Magyar Közgazdaság, 1938 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1938-03-31 / 14. szám

Budapest, 1938 március St. ML Erőteljesen folyik az agrárértékesítés megszervezése A terménykivitel minden ágában be akarják vezetni az egykézrendszert (Az Ed tudósítójától.) Külkereskedelmi körök élénk érdeklődéssel várják, hogy az idei­­ terményértékesítési kampányban mi­képpen történnek a kontingens felosztások és az egyes termények kivitelének meg­szervezése terén milyen intézkedések vár­hatók. A Magyar Közgazdaság legutóbbi számá­ban statisztikai adatok alapján rámutat­tunk már arra a tényre, hogy a magyar terménykivitel minden ágá­ban szükség van az egykézszervezetek megteremtésére, mert ki biztosíthatja a­­ megfelelő exportárat és szállítási felté­teleket. A terménykiviteli kampány közeledtével természetesen állandó tárgyalások folynak illetékes körökben a lebonyolítási rendszer módjáról. A tárgyalások előkészítéseképpen az összes kiviteli szervezet munkáját, a ki­viteli kontiingensfelosztási módozatokat ala­posan megvizsgálják. Megállapítják, hogy jól funkcionáltak-e ezek a szervezetek és rendszerek, ha nem, hol mutatkozott hiba s miképpen lehetne a változtatásokat ke­resztülvinni. Ezeket a szempontokat mérle­geli a Külkereskedelmi Hivatal a termény­értékesítési kampány előkészítésénél és en­nek megfelelően állapítja meg az 1938—39. gazdasági év kiviteli rendszerét. Nincs tehát szó merev rendszerekről, elvi álláspontokról, hanem a jelenleg mu­tatkozó szükségletnek megfelelően minden fontosabb kiviteli terménynél külön-külön állapítja majd meg a Kül­kereskedelmi Hivatal, kik jutnak kon­tingensekhez, milyen mértékben része­sednek abból és a kivitel szervezése milyen formában, az egy kéz melyik metódusában nyerjen alkalmazást.­­ A törekvés az, hogy lehetőleg a gazdák jussanak a kiviteli engedélyekhez, illetve kontingensekhez. Már az elmúlt esztendő fo­lyamán is igyekezett­ a Külkereskedelmi Hi­vatal ezt a rendszert érvényesíteni és ez­­idén még tovább is kiépíti. Természetesen nem minden terménynél lehet szó erről. A szarvasmarhakivitelnél például semmi aka­dálya sincs annak, hogy az állathizlaló gaz­dák kapják teljes mértékben a kiviteli en­gedélyeket, viszont más a helyzet a tojás­kivitelnél és mindazon termékeknél, ame­lyeknél bizonyos gyűjtő és osztályozó tevé­kenységre van szükség, amelyet a kereske­delem vagy a szövetkezet végez. Ezekben az esetekben tehát a jövőben is a kereskedelem és a szövetkezetek kapják meg a kiviteli kontingenseket. A cél mindenesetre az, hogy a gazdák jussanak minél nagyobb mértékben a kivi­teli engedélyekhez. Másrészt pedig ott, ahol, mint mondottuk, gyűjtő és osztályozó tevé­kenységről van szó, az agrárkörök arra tö­rekednek, hogy a gazdák értékesítő szövet­kezeti hálózatai, szervezetei kiépüljenek. Itt tehát, ahol mint kitűnik, nem a gazdák, hanem a közvetítő intézmény kapja a kivi­teli engedélyeket, az a kérdés vetődik fel, hogy a kontingensek szétosztása milyen alapon történjék. Tavaly első ízben kísérle­tezett a Külkereskedelmi Hivatal a készlet­­kontingens-rendszerrel, vagyis mindenki olyan mértékben kap kiviteli kontingenst, amilyen nagyságú készletekkel rendelkezik. A készletkontingens-rendszer általában be­vált, voltak azonban egyes szakmák, ahol ez kellemetlen következményekkel, az árak túlzott