostani fogalmazásából kitűnik, hogy a kormány szakított azzal az eredeti tervvel, amely szerint a nemzetgyűléstől csupán felhatalmazást óhajtott kérni arra, hogy a bemutatott tarifát rendeleti úton életbe léptethesse. A beterjesztett törvényjavaslat a vámtarifa törvényes életbeléptetésének alapján áll és 1. §-a kimondja, hogy „hogy a behozatali árukra a jelenlegi törvényhez mellékelt vámtarifát kell alkalmazni“, amely tarifa tehát a törvénynek integráns kiegészítő része. A tarifa alkalmazásának kellő elaszticitása kedvéért a kormány a 2. §-ban felhatalmazást kér arra, hogy