Magyar Szesztermelő, 1943 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

A Magyar Szesztermelő 1943. január­ra hivatott mindennemű választásra javaslatot tenni. Az elnöki tanács leg­utóbbi gyűlésén jelölő bizottságot küldött ki az egyesületi elnök és társ­elnök jelölésére. Felkéri Széchenyi Domonkos grófot, hogy a jelölő bizottság javaslatát a közgyűlés elé terjeszteni szíveskedjék. Széchenyi Domonkos gróf közli, hogy az egyesület elnöki tanácsa szep­tember 1-én tartott gyűlésén a megejtendő elnök- és társelnökválasztás alkalmából jelölőbizottságot küldött ki, amelyben való közreműködésre az ő személyén kívül Dessewffy Aurél gróf, Purgly Lajos és Weber Arnulf kérettek fel. A jelölőbizottság egyhangú állásfoglalása alapján javasolja, hogy az alapszabályszerű újabb hároméves időszakra, 1945-ig bezárólag az egyesület elnökévé újból Khuen-Héderváry Károly grófot, társelnökévé pedig Rozgha Károlyt válassza meg. (Éljenzés és helyeslés.) Orosz György ideiglenes választási elnök a közgyűlés egyhangú meg­nyilatkozásából megállapítja és határozatként kihirdeti, hogy a mai rendes éves közgyűlés az alapszabályok 24. §-a értelmében az 1943/45. évekre az egyesület elnökévé Khuen-Héderváry Károly grófot, társelnökévé pedig Rázgha Károlyt közfelkiáltással egyhangúlag megválasztotta. Ezután szí­vélyesen és tisztelettel üdvözli a közgyűlés nevében az újonnan megválasz­tott elnökséget. Amidőn munkálkodásukra Isten áldását kéri, biztosítani kívánja őket arról, hogy a mezőgazdasági szesztermelők érdekeltsége biza­lommal és lelkesedéssel áll mögöttük abban a nehéz és felelősségteljes mun­kában, amely a mai rendkívüli nehéz viszonyok közepette az egyesület vezető­ségére hárul. (Az elnöki széket átadja az újonnan megválasztott elnöknek.) Vitéz Purgly Lajos meleg szavakkal méltatja az újonnan megválasztott elnök és társelnök édemeit, akiknek úgy az egyesületben, mint az agrár közélet más intézményeinek élén évek sora óta kifejtett működése biztosíték arra nézve, hogy az érdekeltség mai egyhangú választása a leghivatottabb kezekbe tette le egyesületünk irányításának feladatát. Szívélyesen köszönti őket az egyesület élén s amidőn őket az érdekeltség bizalmáról biztosítja, arra kéri hogy továbbra is azzal a kiváló szaktudással, ügyszeretettel és lankadatlan energiával vezessék a mezőgazdasági szeszipar ügyeit, mint ahogy eddig is tették. (Éljenzés.) Khuen Héderváry Károly gróf elnök úgy a maga, mint elnöktársa nevében hálásan köszöni a megtisztelő bizalmat s az üdvözlő szavakat, ígéri, hogy ennek a bizalomnak igyekezni fog megfelelni és elnöktársával együtt azon lesz, hogy a mai válságos időkben szükséges fokozott erőkifejtéssel tudják megvédeni és biztosítani a mezőgazdasági szeszipar érdekeit. Ebben a mun­kában kéri elsősorban az elnöki tanács, valamint az érdekeltség valamennyi tagjának hathatós támogatását és közreműködését. Igazgatóválasztmányi tagok választása. Rédly Gyula igazgató felolvassa az alapszabályszerű mandátumok le­jártával kilépő, továbbá az elhúnyt és lemondott igazgatóválasztmányi tagok névsorát és az elnöki tanács nevében javasolja, hogy a következő hároméves időtartamra 1945-ig bezárólag újból megválasztassanak: Baer Gerolf, Dessewffy Tivadar gróf, Elekes Gyula, Erdőhegyi Lajos dr., Hámos László dr., Harkányi Sándor báró, Holitscher Károly dr., Hagyó Kovács Gyula, Horváth Gedeon báró, Jármy Menyhért dr., Jeszenszky Ferenc, Kállay Miklós dr., Klein Antal dr., Nágel Henrik, Orosz György, Perényi Péter báró, vitéz Purgly, Lajos, Széchenyi Domonkos gróf, Szent-Ivány Egon, Parányi Ferer., dr. Taxner Károly dr., Weber Kálmán és Wittmann Mihály. Ezenkívül az elhalá­lozás és lemondás folytán megüresedett helyekre új tagokként három évre, 1945-ig bezárólag Bartal Iván, Gyulay Tibor dr., Ihrig Károly és Nagy Vencel; két évre, 1944-ig bezárólag Nagy Lóránt dr. ; egy évre, 1943-ig bezárólag Csuha László, Iványi István, Szalay Berzeviczy László báró és Thiringer Vilmos választassanak meg. