Magyar Vaskereskedő, 1909. január-július (9. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-03 / 1. szám

8 Magyar Vas­kereskedő 1909. De téves lenne ebből azt következtetni, hogy az ország 1906-ban feldolgozott vasárukból 341.141 mm.­­val kevesebbet fogyasztott, mint 1901-ben, mert 1901-ben a feldolgozott vasáruk behozatala volt 1,209.615 mm. kivitele pedig .... . . 1,181.327 „ és ennélfogva a behozatal többlete volt 28.288 mm. 1906-ban pedig a behozatal volt ugyan­csak feldolgozott vasárukból . 1.356.014 a kivitel.................................. 986.075 és a behozatali többlet tehát 1906-t ban 369.939 mm. A behozatali többlet 1906-ban az 1901-ik évi be­hozatali többletet .... 341.651 mm.­val haladta meg. Az ország fogyasztása tehát 1906-ban közel ugyanannyi volt, mint 1901-ben, de 341.000 mm.­­val több külföldi gyártmányt fogyasztott, és a hazai ipar ugyanannyival kevesebb nyersvasat dolgozott fel. Az ország gazdasági vesztesége pénzben kifejezve, az volt, hogy 341.000 mm. nyersvassal kevesebbet termelt 1906-ban, mint 1901-ben, melynek értéke 3,411.000 kor., a földolgozott vas behozatali többletének értéke pedig 25.000.000 kor. Ezen összesen majdnem 30 millió értékű áruk termeléséből származó haszon ennélfogva külföldre ván­dorolt, részint pénzben, részint munkásaink kivándor­lása folytán. Nem hagyhatjuk említés nélkül még azt a gazda­ságunkra hátrányos körülményt sem, hogy vasérc­ünk­­nek igen jelentékeny részét külföldre adjuk el. Az összes vasércz termelés volt 1906-ban . . . 16,982.905 mm, ebből kivittünk.................... 7,400.434 „ és ezzel vasérczkészletünket fogyasztottuk, holott a vas­­érczek mindinkább keresbednek. Vasiparunknak ezen kedvezőtlen helyzete valóban feltűnő, mert a magyar vasmunkások kiválóak, szám­talan külföldi gyárban vannak magyar munkások alkal­mazva, s különösen a kovácsokat becsülik sokra. Az ország gazdasági helyzetét megvilágító másik iparág a szövőipar és különösen a pamut­ipar, mely ruházatunk legnélkülözhetetlenebb részét szolgáltatja. Ezen iparág terményeinek fogyasztását pontosan lehet megállapítani, mert olyan nyersanyagot használ fel, mely az országban nem termeszthető, csak külföldről hoz­ható be és ennélfogva ezen ipar termelése a nyers­anyag fogyasztása alapján ismeretes. Magyarország pamut behozatala volt 1901-ben............................., 49.291 mm. 1906-ban.................................. 144.903 „ A nyers pamut behozatala tehát ezen időszak alatt 105.712 mm.-val növekedett és minthogyha kivitel egészen jelentéktelen, a hazai gyárak nyers pamut fogyasztása ugyanazon mennyiséggel szaporodott. Ezen nyers pamut-mennyiségből mintegy 90.000 mm. kész pamutáru állítható elő. Kész pamutárukban, nem számítva sem a pamut­fonatokat, sem a kész ruházatokat, a behozatali többlet, tehát külföldi gyártmányokból való fogyasztás 1901-ben.................................. 419.505 mm. 1906-ban....................... . . 497.026 , tehát 1906-ban nagyobb a külföldi gyárt­mány-fogyasztás ........................ 77.521 métermázsával. A fogyasztás tehát 1906ban, az 1901. évinél egész­ben 167.500 mm.-val volt nagyobb, mint 1901-ben. Minthogy pedig a fogyasztás 1901-ben 461.400 mm. volt, ennélfogva ezen öt év alatt a fogyasztás pamut­szövetekben 36,3%-al növekedett, ami nagyon örven­detes jelenség, mert népünk jólétének emelkedését mutatja, de sajnos, textiliparunk fejlődése még a fo­gyasztás emelkedésével sem tud lépést tartani, a­mint azt a fokozódó behozatal tanúsítja. Kész ruhaneműekben az országnak külföldi ter­mékekben való fogyasztása, vagyis a kivitelt meghaladó beviteli többlet volt 1901-ben.................................. 13.276 mm. 1906-ban....................................... 18.540 , tehát kész ruhaneműekből is az ország lakossága több mint ötezer mm.-át fogyasztott külföldi árukból. A külföldön termelt pamutáruk hazai fogyasztá­sánál a magyar közgazdaság kára pénzértékben a követ­kező. Az 1906-ban behozott pamutáruk értéke meg­ Budapest, V., Zápolya­ utcza 23. sz. Nicholson-gyárral szemben. Specziális üzem mindennemű sajtószerszámok (Schnitte Stanzen) a vas, fém, lemez, papír stb. tömegczikkek szakszerű gyártásához. Szabadalmi minták elkészítése. Különleges gépek és szerszámok huzai és egyéb czikkek gyártásához. Méreten kivüli szerszámok és gépek, valamint mindennemű eszterga-, gyalu- és marómunkák szabatos kivitelben. BLUM J. JENŐ szerszám- és gépgyár

Next