Magyar Közélet, 1933 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1933-02-24 / 4-5. szám

12 M AG­Y^'l^ Z É L­E­T fIOOO pengőt fizetett a Beszkán az OTI-smk a beteglapokért, de 12.000 pengőt már nem volt hajlandó adni és nem is adott, hosszas alkudozások után sem éreztük. A spó­rolás, bár nem bizonyult az utóbbi időben bölcs intézménynek, bizonyos esetekben indokolt lehet. De lehet-e indokoltságról­­­e­­szélni ilyen ügyeket illetően a Beszkártnál, amikor az egyik oldalon száz pengőket alkudnak le, a másik oldalon ezer pen­gőket dobjtanak ki olyan célra, amiből sem haszon, sem erkölcsi eredmény nem származhatik. Mindenesetre ez is egy mozaikja a Folkushézy-éra történelmének. Az Ing­atlan Bank 1932. évi m­érleg­ét csak áprilisban hozza a nyilváno­s­­sajtra. De a bank ku­rü­l viharztott témák és kérdések n­ag­yon érth­ttőivé teszik, ho­gy sok helyen különös ér­deklődéssel várják az intézet számadásait. Bizonyos, h­oríy a viharok még nem ültek el a vállalat felett és a dolgok .)rissz­ául számít az ingatlanokkal a közel­­i múltban vetített jón­éhány üzleti manőver is. Talán ma még korai elmélyedni ezekbe az ügyekbe, „kommt Zeit, kommt Rat“, mondja a t­ém­et. Halom és társai­nak számvetései mindenesetre sokszoros figyelmet ér­­demelnek. Nos, ezt a figyelmet megadja a nagyközön­ség az Ingatlanbanknak. Lássuk tehát a „medvét“. Hin­ter Káróly a kőbán­yrvak sok hu­rcel vívott vezére, egyébként a Kobi­ny­d Takarék vezetője, nyugalomba vonul. Helyét m­in­den­ valószínű­ség szerint fia fogja a takaréknál betölteni. Mint híreink mond­ják idősb. Háttérre nagy szerep vár Kőbánya társadalmi életében, amelynek ezentúl tevékenységét szentelni fogja, míg ifjabb Hatter, akit széles tudása, nagy am­ibiciója predesztinálnak örö­kére, kizárólag a vállalat ügyeivel fog foglalkozni. .­y Union Guarantee Trust b­udapesti intézetének 1931-es mérlegszám­lája 29.000 P veszte­­séggel zárult. Egyetlen mentő-m­otívum: 1930-tól 16.000 P vesz­teséget foglal m­agában ez a beszédes számadat. A Magyar Asph.itt dacára a ténynek, hogy jelentő­s tételű munkákhoz jutott a fő­városnál (iidégkeret), úgy látszik vegyészeti produktu­m­ainak ,terspektiváira akarja üzletpolitikáját átnyergelni. A vidéki színészet küzdelme a közönnyel Tíz esztendővel ezelőtt Alapi Nándor vágott neki bátor el­határozással a magyar vidéknek komoly, igazi, bec­sülete­s szín­házat játszani. Orsz­á­gos kamaraszínházának sikerében kevesen híztak. Pedig akkor még harminc pengő volt a búza é­s a múlni nem akaró gazdasági válság nem feküdte úgy meg a lelkeket, mint napjainkban. Ma aztán csodálnivaló az országot járó kamaraszínházak bá­torsága, amelyek a Jedermannal és llátb­ele mennybemenetelével akarják felrázni a gondoktól sújtott alföldi magyarokat. Tisz­­telnivaló lelkesedés, hit kell ahhoz és naivitá­s, hogy ezekkel a közönség lelkétől olyan idegen remekművekkel akarják a nő­­k­et a nézőtérre csalni. Megható látni, amint a rögtönzött szín- fiadok recsegő desztváin szavalják a tizenkét nézőnek az idegen dráma verseit. És szívet szorongató tudni, hogy a kis osztalék­ból, amit a vígjátékok valamivel több nézője juttat a kasszába, ketten esznek meg egy ebédet, éheznek, fáznak. Mert van terem­­bér, villany, adó, útiköltség és sok színészegyesületi díj. Ezek a legel­sők, ezeket meg kell fizetni! És ha még marad ezenfelül, jut egy kis ennivalóra. Az ember meg se tudja érteni, honnan van annyi lelkesedés ezekb­en a színészekben, akik között sok a nagyon tehetséges, erre az emberfeletti