felhajtásával járt. A kereskedelem ugyanis minél nagyobb raktárra törekedett és éppen ezért gyors vásárlásaival felhaj­totta az árakat. Ez semmiesetre sem célja a rendszernek, ha a mértéktelen árfelhajtás olyan árszínvonalat teremt, amely a világ­piacénál jóval magasabb, tehát a kivitelt megnehezíti. Éppen erre való tekintettel az idén minden kiviteli ágazat munkáját újból felülvizsgálják és megállapítják, hogy a kontingensek szétosztása a készletek, azaz az eddig végzett kiviteli tevékenység alap­ján történjék-e. A kivitel megszervezésével kapcsolatban jelenleg három ágazat van tárgyalás alatt. Ezek: a gyümölcskivitel, a magkereskedelem és a baromfikivitel. A gyümölcskivitel idén már egy kézszerűen bonyolódik le. A kiviteli lehetőségeket a Külkereskedelmi Hivatal biztosította és most a szervezési munkára kerül a sor. Az erre vonatkozó tárgyalások még nem feje­ződtek be, de — értesülésünk szerint — olyan szervezet létesül, amely a kereske­delmet és a gyümölcskivitelben esetleg résztvevő szövetkezeteket, mint például a budavidéki őszibaracktermelőket stb. be­kapcsolja. Az erre vonatkozó megbeszélések folyamatban vannak és lehet, hogy esetleg a létesülő szervezet jogi formát is ölt, eset­leg szövetkezetként dolgozik, amelynek tagjai a fentebb említettek lem­inel. A magkivitel megszervezésére vonatkozó megbeszélések a kereskedelem körében a Külkereskedelmi Hivatallal egyetértésben folynak. Az erre­vonatkozó tárgyalások is előrehaladott ál­lapotban vannak. A baromfikivitel megszervezésére ugyancsak sor kerül és le­het, hogy itt is jogi formát öltő egyházszer­vezet dolgozik majd. Erre vonatkozóan vég­legesen kialakult nézetek még nincsenek. E három agrárkiviteli szakma export­­rendszerének megállapítása van most fo­lyamatban. Természetesen az erre vonatkozó tárgyalások befejezte után sor kerül a to­vábbi megbeszélésekre is. A kereskedelem körében — értesülésünk szerint — mozga­lom indult, hogy egyes szakmák maguk kezdeményezzék az egykéz megalakulását. Így a takarmányneműek közül a szénakivitel egyes vonatkozásaiban már voltak egykéz­­szervezetek, ezeknek a kivitel teljességére való beállítása és állandóvá tétele felvető­dött a kereskedelem körében. Ugyancsak szó van is ilyen egységes szervezet létrehozásáról. Az 1938—39. évi kiviteli kampány előké­szítése tehát erőteljesen folyik és minden vonatkozásában idejére elkészül. Az új ki­viteli rendszer teljes mértékben alkalmaz­kodik megváltozott külkereskedelmi hely­zetünkhöz és kihasználja majd mindazokat a lehetőségeket, amelyek ezen a téren mu­tatkoznak. az állatkereskedelemben Visnya Ernő kezdeményezésére fabehozatali szövetkezetet alapítanak Pécsett Hír szerint a Leszámítoló Bank vállalja a finanszírozást (Az EBI tudósítójától.) Pécset fontos új vállalkozás létesítéséről folynak tárgyalások. A tervek szerint nagy fabehozatali szövetke­zet létesülne, amelynek tagjai a Dél-Nyugat­­magyarországi fakereskedők lennének. Az alapításra vonatkozó tárgyalások előrehala­dott állapotban vannak. A vállalat elsősorban osztrák és jugoszláv gömbfa és fűrészelt áru behozatalára rendezkednek be, de esetleg tüzifaimporttal is foglalkoznék. A dél-nyugat­­r magyarországi fakereskedelem e szövetkeze­ten keresztül intézné a behozatalt. A vállalat — értesülésünk szerint — Vis­­nya Ernő kezdeményezésére létesül és a ter­vek