Magyar Posta, 1931 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1931-01-01 / 1. szám
2 Dimény Mózes: A nemzetközi rádió jog. A Comité szervezeténél fogva az előkészítő munkára kiválóan alkalmas, mert mozgékony magánvállalkozás kebelében hírneves államférfiakkal és jogászokkal dolgozik s a munkák gyors elvégzéséhez szükséges feltételek nála mind megvannak. Ez teszi lehetővé, hogy kétévenként kongresszusokat lehet tartani, sőt a folyó évben Liégeben összehívott kongresszus határozata alapján a Comité arra is vállalkozott, hogy az 1932-ik évi madridi távíró- és rádió- nemzetközi konferencia előtt még egy kongresszust hív össze azért, hogy a rádióhírmondó nemzetközi egyezmény-tervezetét megtárgyalhassa és a madridi konferenciának megküldhesse. Ha a madridi táviró- és rádiókonferencia (kongresszus) a rádió-jogi kongresszus tervezetét elfogadja, a rádió-hírmondóra vonatkozó kérdések is a táviró- és rádióegyezményben, illetőleg szabályzatban nyernek szabályozást, ami úgy szolgálati szempontból, mint a közönség érdekeire való tekintettel is kívánatos lenne. Ha a Comité az ő mozgékony szervezetével a szóban lévő kérdéseket haladék nélkül nem készítené elő, a hivatalos távíró- és rádiónemzetközi konferenciáknak 5 évenként való összeülése mellett, a rádióhírmondó jogi kérdései talán csak évtizedes késésekkel nyerhetnének megoldást. De nemcsak a gyors előkészítés szempontjából értékelendő a Comité munkássága, hanem takarékossági szempontból is, mert az államokat a Comité megkíméli attól, hogy azok az előkészítési munkálatokkal járó nagyobb kiadásokat viseljék. Ami az újabb nemzeti bizottságokat illeti, ilyen az elmúlt két év alatt több létesült, köztük a magyar is, melynek tagjai között a posta képviselői is helyet foglalnak. A bizottsági tagok létszáma nincs korlátozva, tehát azok számát maga a bizottság szaporíthatja; a felveendő tagok a nemzetközi szervezet fenntartásának céljaira évi 50 francia frank tagsági díjat kötelesek fizetni, anélkül, hogy bármiféle anyagi előnyre tarthatnának számot. Amint már említettem, a Comité a folyó évben is tartott kongreszszust és pedig Liége-ben. Ez a kongresszus összeesett Belgium 100 éves fennállásának megünneplésével és a belga kormány meghívására azért tartották Liége-ben, mert innen indult ki a belgák függetlenségi mozgalma. Az 1930. évi szeptember hó 22—26-ig tartott kongresszuson Magyarország képviseletében én vettem részt és felszólalásaimmal, melyekben a magyar rádió jogi helyzetét kimerítően ismertettem, igyekeztem a napirendre tűzött kérdések tisztázásához hozzájárulni. Liégei utamról az 1931. évi Posta és Táviró Évkönyvben emlékeztem meg részletesebben. Itt a kongresszus határozatait ismertetem. I. A rádió-adások védelme és a tisztességtelen verseny. (1930. szeptember 23.) A 4-ik kongresszus mindenekelőtt megerősítette az előző párisi, genfi és római kongresszusok által elfogadott kívánságokat s kimondotta, hogy ha a polgári jog szempontjából a szerzők, művészek, elő