Magyar Technika, 1946 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1946-11-01 / 7-8. szám
242 1. Csavarüzemben mindkét dinamó külön-külön egy-egy csavarhajtómotort táplál Ward-Leonard kapcsolásban, amelyek egymástól független fordulatszámban és forgásirányban (egyik előre, egyidejűleg a másik csavar hátra) a két szabályozóval vezérelhetők. 2. Emelő- és segédüzemben az egyik dinamó táplálja Ward-Leonard-kapcsolásban az egyik emelőmotort, vagy a 100 vagy az 50 tonnás emelőét, a másik dinamó pedig a szabályozófej karjának előreforgatásával 230 Voltra felgerjesztve, a segédüzemű motorokat táplálja, úgy mint a gémmozgatómotort és a négy csörlőmotort. 3. Üzemállásban az egyik dinamó táplál két sorba kapcsolt csavarhajtó-motort Ward-Leonard kapcsolásban, amelyek így kb. félerővel csak együtt előre, vagy együtt hátra járhatnak; a másik dinamó az emelőmotort táplálja, ugyanúgy mint a 2. üzemállásban. A daru használatakor tekintélyes időt vesz igénybe a darunak az emelendő tárgyhoz való pontos beállása, majd pedig a tárgynak rendeltetési helyén való elhelyezése, mivel a daru merev géme miatt az úszótesttel együtt kell mozognia. E manőverezési műveletnél nagy előnyt jelent a Ward-Leonard üzem alkalmazása, mert a kormányállásból közvetlenül, a daru kezelője nagy biztonsággal és gyorsasággal változtathatja tág határok között úgy a hajócsavarok fordulatszámát és irányát, mint a teheremelés és süllyesztés sebességét. A daruüzem biztonságának fokozására, a meg nem engedhető kapcsolásokat, illetve üzemeket önműködő reteszelőkapcsolók akadályozzák meg. így például teheremelésnél és süllyesztésnél végkapcsolók gondoskodnak arról, hogy a horogszerkezet a gémvasszerkezetbe ne ütközzék, illetve a kötéldobról a kötél teljesen le ne csavarodjék. Az első daru, a „József Attila“ építése 1945 június 21-én kezdődött, s az ostrom utáni súlyos élelmezési, közlekedési és anyagbeszerzési nehézségek ellenére, még az év szeptember 22-én történt vízrebocsátása után, november 9-ére elkészült. A Margit híd roncsaival november 15-én végzett próbaterhelés sikeres megtörténte óta, a kényszerű téli szünet kivételével, a daru állandóan használatban van. A daru 4 és hónapos építési ideje igen rövid, s ennek elérése elsősorban a Ganz-gyár mérnökeinek és munkásainak minden akadályt legyőző munkakedve és szakszerű felkészültsége útján volt elérhető. A második daru, az „Ady Endre“ építése 1945 november 29-én kezdődött és az átadásig, 1946 május 21-ig kb 8 hónap alatt épült. A hosszabb építési időt a gyárnak a jóvátételi munkákba való nagyobbmértékű bekapcsolódása okozta. Üzembevételük óta az úszódaruk használhatóságukat és megbízhatóságukat igazolták. Sőt rövid működési idejük alatt már többször kiváló teljesítményt értek el, így például a Kossuthhíd befejezése előtt, a parton összeszerelt 27 m-es hídvasszerkezetet, egy darabban, továbbá a budai 55 m-es nyílás főtartóit egyenként a helyére szállította. Ez évben a Szabadság-híd középső befüggesztett 118 tonna súlyú és a pesti rakparton készre szerelt főtartóját szállította be a két daru. Itt a nagy emelési magasság miatt csak a külső, 50 tonnás horgot használhatta s így a két úszó a daru együtt szállította a tartót. A kb. 20%-os túlterhelést, gondos felügyelet mellett, kivételesen meg kellett engedni. A fenti esetekben a daru használata következtében a hídszerelő-állványzat építése elmaradhatott. Szinte felbecsülhetetlen az a megtakarítás a jelenlegi anyaghiány mellett, ami ily módon állványfában és munkában ezáltal elérhetővé vált. A harmadik, a fentiekben leírt úszódaruval teljesen azonos kivitelű daru építése most van folyamatban, amely jugoszláv jóvátételi szállításra készül. Akik nap-nap mellett munkában látják a két darut, látják hasznukat, munkabírásukat, merítsenek biztatást. A romok eltakarításának és az újjáépítésnek szorgos munkásai bizonyítják, hogy bármilyen szörnyű a pusztulás, a legmostohább körülmények mellett is a magyar szorgalom és akarat meghozza eredményét. A teheremelőmotort csak akkor lehet bekapcsolni, ha a gém a felső, vagy a középállásban van és a gémmozgatóorsón lévő vándoranya kiemelkedett fészkéből, tehát az orsó tehermentesül. III. 3. kép: Magyar Technika