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadja, mire Khuen-Héderváry Károly gróf elnök a közgyűlés helyeslése mellett a választásokat határozatként kimondja. Az 1941/42. évi egyesületi zárószámadások és vagyonmérleg bemutatása, a számvizsgálóbizottság jelentése és a felmentvények megadása. Mátéffy Sándor, a számvizsgálóbizottság elnöke felolvassa az 1941 42. évi költségjövedelemszámlát, vagyonmérleget és a számvizsgálóbizottság jelen­tését. (Részletesen közölve az igazgatóválasztmányi gyűlés jegyzőkönyvében.) Khuen Héderváry Károly gróf elnök a közgyűlés egyhangú helyeslése mellett határozatként kimondja, hogy a közgyűlés az előterjesztett 1941/42. évi egyesületi zárószámadást és vagyonmérleget, valamint a számvizsgáló­bizottság jelentését jóváhagyóan tudomásul veszi és elfogadja, továbbá az egyesületi igazgatónak, főpénztárosnak és főkönyvelőnek az alapszabály­szerű felmentvényt megadja. Az 1942. 43. évre számvizsgálóbizottság és ellenőr választása. Rédly Gyula igazgatónak az igazgatóválasztmány nevében előterjesztett javaslatára a közgyűlés a számvizsgálóbizottság elnökévé újból Mátéffy Sándort, tagjaivá Nagy Albertet és vitéz Nánay Ernő dr.-t, póttagokká: Bogáthy Józsefet, Kinszky Pált és Tomanovits Istvánt, végül ellenőrré Láng Józsefet választja meg az alapszabályszerű, egy évi időtartamra, Khuen-Héderváry Károly gróf elnök ezt határozatként kimondja. Az 1942/43. évi költségvetés megállapítása. Rédly Gyula igazgató előterjeszti az igazgatóválasztmány által meg­állapított 1942/43. évi költségelőirányzatot s annak részletes indokolását, amelyeket a közgyűlés egyhangúan elfogad és megerősít. (Részletesen kezelve az igazgatóválasztmányi gyűlés jegyzőkönyvében.) Khuen-Héderváry Károly gróf elnek ezt határozatilag kimondja. Az időszerű kérdések megvitatása. Rédly Gyula igazgató beszámolójában elsősorban a szeszipar nyers­anyagellátása körébe vágó kérdésekkel foglalkozik. A burgonyarendeletnek az az intézkedése, amely szerint a kijelölt szeszgyárak engedélyt kaptak arra, hogy 30 km-es körzetben tengelyen szállítva megvásárolhassák a ter­melők által beszolgáltatásra kötelezett ipari burgonyáját, jó megoldásnak bizonyult, mert e réven a burgonyatermelő vidékeken a szeszgyárak szá­mára igen jelentékeny mennyiségű burgonya felvásárlása vált lehetővé. Ezzel szemben azonban más vidékeken a termelők nem tudnak burgonyát vásárolni és ennek folytán aránytalan eltolódások mutatkoznak az ország különböző vidékein lévő szeszfőzdék nyersanyagellátása s termelési lehető­ségei tekintetében. Ezért indokolt és kívánatos, hogy a szeszfőzdék távo­labbról is vehessenek burgonyát és annak vasúton való fuvarozására szállítási igazolványt kapjanak. Ennek érdekében eljártunk és a közellátási állam­titkárral személyesen is tárgyaltunk, aki elismerte a kérelem indokoltságát s ahhoz elvben hozzá is járult. Sajnos, a szállítási nehézségek és vagonhiány miatt ez idő szerint mégsem lehet azt megoldani. A téli hónapokban egyéb­ként szünetel a burgonyaforgalom, azonban a kérdést napirenden tartjuk, hogy ha a szállítási rend lehetővé teszi, azt megvalósíthassuk. A burgonyával kapcsolatban azt is panaszolják, hogy a szeszgyári gazda­ságok ipari burgonyakészleteinek a rendeletben kilátásba helyezett mente­sítése még mindig késik s ez hátrányos bizonytalanságot szid. Ebben az ügyben is eljártunk s a közellátásügyi minisztérium illetékes osztályvezetője kijelentette, hogy