Magyar Nyomdászat, 1894 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1894-02-01 / 2. szám

II. FÜZET 23. OLDAL­­Magyar IS nyomdászat Új linea-szekrényt hoz forgalomba a Scheller & Gie­­secke c­ég, melyben a legkisebb mennyiségben megrendelt accidens- vagy táblázat-lineák fölállíthatók és melynek leírását a következőkben adjuk : Az accidens-, esetleg táblázat-lineák is, melyek többnyire az egy kilót kitevő legkisebb mennyiségben rendeltetnek, eddig többnyire nagy szekrényekben lettek el­helyezve és pedig vagy másfajta rézlinea-mintákkal vagy betűk­kel vegyest. Ez sok kellemetlenséggel járt, mert nehezen lehe­tett az ily szekrénybe rakott anyagot rendben tartani, továbbá, ha szükségünk volt egyik-másik min­tára, az egész szekrényt kellett kezünk ügyébe hoznunk. Ezen se­gítendő, gyártotta fent nevezett c­ég rézlineáknak való accidens - szekré­nyét. E szekrény a legkisebb réz­­linea - mennyiség, tehát körülbelül egy kiló linea be­fogadására szolgál. Minthogy feneke bádogból vagy pe­dig nagyon vékony falemezből van, megtöltött állapotban is bár­mely rendes linea-szekrényben elhelyezhető. Ily módon szigorú rendet lehet tartani az accidens-rézlinea-anyagban, mert min­den mintát külön ily kis szekrényben lehet elhelyezni és köny­nyű kezelhetősége és áttekinthetősége tetemesen megkönnyíti ez anyaggal való dolgozást. Azonkívül nagy előnye, hogy e drága anyagot megóvja a sérülésektől, melyeknek a nagy szek­rényekben való elhelyezésnél nagyon is ki van téve. Külön­böző hosszúságú rekeszekkel van ellátva s ezáltal a lineák fel­dőlése és sérülése el van hárítva. A szekrény beosztása lehe­tővé teszi az illető linea legkisebb fokától 24 ciceró hosszig minden nagyság külön elhelyezését.­­ Azonkívül készít fenti czég ugyanily beosztással négyszeresen nagyított szek­rényt, mely hivatva van ezen lineák négyszeres mennyiségét befogadni, mely nagyobb üzemek részére czélszerűségi szem­pontból különösen ajánlható. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A budapesti könyvnyomdák főnökei értekezletet tartot­tak január elején, dr. Gerő Lajos, a «Pallas» igazgatója kezde­ményezése és meghívása folytán, s kimondották a nyomda­főnökök és nyomdavezetők körének szükséges voltát, valamint ezzel kapcsolatosan egy nyomdásztanoncz-szakiskolának létesíté­sét is elhatározták. Engel György, a «Pester Lloyd»-társaság könyvnyomdá­jának igazgatója, kinek 50 éves nyomdász-jubileumát alig fél éve ünnepelték pályatársai, január 20-án meghalt. A­ boldogult 1828-ban született Bécsben. Hazánkba 1868-ban jött a «Pester Lloyd» tördelőjének, s a nyomdász-társadalmi életben élénk és tevékeny részt vett. Ötven éves jubileuma alkalmával a király az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Béke hamvaira! Az államnyomdai tisztviselők kinevezése. A pénzügy-, miniszter a m. kir. államnyomdai tisztek, altisztek stb. illet-­ ményeinek rendezése folytán kinevezte : Zárdai József igazgató­­helyettest ebbeli minőségében a VII. fizetési osztály 3-ik fize­tési fokozatába; osztályvezetőkké Vavra Nándor számvivőt, Dréhl János és Szügyi Ferencz főművezetőket; főtisztekké: Homolka József és Fleischer Samu műszaki tiszteket, Bartha Lajos művezetőt, Goldinger Adolf gépészt, Bruckner József térképtárnokot, Major Imre művezetőt, Sátori László ellenőrt és Szép Mihály főgépmestert; tisztekké: Galateo Béla betű­tárnokot, Poschinger Ottó és Haaslinger József műszaki tisz­teket, Pauer Kálmán kiadót, Szarvas Gyula papírtárnokot és Schwartz Samu irodatisztet. A milleniumi kiállítás XV. csoportjának bizottsága tudvalevőleg elhatározta, hogy a sokszorosító műiparágak együt­tes és impozáns bemutathatására külön pavillont építtet, mely­nek költségei több mint százezer forintra vannak előirányozva. Ezt a tekintélyes összeget azon budapesti főnökök által kíván­ják fedeztetni, kik a kiállításban részt fognak venni, s e czélból a csoport­bizottság felszólítást küldött szét az építési költségek aláírására. Mint értesülve vagyunk, a kívánt összeg nagyobb része már jegyezve is van. «Európa» irodalmi és nyomdai részvénytársaság czímmel — miként múlt számunkban már jeleztük — január 28-án egy új irodalmi és nyomdai részvénytársaság alakult meg a fővárosban. A társulat 250.000 korona alaptőkével ala­kult és februárban kezdi meg működését. Az igazgatóságba Bernáth Béla dr., Bolgár Ferencz, Nyáry Jenő dr., Robitsek Henrik, Sághy Gyula tanár, Spitz Manó dr., Teleki Sándor gróf és Weisz Julián, a felügyelő bizottságba pedig: Balogh Géza, Radossevich Tivadar b., Révai Mór és Rust József lettek meg­választva. A Nemzeti Múzeumnak beküldendő köteles nyomdai példányokról a képviselőházban gr. Zichy Jenő a következő törvényjavaslatot nyújtotta be: «Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának beküldendő köteles nyomdai példányokról. 1. §. Minden gépileg többszörösített irásműből, valahányszor többszörösíttetik, egy mellékleteivel pontosan el­látott teljes példány a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának beküldendő. 2. §. A többszörösítő gépek tulajdonosai termé­keiket évnegyedenként közvetlenül a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtár-igazgatóságának czímére az évnegyedi összes termé­kek hiteles lajstroma kíséretében kötelesek beküldeni. 3. §. A jelen törvény keretébe értendő a külföldön többszörösített írásmű is, ha annak közzétételét és forgalomba hozatalát magyar állam­polgár eszközli. Ebben az esetben a köteles példány beküldése a mű kiadóját illeti. 4. §. A­ki, mint írásműnek többszörösí­­tője, illetőleg kiadója, a köteles példányt vagy a gépi termék hiteles évnegyedes lajstromát szándékosan vagy gondatlanság­ból a megjelölt czímre beküldeni elmulasztja: a Magyar Nem­zeti Múzeum könyvtárának nyújtandó kárpótláson felül, ötven­­től ötszáz forintig terjedhető büntetéssel büntettetik. 5. §: Úgy a kártérítési igények megállapítása, mint a jelen törvényben megjelölt büntetések kiszabása a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. 6. §. Az eljárást a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtár­igazgatóságának kérelmére a m. kir. közalapítványi ügyészség

Next