Magyar Gyáripar, 1935 (26. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1935-01-01 / 1. szám
2 MAGYAR GYÁRIPAR 1. szám. eszmék megvalósulását. Chorin Ferencnek megadatott ez, s ha elvonultatjuk magunk előtt azokat az eszméket, melyek a kiegyezés utáni Magyarország arculatát kiformálták s a szabdságharc letörésének ájultságából a liberális demokrácia életelixirjével emelték a kulturális és anyagi megerősödés felé s ez ideálok csodás ünnepi menetét egybevetjük azokkal az eszmékkel, melyek Chorin Ferencet egy fél évszázadon át — mindig a legelső sorban s mindig a legnagyobb felelősséggel — hajtották, mint a szíj a gépkereket, akkor értjük meg igazán e férfiú közéleti jelentőségét, ahogy korával egybeforrottan és mégis egy gazdag egyéniség önállóságával (mint ahogy Rodin alakjai bontakoznak ki a márványból) lesz korának egyszerre igaz gyermeke és mesteri alakítója. Ahogy a parlamentben megjelent és egész érdeklődésével a modern jogszolgáltatás problémái felé fordult, de elsősorban a jogok legszebbike, a szabadságjogok felé, ahogy hittel hirdeti a hatvanhetes alkotmány csorbítatlanságát és annak függetlenségünk irányában való fokozatos kimunkálására törekszik, ahogy a külpolitikai vonatkozásokban meglátja a veszélyeket, melyek a monarchia és ezen belül Magyarország pozíciójának gyöngítését vonhatják maguk után, (Bosznia okkupációjában megérzi a dualizmust és a monarchiát fenyegető veszélyt), ahogy jogi, közjogi, közigazgatási, fináncjogi problémákon keresztül eljut a maga legigazabb, lelkéből lelkezett koncepciójához, a gyáripari termelés megszervezéséhez, ahogy ezt a termelési ágat a maga elhivatottságának tudatára ébreszti, az ország centrális problémájává avatja, kemény küzdelmet folytatva érte sajtóban, parlamentben, delegációban, — mindez nemcsak egy egészen a köznek szentelt élet tartalma, hanem a kiegyezés utáni korszak történetének legszebb fejezete. És ez élet gazdaságának, nemes értékekkel való megalapozottságának, kipróbáltságának legigazibb bizonyítéka, hogy amikor Trianon ezt a nagyszerű épületet derékon törte, a hetvenhat esztendős Chorin Ferenc tapasztaltban, filozófiában még gazdagabban, de ugyanazokkal az eszmékkel és meggyőződésekkel, ugyanazzal a hittel lát az újjáépítés munkájához: büszkén, csaknem gőgösen bízva a háború előtti korszak szellemi és erkölcsi ideáljainak mindenhatóságában. Soha nem felejthetjük azt a keménységet, mellyel a huszas évek elején a reakció kísérleteivel szembeszállt, ha csak olyan területre merészkedtek, melyet ő művelt meg, gondolataival, tudásával, tekintélyével ő gazdagított. Sokszor tesszük fel a kérdést magunknak: ha Chorin Ferenc ma élne? Ha ma kellene elmondania véleményét mindarról s levonni ebből a közéleti konzekvenciákat, ami a magyar közélet terén történik s amibe mi epigonok — felejtve nemes egyéniségének példáját s tanításait — lassan-lassan már beletörődünk. A végrehajtó hatalomnak felülkerekedését a törvényhozó hatalom fölött, a polgári függőség kialakítását az egész vonalon s ezzel a polgári önérzet végső legyengitését, a liberalizmus legnemesebb tradícióival (polgárok egyenjogúsága, közszabadságjogok, sajtó, esküdtszék, stb.) szakító közszellem tervszerű kiépítését, az iparellenes agitáció térhódítását. Chorin Ferenc egész lényében lázadozna. Tíz esztendő előtt hagyott el bennünket Chorin Ferenc; örökét senki méltóbban nem vállalhatta, mint Fellner Henrik, aki azt alapító nemes tradícióit a maga értékes és rokonszenves egyéniségével teljesítette ki. S Fellner Henrik halála után Chorin Ferenc örökébe ifjabb Chorin Ferenc lépett. Amikor Deák Ferenc 1843-ban a parlamentből kimaradt, Beöthi Ödön felszólalt az országházban, hangsúlyozván, hogy Deák Ferenc távolléte olyan hézag, melyet kipótolni nem lehet s ez alkalommal említé a francia példát, mely szerint Latour d’Auvergne neve a lovasezredben, melynek tisztje volt, még halála után is mindig fel lett említve névsorolvasáskor s a német császári koronázásoknál az a gyakorlat dívott, hogy mindenkor megkérdezték: vajon van-e Dahlberg jelen. Ha a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége döntő lépés előtt áll, ha olyan dolgokban kell véleményt adnia vagy formálnia, melyek e termelési ágnak jövjét sorsosan alakíthatják, ha országos fontosságú ügyekben — függetlenül kormánykegytől és tömegek tetszésétől — kell elszánnia magát, előbb mindig fel kell tennie a kérdést: jelen van-e Chorin Ferenc szelleme?* Id. Chorin Ferenc halálának tizedik évfordulója alkalmából január 21-én, hétfőn, a Szent István bazilika kápolnájában rekviem volt, majd Szövetségünk elnöksége és tisztikara kegyelettel felkereste volt elnökünknek a kerepesi temetőben lévő sírját. Szövetségünk koszorúját Hegedűs Lóránt tb. elnökünk tette le a sírra, a hála és kegyelet szavaival áldozva első elnökünk emlékének. Azután Deszberg Antal helyezte el kegyeletes szavakkal a Salgótarjáni Kőszénbánya Kft. koszorúját. Változások a kormányban A Magyar Nemzeti Bank új elnöke A Magyar Nemzeti Bank vezetésében nagy jelentőségű személyi változás állott be. Popovics Sándor, az intézet elnöke, korára és egészségi állapotára való tekintettel beadta lemondását, helyébe a kormányzó Imrédy Béla pénzügyminisztert nevezte ki a bank elnökévé. Popovics Sándortól megindultan vesz búcsút a magyar közélet. Pénzügyeinkkel és valutáris kérdéseinkkel évtizedek óta össze volt forrva az ő alakja. Már vezető pozíciót ért el a régi világban, a nagy monarchia és a Nagy-Magyarország bonyolult financiális gépezetének parancsnoki hídján. Innen segített kormányozni ezt a szerkezetet a háború alatt. S az összeomlás után, midőn annyi minden elvesztett és semmivé vált, megmaradt nekünk az ő tudása, tapasztalata s e tulajdonságain alapuló páratlan tekintélye. Nyugalmával és bölcseségével megnyugtató és biztató jelenség volt a legviharosabb időkben is. A Magyar Nemzeti Bank évtizedes fennállása alatt az ő pénzügyi elgondolása és előrelátása határozta meg a magyar valutának útját. A bank alapításától kezdve az 1931 júliusában kitört nemzetközi financiális krízisig a világ minden piacán elismert és tökéletes volt a pengő ereje. Az a példátlan vihar, mely előtt meghajolt az angol font s amely megingatta a dollár uralmát, természetesen nem maradhatott hatás nélkül a magyar valutáris viszonyokra sem. De a devizakorlátozások védőfala mögött megint csak Popovics Sándor bölcs elgondolása és útmutatása szerint és annak köszönhetően változatlan maradt a pengő belső vásárló ereje. Popovics Sándor ötvenéves köszolgálat után búcsú