kidolgozásában is szerepe volt Visnya Ernőnek. A vállalat adminisztratív ügyeit Horvátovics igazgató vezetné. Szó van arról is, hogy ki finanszírozná az új fabehozatali vállalatot. Egyes hírek sze­rint ebbe a munkába a Leszámítoló Bank kapcsolódnék be. A vállalat keretei kiterjed­tek lennének, úgyhogy ennek az országrész­nek a szükségletét el tudnák látni. Az érde­kelt kereskedelemmel folytatott tárgyalások előrehaladott állapotban vanak, úgyhogy a vállalat — értesülésünk szerint — az új kam­pányban már megkezdi munkáját. A Külkereskedelmi Hivatalra bízzák a behozatali engedélyek szétosztását Megtörtént a döntés (Az IS tudósítójától.) Régóta folynak tárgyalások arról, hogy a behozatali engedélyek szétosztását központilag ke­zeljék és az engedélyek kiadását a Kül­kereskedelmi Hivatal végezze. A beho­zatali rendszernek ez a megváltoztatása külkereskedelmi érdekekből rendkívül fontos. Ezáltal a kivitel és a behozatal között szerves kapcsolatot lehet terem­teni, ami pedig kivitelünk támogatása szempontjából egyes vonatkozásokban döntő jelentőségű lehet. A behozatali engedélyek szétosztásá­nak a Külkereskedelmi Hivatal által történő kezelésére sok tárgyalás folyt utóbbi hónapokban. Értesülésünk sze­rint ebben az ügyben megtörtént a döntés és a behozatali engedélyeket a jövőben a Külke­reskedelmi Hivatal kezeli majd. Egyelőre még nem ismeretes, hogy a behozatal kezelését a Külkereskedelmi Hivatal mely időponttól kezdve látja el. Valószínű, hogy erre már a tavaszi hó­napokban sor kerül. A behozatali engedélyek szétosztásá­nak a Külkereskedelmi Hivatalra bízá­sát örömmel fogadja a gazdasági élet. Nicki Alfréd és Ferenczi Izsó utaznak Berlinbe Megindulnak a magyar—német tárgyalások (Az Y tudósítójától.) Megindulnak a magyar-német kereskedelmi tárgyalások, amelyek megállapodást létesítenek az Auszt­riának a Német Birodalomba történt beol­vadása következtében előállott új helyzetre. Szakkörökben valószínűnek tartják, hogy a most folyó gazdasági év hátralevő részére provizórium létesül, a jövő gazdasági évre vonatkozó gazdasági tárgyalások pedig né­hány héttel később, a minden gazdasági évet megelőzően szokásos általános magyar-né­met kereskedelmi tárgyalások során rende­ződnek. A megbeszéléseket jövő hét folyamán kez­dik meg Berlinben és valószínű, hogy egy hét alatt be is fejeződnek. Értesülésünk sze­rint Nicki Alfréd meghatalmazott miniszter és Ferenczi Izsó államtitkár utaznak Berlinbe. A megbeszélések alkalmából a klíringk­ér­­dés, illetve a fizetési forgalom is napirendre kerül. Nincs még konkrét intézkedés a magyar-osztrák­­klíring átalakításáról Márkára írták át a számlákat az osztrák pénzintézetek (Az tudósítójától.) A régi magyar­osztrák klíringforgalom egyelőre válto­­zatlanul érvényben van. A befizetéseket a Magyar Nemzeti Bank a régi schilling­­árfolyamon veszi át, de természetesen csak fenntartással. Ugyancsak a régi pa­ritáson történik osztrák részről is a magyar követelések befizetése és elszá­molása. Természetesen a befizetések vontatottan folynak. A magyar-osztrák kliringben Me­gya­­országnak tartozása van. Pontos adatok i­ s a tartozás mértékéről nem állnak ren­delkezésre és a becslések is igen tág ke­e­retek között adják meg az adatokat. Egyes becslések 12 millió schillingre te­szik a kliring magyar tartozását, m­ások 18 millió schillingre becsülik