Magyar Technika, 1946 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1946-08-01 / 4. szám
134 főtartó síkjában 35 mra-rel, a déli főtartó síkjában pedig 15 mm-rel kisebb a tervszerinti elméleti fesztávolságnál. E mérési eredmények segítségével a szabadszereléssel legkésőbben beemelt budai 19—20 jelű keretnek a parton való leszállásánál kiejtettük az összes hibákat, illetve figyelembe vettük a fenti hatásokat. A mérések pontossága tette lehetővé, hogy a beemeléskor az ingók az előírt állásba kerültek. A középső 120—120 tonna súlyú 46,90 m-es befüggesztett főtartónak az úszódaruval való beemelése előtt az úszódaruk merev összeépítésére volt szükség. Ez kitámasztó farönkökkel és megfeszített drótkötelek segítségével történt. (5. ábra.) A nagy emelési magasságra tekintettel, nem lehetett a daruk 100 tonnás horgait használni, hanem csak a felső 50 tonnás horgokat, úgyhogy emiatt a darukat 20%-kal túlterheltük. További (dinamikus) túligénybevétel elkerülése végett teljes szélcsendben, sima víztükörnél végeztük a beemelést már csak azért is, mert a két úszódaru ideiglenes összekötése nem akadályozta meg a daruknak egymáshoz képest függőleges irányban való elmozdulását. Hullámzó vízfelületnél is a 120 tonnás főtartót felfüggesztő emelőhorgok drótköteleinek a csigasorból való kiugrásától lehetett volna tartani. Ennek a veszélynek az elkerülése végett a beemeléskor hajózási tilalmat is elrendeltünk. Nagy gonddal történt a főtartóknak az úszódarukhoz való megkötése is. E célból erős csuklós szerkezetű bilincseket készítettünk (8. ábra), amelyek a rájuk jutó 60—60 tonna terhelést tölgyfa betét segítségével osztották el. Egy-egy befüggesztett főtartónak a beúsztatása alulról történt, a két 100 tonnás úszódarut hosszú kötélen vontató gőzössel. Mikor ezek a főtartókkal a hídtól mintegy 30 méterre értek, a vontatógőzös és az ússzódaruk is horgonyt vetettek és ettől kezdve vontatógőzös nélkül folyt tovább a beúsztatás, az úszódaruk motorjaival hajtott csörlők segítségével. Ezek a horgonyköteleken húzták az úszódarukat, amelyeknek pontos irányítását a már beszerelt vasszerkezet konzolvégeihez kötött drótkötelekkel való kikötés útján biztosították. Addig is, amíg a csuklók összeszerelése és a szerkezeti részek összecsavarolása folyt, a két daru néhány mm-rel magasabban, a csuklók felett tartotta a 120 tonnás főtartót s csak ezután engedte rá a konzolvégekre. Egy-egy főtartó beemelése 4 órai időbe került. A főtartók beemelése után e hídrész kereszttartóit, szélrácsait és hossztartóit stb. szereltük be. III. A helyszíni vasszerkezeti munkák harmadik csoportját a régi vasszerkezet sérült helyeinek javítási munkái alkották. Ezeket egy hely kivételével, aláállványozás nélkül végeztük. Az újonnan legyártott hídrészeknek a régi igen erősen sérült vasszerkezetéhez való csatlakoztatása fáradtságos és időtrabló munka volt. A budai mederpillér felett lévő kapuzat oszlopainál például a déli fő tartó felső övének olyan csomólemezekhez kellett csatlakozni, amelyek a középső hídrész lerobbantásakor valósággal összegyűrődtek (9. ábra). Minthogy a kétgerinces főtartó 3x14 x 42 mm összvastagságú mindkét csomólemezének teljes kicserélése a budai parti nyílás beállványozása nélkül nem lett volna lehetséges, a lemezek közül kettőtkettőt kovácsolással kiegyenesítettünk és csak az ilyen módon ki nem egyenesíthető csomólemezt cseréltünk ki. A felmelegített csomólemezek teherbírásának esetleges csökkenésére tekintettel, a csomólemezek keresztmetszetét pótló átkötőelemeket helyeztünk el a pilon felső részében. A provizórium építésénél autógénnel kettévágott csomólemezeket, illetve az ideiglenes híd úszótagjának elsodrásakor a főtartók öveinél kiszakadt csomó-, gerinc- és övlemezeket a vasszerelési munkák megkezdése előtt a következő toldásig visszafelé ki kellett fejteni és újakkal kellett kicserélni. Minthogy a szabadszerelés megindításakor a konzolvégeken kicsiny terhelő erők voltak, ezért a kétgerinces főtartó szóban lévő csomólemezeit falanként cseréltük ki. Ezt a kiváltási módszert választottuk több más sérült hely javításánál is, ahol a terhelés okozta feszültség nem volt számottevő. Erősen terhelt rudak kicseréléséhez, illetve kijavításához külön kiváltó szerkezeteket készítettünk és a helyreállítást ezek védelme alatt hajtottuk végre. (10. ábra). A legtöbb előkészítést igénylő és legkényesebb feladat volt az északi főtartó pesti parti nyílása feletti 8-8. és 9-9 jelű oszlopok kiváltása. E kihajlott rudaknál (11. ábra) az oszlopok hossza 112, illetve 6,7 cm-rel megrövidült, úgyhogy ezáltal a főtartó alsó és felső öve a csoportok bekötésénél ennyivel közelebb került egymáshoz. A kihajlott oszlopoknak újakkal való kicserélése előtt a főtartó 7. és 8. jelű csomópontjai alatt 24 cölöpön nyugvó állványt készítettünk, ezenkívül a kiváltandó oszlopok mellé 2—2, összesen tehát 4 drb ideiglenes kiváltó (széttoló) rudat szereltünk be. Az emelőállványon 8 drb hidraulikus sajtó volt a lesüllyedt főtartó megemeléséhez elhelyezve, amelynek nyomását az alájuk épített vastartórács osztotta el egyenletesen a 24 cölöpre. A széttolórudak egyik végén két-két, összesen tehát 8 drb hidraulikus sajtó volt elhelyezve az övék szétfeszítése céljából, másik végük övrúdhoz volt szegecselve. A kiváltás művelete a kihajlott rudaknak átvágásával és eltávolításával kezdődött. Az átvágás előtt az oszlopokat igen óvatosan kellett egyenként tehermentesíteni, amit a főtartónak az emelőállványról történt megfelelő mértékű megemelésével értünk el. Amikor ily módon a 8—8. oszlopban a belső erő 0 lett, autogénnel átvágtuk, utána pedig a 9—9 oszlopot tehermentesítettük és égettük az autogénnel. Mindkét átvágás teljesen simán, a hídszerkezet megrázkódtatása nélkül ment végbe. A két oszlop elvágása után a főtartót az emelőállványról hidraulikus sajtók segítségével tovább emeltük, miáltal nemcsak a főtartó lesüllyedését csökkentettük, hanem azt is elértük, hogy a főtartó alsó és felső öve egymástól távolodott. Ez után még a széttolórudak hidraulikus sajtóival is szétfeszítettük az öveket, majd az átvágott rudakat eltávolítottuk. Az új oszlopok beszerelése feszültségmentes állapotban történt. Az övék széttolását annak figyelembevételével végeztük, hogy a sajtó, illetve emelőállvány leeresztése után az új oszlopokban, valamint a főtartó többi rúdjában is lehetőleg Magyar Technika