Magyar Nyomdászat, 1894 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1894-02-01 / 2. szám
II. FÜZET 23. OLDALMagyar IS nyomdászat Új linea-szekrényt hoz forgalomba a Scheller & Giesecke cég, melyben a legkisebb mennyiségben megrendelt accidens- vagy táblázat-lineák fölállíthatók és melynek leírását a következőkben adjuk : Az accidens-, esetleg táblázat-lineák is, melyek többnyire az egy kilót kitevő legkisebb mennyiségben rendeltetnek, eddig többnyire nagy szekrényekben lettek elhelyezve és pedig vagy másfajta rézlinea-mintákkal vagy betűkkel vegyest. Ez sok kellemetlenséggel járt, mert nehezen lehetett az ily szekrénybe rakott anyagot rendben tartani, továbbá, ha szükségünk volt egyik-másik mintára, az egész szekrényt kellett kezünk ügyébe hoznunk. Ezen segítendő, gyártotta fent nevezett cég rézlineáknak való accidens - szekrényét. E szekrény a legkisebb rézlinea - mennyiség, tehát körülbelül egy kiló linea befogadására szolgál. Minthogy feneke bádogból vagy pedig nagyon vékony falemezből van, megtöltött állapotban is bármely rendes linea-szekrényben elhelyezhető. Ily módon szigorú rendet lehet tartani az accidens-rézlinea-anyagban, mert minden mintát külön ily kis szekrényben lehet elhelyezni és könynyű kezelhetősége és áttekinthetősége tetemesen megkönnyíti ez anyaggal való dolgozást. Azonkívül nagy előnye, hogy e drága anyagot megóvja a sérülésektől, melyeknek a nagy szekrényekben való elhelyezésnél nagyon is ki van téve. Különböző hosszúságú rekeszekkel van ellátva s ezáltal a lineák feldőlése és sérülése el van hárítva. A szekrény beosztása lehetővé teszi az illető linea legkisebb fokától 24 ciceró hosszig minden nagyság külön elhelyezését. Azonkívül készít fenti czég ugyanily beosztással négyszeresen nagyított szekrényt, mely hivatva van ezen lineák négyszeres mennyiségét befogadni, mely nagyobb üzemek részére czélszerűségi szempontból különösen ajánlható. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A budapesti könyvnyomdák főnökei értekezletet tartottak január elején, dr. Gerő Lajos, a «Pallas» igazgatója kezdeményezése és meghívása folytán, s kimondották a nyomdafőnökök és nyomdavezetők körének szükséges voltát, valamint ezzel kapcsolatosan egy nyomdásztanoncz-szakiskolának létesítését is elhatározták. Engel György, a «Pester Lloyd»-társaság könyvnyomdájának igazgatója, kinek 50 éves nyomdász-jubileumát alig fél éve ünnepelték pályatársai, január 20-án meghalt. A boldogult 1828-ban született Bécsben. Hazánkba 1868-ban jött a «Pester Lloyd» tördelőjének, s a nyomdász-társadalmi életben élénk és tevékeny részt vett. Ötven éves jubileuma alkalmával a király az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Béke hamvaira! Az államnyomdai tisztviselők kinevezése. A pénzügy-, miniszter a m. kir. államnyomdai tisztek, altisztek stb. illet- ményeinek rendezése folytán kinevezte : Zárdai József igazgatóhelyettest ebbeli minőségében a VII. fizetési osztály 3-ik fizetési fokozatába; osztályvezetőkké Vavra Nándor számvivőt, Dréhl János és Szügyi Ferencz főművezetőket; főtisztekké: Homolka József és Fleischer Samu műszaki tiszteket, Bartha Lajos művezetőt, Goldinger Adolf gépészt, Bruckner József térképtárnokot, Major Imre művezetőt, Sátori László ellenőrt és Szép Mihály főgépmestert; tisztekké: Galateo Béla betűtárnokot, Poschinger Ottó és Haaslinger József műszaki tiszteket, Pauer Kálmán kiadót, Szarvas Gyula papírtárnokot és Schwartz Samu irodatisztet. A milleniumi kiállítás XV. csoportjának bizottsága tudvalevőleg elhatározta, hogy a sokszorosító műiparágak együttes és impozáns bemutathatására külön pavillont építtet, melynek költségei több mint százezer forintra vannak előirányozva. Ezt a tekintélyes összeget azon budapesti főnökök által kívánják fedeztetni, kik a kiállításban részt fognak venni, s e czélból a csoportbizottság felszólítást küldött szét az építési költségek aláírására. Mint értesülve vagyunk, a kívánt összeg nagyobb része már jegyezve is van. «Európa» irodalmi és nyomdai részvénytársaság czímmel — miként múlt számunkban már jeleztük — január 28-án egy új irodalmi és nyomdai részvénytársaság alakult meg a fővárosban. A társulat 250.000 korona alaptőkével alakult és februárban kezdi meg működését. Az igazgatóságba Bernáth Béla dr., Bolgár Ferencz, Nyáry Jenő dr., Robitsek Henrik, Sághy Gyula tanár, Spitz Manó dr., Teleki Sándor gróf és Weisz Julián, a felügyelő bizottságba pedig: Balogh Géza, Radossevich Tivadar b., Révai Mór és Rust József lettek megválasztva. A Nemzeti Múzeumnak beküldendő köteles nyomdai példányokról a képviselőházban gr. Zichy Jenő a következő törvényjavaslatot nyújtotta be: «Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának beküldendő köteles nyomdai példányokról. 1. §. Minden gépileg többszörösített irásműből, valahányszor többszörösíttetik, egy mellékleteivel pontosan ellátott teljes példány a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának beküldendő. 2. §. A többszörösítő gépek tulajdonosai termékeiket évnegyedenként közvetlenül a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtár-igazgatóságának czímére az évnegyedi összes termékek hiteles lajstroma kíséretében kötelesek beküldeni. 3. §. A jelen törvény keretébe értendő a külföldön többszörösített írásmű is, ha annak közzétételét és forgalomba hozatalát magyar állampolgár eszközli. Ebben az esetben a köteles példány beküldése a mű kiadóját illeti. 4. §. Aki, mint írásműnek többszörösítője, illetőleg kiadója, a köteles példányt vagy a gépi termék hiteles évnegyedes lajstromát szándékosan vagy gondatlanságból a megjelölt czímre beküldeni elmulasztja: a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának nyújtandó kárpótláson felül, ötventől ötszáz forintig terjedhető büntetéssel büntettetik. 5. §: Úgy a kártérítési igények megállapítása, mint a jelen törvényben megjelölt büntetések kiszabása a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. 6. §. Az eljárást a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárigazgatóságának kérelmére a m. kir. közalapítványi ügyészség