általános rendelkezéssel fogják a szeszgyári gazdaságok ipari burgonyakészleteit mentesíteni. A kukoricahelyzet nem sok kilátással biztat. A nem kielégítő termés­­eredmények folytán nem számíthatunk arra, hogy a szeszipar érdemleges mennyiségű kukoricát fog ez évben feldolgozhatni, annál kevésbbé, mert ez idén defekt kukorica sincs. Sajnos, azt sem lehetett elérni, hogy a szeszgyári gazdaság a leadásra kötelezett saját termésű kukoricáját szeszgyártási célra visszatarthassa. A kiadott vásárlási engedélyek pedig legtöbb esetben ezidén is papíron maradtak, mert vásárolni alig lehet. A szeszfőzdék malátaellátása körül komoly nehézségek vannak. A hiányzó malátázási terménymennyiségnek a korábbi elgondolások szerinti beszerve­zése nem volt lehetséges. A szeszegyedárusági igazgatóság a rendelkezésére bocsátott csekély árpát a szeszfőzdék között szétosztotta, ebből azonban az egyes főzdékre igen kevés jutott. Múlhatatlanul szükséges a malátáról való gondoskodás, mert ellenkező esetben a termelés megakad s a szesz­gyártási célra engedélyezett és vásárolt burgonya sem lesz feldolgozható. A takarmánygabonákból a százalékos leadási rendszer szerint beszolgálta­tandó tételeiből malátázásra felmentést nem adnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy kölest sem lehet malátázásra vásárolni. Annak idején kilátásba helyez­ték, hogy a szeszgyári gazdaságok részére saját kölestermésükből egy vagonig terjedő mennyiséget malátázás céljaira mentesítenek a beszolgáltatási kötele­zettség alól. A szeszfőzdék ezirányú kérelmei azonban, amelyeket a szesz­egyedárusági igazgatóságon keresztül terjesztettek elő, v­agy részben még m­a sincsenek elintézve. A szén- és üzemanyagok beszerzésével kapcsolatban utal a lap legutóbbi számában megjelent tájékoztató közlésre, amelyben összefoglaltuk ez igény­lési eljárás alá eső cikkek beszerzésénél követendő eljárás szabályait. Külö­nösen a szénellátás körül mutatkoznak súlyos fennakadások és zavarok, amelyek orvoslása érdekében a m. kir. szeszegyedárusági igazgatóság támo­gatásával igyekszünk eljárni. Foglalkoznunk kell a jövő évi terménybeszolgáltatási rendszer, az úgy­nevezett Jurcsek-féle terv keretében a szesz beszámításának kérdésével. A szeszgyári gazdaságok arra vannak berendezkedve, hogy nyerstermé­nyeiket szesszé feldolgozva értékesítsék s ezt a körülményt az új rendszerben a szesz beszámítása szempon­jából megfelelően figyelembe kell venni. Mint­hogy a szesznek meghatározott beváltási ára van, ezért a szeszt az ennek alapján megállapított értékszámmal kell figyelembe venni. Sérelmes volna, ha a szeszt csak a feldolgozott burgonya, cukorrépa vagy egyéb nyersanyag értékszámával kalkulálnák s ez nemcsak a szeszgyári gazdaságok üzemének és termelési színvonalának fenntartása szempontjából volna veszélyes, hanem a szeszegyedáruság szempontjából is, mert kérdésessé válnék a szeszszükséglet előállítása. Minthogy ennek a kérdésnek helyes elrendezése életbevágó fon­tosságú a szeszpar jövő évi helyzetére nézve, ezért felhatalmazást kér, hogy a szeszegyedárusági igazgatósággal karöltve tárgyalásokat kezdeményezzünk az illetékes tényezőkkel a kérdés megfelelő elrendezése érdekében. A szerződéses termelés igen fontos a szeszipar jövő nyersanyagellátása érdekében. A szeszegyedárusági igazgatóság által kezdeményezett cukorrépa- és burgonyatermeltetési szerződések rendszere jól bevált. Ezen az alapon legsürgősebben meg kellene indítani a szervező munkát a cégből, hogy a szeszgyártás jövő évi nyersanyagszükségletét biztosítani tudjuk. A burgonya­­termeltetési szerződéseknél azonban egymaga az előleg nem biztosít elegendő vonzóerőt. Vetőgumó nyújtásával nagymértékben lehetne a termeltetést

Next