Magyar Gyáripar, 1924 (15. évfolyam, 1-13. szám)

1924-05-01 / 5. szám

XV. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1924 IVUlIUS 1­­5. SZHM A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulé­kul kapják. Egyes szám ára: 4000 K MaCRÁD GY­ÁR A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ­NEK HIVATALOS LAPJA A Magyar Gyáripar megjelenik min­den hó 1-én és 16-án. Nem tagok ré­szére előfizetési ára egy évre 40.000 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Zrinyi u. I.Tel.: 42-17 TARTALOM Oldal Az új magyar vámtarifa....................................................................­ A szanálási javaslatok.........................................................................4 Biró Pál a szanálási javaslatokról......................................................7 Az új jegybank részvényeinek jegyzése......................................15 Tehetséges gyermekek munkakiállitása. (írta: Rajniss Ferenc) ..........................................................................................17 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Kizárás és sztrájk a nyomdaiparban. — A Társadalmi M­úzeum sorsa. — Az állam és a kőbányaüzemek. Iparcikkeknek külföldre történő bizományi eladása. — Irodarekvirálások. — A táviratbiztosítékok ügye. — A Közszállítási Szabályzat és a főváros.........................18 Gyáripari hírek: A Láng-gyár részvénytársaság gyásza. — Pénzügyi tárgyalások Jugoszláviával. — A petróleum vámok kérdése.­­— Magyar-német egyeztető hivatal és vá­lasztott bíróság. — A magyar-román pénzügyi egyez­mény. — Utazás Délamerika körül. — A Jegybank kimutatása. — Megállapodásunk Olaszországgal. — A jugoszláviai szállítások. — A hivatalos lapból. — A Lengyel Nemzeti Bank megalakulása. — A TÉBE jelentése. — Budapesti XV. Árumintavásár. — A Ma­gyar Nemzeti Bank részvényei. — Nemzetközi vásá­rok. — A takarékkorona áprilisban. — Külföldi gaz­dasági propaganda a konzulátusok útján. — A ma­gyar-török gazdasági reláció. — Külképviseleti ható­ságaink táblázata...................................................................21 Közlekedés: A MÁV-hoz csatlakozó iparvágányok területhaszná­lati bére. — A mezőgazdasági gépgyárak vagonhiá­­nya. — A magántartá­nykocsik visszaszerzése. — Ta­rifairodánk beszámolója.....................................................29 Közlemények: A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság. — A Magyar-Cseh Iparbank Részvénytársaság. — A „Mer­­cur“ Váltóüzleti Részvénytársaság. — A Magyar Ál­talános Kőszénbánya Részvénytársulat. — A Magyar Forgalmi Bank Rt. — Az Angol-Magyar Banknak. — Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ... 31 Közgyűlési naptár................................................................. 31 Az új magyar vámtarifa A kormány beterjesztette a tarifáról szóló törvény­­javaslatot A nemzetgyűlés május 2-ikán tartott ülésén gróf Bethlen István miniszterelnök beterjesztette a tizenhá­romszakaszos vámtarifatörvényjavaslatot az annak mellékleteit képező új vámtarifatervezettel és indokolás­sal együtt. Szövetségünk tagjai előtt nem kell magyaráznunk, hogy a kormánynak ez a lépése gazdaságpolitikánk fejlődése szempontjából történelmi nevezetességű. Ha a múltakra nyúlunk vissza, akkor több mint egy évtize­des küzdelem jut ezzel nyugvópontra, mert már a há­ború előtti években napirenden volt a közös vámterület tarifájának revíziója. A megváltozott viszonyok, az or­szág megcsonkítása következtében a régi munkálat ter­mészetesen használhatatlanná vált, de a mai Magyar­­országon is több mint két esztendős beható és alapos munka előzi meg az új vámtarifatervezetnek tárgyalá­sát. Ebből a munkából a gyáripar különböző szakmái intenzív módon kivették részüket és ha kívánságaik nem is teljesedtek mind az egész vonalon, mégis azt le­het mondani, hogy egy olyan vámtarifatervezet jött létre, amely Magyarország indífsztriálását tartja szem előtt és a meglévő ipari bázis stabilizálásával, a fejlő­dés lehetőségeivel és új iparágak meghonosításával tel­jes mértékben számol. A törvényjavaslat mostani fogalmazásából kitűnik, hogy a kormány szakított azzal az eredeti tervvel, amely szerint a nemzetgyűléstől csupán felhatalmazást óhajtott kérni arra, hogy a bemutatott tarifát rende­leti úton életbe léptethesse. A beterjesztett törvényja­vaslat a vámtarifa törvényes életbeléptetésének alap­­ján áll és 1. §-a kimondja, hogy „hogy a behozatali árukra a jelenlegi törvényhez mellékelt vámtarifát kell alkalmazni“, amely tarifa tehát a törvénynek in­tegráns kiegészítő része. A tarifa alkalmazásának kellő elaszticitása kedvé­ért a kormány a 2. §-ban felhatalmazást kér arra, hogy

Next