az­ össze­get, amivel Magyarország kliringben tartozik. Természetesen nem véglege­sek ezek az adatok, mert a magyar ex­portőröknek is­ vannak még követelé­seik osztrák vonatkozásban, amelyeket nem jelentettek be, illetve nem számol­tak el. Tekintettel arra, hogy március 28-tól kezdve a volt osztrák területen az ese­­tek legnagyobb részében a pénzintézet­­ek márkára írták át a számlákat és a csekk­ kifizetések­ is márkaalapon tör­ténnek, ezért várja most a magyar gaz­dasági élet, hogy rövidesen klíringvi­­szonylatban is megtörténik az átalaku­lás. Egyelőre erre vonatkozóan még semmi konkrét intézkedés­­ egyik oldalról sem történt. Mihelyt a rendezés megtörténik, beolvad a volt magyar-osztrák kli­­ring a német elszámolásba. Tekintettel arra, hogy a régi német vi­szonylatban Németországnak volt tart­­tozása, a régi osztrák viszonylatban pe­dig Magyarország tartozott, ez a két elszámolás előeláthatóan teljesen ki­egyenlíti egymást, mert a becslések sze­rint az összegek majdnem egyenlőek, így tehát, mihelyt a rendezés megtörté­­nik, a magyar-német fizetési forgalom­­ban az elszámolás új rendje kölcsönös tartozás, illetve követelés nélkül indul meg. Algysy­ Hubert államtitkár programra tűzte a szekér­fuvarozás kérdésének rendezését (Az SD tudósítójától.) A szekérkérdés rendezése régóta foglalkoztatja már a köz­lekedésügyi tényezőket. Több javaslat ké­­szült ebben az ügyben, azonban hol az ag­­rárérdekeltségek, hol a MÁV, hol autós­körök nem tartották kielégítőnek a megol­dást. A legutóbbi konkrét javaslat tárgya­lásánál különösen a mezőgazdasági körök emeltek kifogást a tervezet ellen, azt han­goztatva, hogy a gazdák állattartását káro­san befolyásolná és a lótenyésztés érdekeit is sértené, ha a lófogatú fuvarozást erősen megkötnék. Ebben az ügyben utóbbi hetekben újabb tárgyalások voltak. Álgyai-Hubert Pál ál­lamtitkár az évek óta felgyűlt kérdések mi­előbbi rendezését programjába vette és ezek során a szekérkérdéssel is foglalkozott már. Értesülésünk szerint újabb oavaslat készül, amely az agráriusok kívánságait figyelembe veszi. Az új javaslat értelmében meghatároznák, hogy mely esetekben sérti a szekérfuvarozás a közlekedési érdekeket és meghatároznák azt is, hogy egyes gaz­dák földjük terjedelméhez mérten hány pár ló tartása esetén végezhetnének fuvarozást. Természetesen a gazdák tótartását semmi korlátozás nem terhelné. Abban az esetben azonban, ha például egy ötholdas gazda 20 pár lovat tartana és azokkal fuvarozna, ezt csak iparszerűleg végezhetné, a megfelelő közlekedési közterhek viselésével. ivóvíz-konpaszust renyeznek a lüMüeMen (Az MU tudósítójától.) Papp Ferencnek, a Vízművek vezérigazgatójának kezdeménye­zésére a Magyar Mérnök- és Építészegylet, valamint egyéb mérnöki szakegyesületek áp­rilis végén országos ivóvízellátási kongresz­­szust rendeznek. Ezen a szakértekezleten megvitatják mindazokat a kérdéseket, ame­lyek az országnak kúthálózattal és csatorna­­hálózattal való ellátásával kapcsolatosak. A nagygyűlésnek különös aktualitást ad az a körülmény, hogy a győri program az egészséges ivóvízellátás biztosítására is meg­felelő anyagi fedezetet biztosít. SCraszner Laj­os szövet, posztó, bélésáru és szabókellékek nag­yraktára A szabóiparosok és zlotainsták b­ank­sabb bevásárlási forrása. Budapest, V. ker., Deák Ferenc tér 2. szám

Next