m­unkára. És meg kell döbbenni m­agukramaradottságukon is! Mi már több ízben szóltunk a vidéki színészet válságáról és most megint csak szót kell emelnünk az érdekében. Megdöb­bentő, hogy milyen magukra hagyatottan járják a magyar ugart. Egyesületük csak a díjakat szedi be rajtuk, támogatást sehonnan se remélhetnek. Még irányítást, tanácsot se. Még olyan darabo­kat sem, amelyek csakugyan fel tudnák rázni közönyéből ennek a szegény országnak gondoktól sújtott népét. Pedig, hogy kár lenne abból, ha a magyar vidéki szín­észlet és éppen az, amely nemes hivatást akar betölteni, elpusztulna, azt talán magyarázni se kell. Az UFA tudományos filmjei csodálatos, hogy mindezidáig elkerülték a p pedagógus-h­atóságok figyelmét. Úgy látszik, még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy micsoda hatalmas oktató eszköz a film. Mert, ha ezt érez­nék, tudnák, akkor már régen módot találtak volna arra, hogy miután ilyenfajta magyar produkció még nem igen van (ám­­­bár akkor mit csinál a Pedagógusi Filmgyár­!) , az ilyenfajta t /n-film­ek eljussanak az ifjúság minél széle­sebb­ rétegeihez. Ezek az Ufa kultúrfilm­ek a legokosabbak és legérdekesebbek, (ritka e két tényező együtt ilyenfajta műveken, de ezeknél min­dig így van), amelyeket e téren eddig alkottak. A­kár a termé­szetből, akár a laboratórium elvont köréből származnak, lekötik, sőt megfogják a szemlélő-hallgató filmpublikumot. Az Ufa ezek­kel a filmekkel határozottan jelentős kultúrmunkát végez. Hiba, hogy eddig ezt még fel­nevezett helyeken nem iparkodtak ész­revenni. A magyar tehetség újabb megbecsüléséről számolhatunk be olvasóinknak. Kozma Józsefről van szó. A fiatal és tehetséges karmesterről, akit az Operaháznál érthetetlen módon „elmellőztek“. Pedig Failomi is elismerte, hogy a tehetség. Márpedig, aki ismeri az olasz kar­mester szófukarságát, annak illik az elismerést tudomásul vennie. Tehát nálunk . . . Hagyjuk. Kozma Jóska szedte a sátorfáját és kiment Berlinbe,­­alig pár hónapja van kint és máris a ..be­érkezettek“ között emlegetik. A német szociális iskola m­egbí­­zásából egyfölvonásos operát irt, amely a hivatalos, méghozzá pedagógus körök tetszését a legteljes-t ehb m­értékb­en megnyerte, (’.sekély 500 német iskolában kerül legközelebb bemutatásra Kozm­a József „operác­skája“. Ezek után bátran hazahívhatják az elmellőzésben rekorderek Kozma Józsefet. Ha ugyan­­ hazajön. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Vidéki kisembiőr. A vitaminos cikk mindeni sora igaz, volt. Tessék a hivatkozott tu­domán­yos sajtot fee­­szerezni, esetleg kívánságára mi is szívesen elküldjük Önnek. — V. G., Kispest. Köszönjük az elismerő soro­kat. Szerény eszközeinkkel igy­ekezünk a lehető leg­jobbat nyiíjtani, ennyi az egész. — Józsefvárosi. Ugye van, ahogy Ön mondja. Jól látta. Egyébként cégek ajánlását ne tessék tőlünk kérni. — Kíváncsi asszony. Nagyságos Asszony eltalálta, az O.-művek pereltek ben­nünket. Mi emelt fővel nézünk a sajtóper elé: adataink alapján igazat írtunk. Buda legszebb részén kétszobás, komfortos örök­lakás eladó. Megtekinthető: II. Lövőház u­. 34. félem. 5. Érdeklődés: VIII. Csokonai u. 12. I. 14. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: LUKATS ELEMÉR Segédszerkesztő: SZAVA ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vili., Déry ucca 10. — Telefon: 349—23. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Arany János irodalmi és nyomdai rt., Budapest VIII., Pentkirályi ucca 23. (Műszaki igazgató: Richter Márton)

Next