Magyar Technika, 1946 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1946-11-01 / 7-8. szám

242 1. Csavarüzemben mindkét dinamó külön-külön egy-egy csavarhajtómotort táplál Ward-Leonard kapcsolásban, amelyek egymástól független for­dulatszámban és forgásirányban (egyik előre, egy­idejűleg a másik csavar hátra) a két szabályozó­val vezérelhetők. 2. Emelő- és segédüzemben az egyik dinamó táplálja Ward-Leonard-kapcsolásban az egyik emelőmotort, vagy a 100 vagy az 50 tonnás emelőét, a másik dinamó pedig a szabályozófej karjának előreforgatásával 230 Voltra felger­­jesztve, a segédüzemű motorokat táplálja, úgy mint a gémmozgatómotort és a négy csörlő­­motort. 3. Üzemállásban az egyik dinamó táplál két sorba kapcsolt csavarhajtó-motort Ward-Leonard kapcsolásban, amelyek így kb. félerővel csak együtt előre, vagy együtt hátra járhatnak; a má­sik dinamó az emelőmotort táplálja, ugyanúgy mint a 2. üzemállásban. A daru használatakor tekintélyes időt vesz igénybe a darunak az emelendő tárgyhoz való pontos beállása, majd pedig a tárgynak rendel­tetési helyén való elhelyezése, mivel a daru me­rev géme miatt az úszótesttel együtt kell mozog­nia. E manőverezési műveletnél nagy előnyt je­lent a Ward-Leonard üzem alkalmazása, mert a kormányállásból közvetlenül, a daru kezelője nagy biztonsággal és gyorsasággal változtathatja tág határok között úgy a hajócsavarok fordulatszá­mát és irányát, mint a teheremelés és süllyesztés sebességét. A daruüzem biztonságának fokozására, a meg nem engedhető kapcsolásokat, illetve üzemeket önműködő reteszelőkapcsolók akadályozzák meg. így például teheremelésnél és süllyesztésnél vég­kapcsolók gondoskodnak arról, hogy a horogszer­kezet a gémvasszerkezetbe ne ütközzék, illetve a kötéldobról a kötél teljesen le ne csavarodjék. Az első daru, a „József Attila“ építése 1945 jú­nius 21-én kezdődött, s az ostrom utáni súlyos élelmezési, közlekedési és anyagbeszerzési nehézsé­gek ellenére, még az év szeptember 22-én tör­tént vízrebocsátása után, november 9-ére elkészült. A Margit híd roncsaival november 15-én végzett próbaterhelés sikeres meg­történte óta, a kény­szerű téli szünet kivéte­lével, a daru állandóan használatban van. A daru 4 és­­­ hónapos építési ideje igen rövid, s ennek elérése elsősor­ban a Ganz-gyár mérnökeinek és munkásainak minden akadályt legyőző munkakedve és szak­szerű felkészültsége útján volt elérhető. A máso­dik daru, az „Ady Endre“ építése 1945 november 29-én kezdődött és az átadásig, 1946 május 21-ig kb 8 hónap alatt épült. A hosszabb építési időt a gyárnak a jóvátételi munkákba való nagyobb­­mértékű bekapcsolódása okozta. Üzembevételük óta az úszódaruk használható­ságukat és megbízhatóságukat igazolták. Sőt rö­vid működési idejük alatt már többször kiváló teljesítményt értek el, így például a Kossuth­­híd befejezése előtt, a parton összeszerelt 27 m-es hídvasszerkezetet, egy darabban, továbbá a budai 55 m-es nyílás főtartóit egyenként a helyére szál­lította. Ez évben a Szabadság-híd középső befüg­gesztett 118 tonna súlyú és a pesti rakparton készre szerelt főtartóját szállította be a két daru. Itt a nagy emelési magasság miatt csak a külső, 50 tonnás horgot használhatta s így a két úszó a daru együtt szállította a tartót. A kb. 20%-os túl­terhelést, gondos felügyelet mellett, kivételesen meg kellett engedni. A fenti esetekben a daru használata következtében a hídszerelő-állványzat építése elmaradhatott. Szinte felbecsülhetetlen az a megtakarítás a jelenlegi anyaghiány mellett, ami ily módon állványfában és munkában ezáltal elérhetővé vált. A harmadik, a fentiekben leírt úszódaruval tel­jesen azonos kivitelű daru építése most van fo­lyamatban, amely jugoszláv jóvátételi szállításra készül. Akik nap-nap mellett munkában látják a két darut, látják hasznukat, munkabírásukat, merít­senek biztatást. A romok eltakarításának és az újjáépítésnek szorgos munkásai bizonyítják, hogy bármilyen szörnyű a pusztulás, a legmostohább körülmények mellett is a magyar szorgalom és akarat meghozza eredményét. A teheremelőmotort csak akkor lehet bekapcsolni, ha a gém a felső, vagy a középállásban van és a gémmozgatóorsón lévő vándoranya kiemelkedett fészkéből, tehát az orsó te­hermentesül­. III. 3. kép: Magyar Technika

Next