Magyar Vaskereskedő, 1909. január-július (9. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-03 / 1. szám
8 Magyar Vaskereskedő 1909. De téves lenne ebből azt következtetni, hogy az ország 1906-ban feldolgozott vasárukból 341.141 mm.val kevesebbet fogyasztott, mint 1901-ben, mert 1901-ben a feldolgozott vasáruk behozatala volt 1,209.615 mm. kivitele pedig .... . . 1,181.327 „ és ennélfogva a behozatal többlete volt 28.288 mm. 1906-ban pedig a behozatal volt ugyancsak feldolgozott vasárukból . 1.356.014 a kivitel.................................. 986.075 és a behozatali többlet tehát 1906-t ban 369.939 mm. A behozatali többlet 1906-ban az 1901-ik évi behozatali többletet .... 341.651 mm.val haladta meg. Az ország fogyasztása tehát 1906-ban közel ugyanannyi volt, mint 1901-ben, de 341.000 mm.val több külföldi gyártmányt fogyasztott, és a hazai ipar ugyanannyival kevesebb nyersvasat dolgozott fel. Az ország gazdasági vesztesége pénzben kifejezve, az volt, hogy 341.000 mm. nyersvassal kevesebbet termelt 1906-ban, mint 1901-ben, melynek értéke 3,411.000 kor., a földolgozott vas behozatali többletének értéke pedig 25.000.000 kor. Ezen összesen majdnem 30 millió értékű áruk termeléséből származó haszon ennélfogva külföldre vándorolt, részint pénzben, részint munkásaink kivándorlása folytán. Nem hagyhatjuk említés nélkül még azt a gazdaságunkra hátrányos körülményt sem, hogy vasércünknek igen jelentékeny részét külföldre adjuk el. Az összes vasércz termelés volt 1906-ban . . . 16,982.905 mm, ebből kivittünk.................... 7,400.434 „ és ezzel vasérczkészletünket fogyasztottuk, holott a vasérczek mindinkább keresbednek. Vasiparunknak ezen kedvezőtlen helyzete valóban feltűnő, mert a magyar vasmunkások kiválóak, számtalan külföldi gyárban vannak magyar munkások alkalmazva, s különösen a kovácsokat becsülik sokra. Az ország gazdasági helyzetét megvilágító másik iparág a szövőipar és különösen a pamutipar, mely ruházatunk legnélkülözhetetlenebb részét szolgáltatja. Ezen iparág terményeinek fogyasztását pontosan lehet megállapítani, mert olyan nyersanyagot használ fel, mely az országban nem termeszthető, csak külföldről hozható be és ennélfogva ezen ipar termelése a nyersanyag fogyasztása alapján ismeretes. Magyarország pamut behozatala volt 1901-ben............................., 49.291 mm. 1906-ban.................................. 144.903 „ A nyers pamut behozatala tehát ezen időszak alatt 105.712 mm.-val növekedett és minthogyha kivitel egészen jelentéktelen, a hazai gyárak nyers pamut fogyasztása ugyanazon mennyiséggel szaporodott. Ezen nyers pamut-mennyiségből mintegy 90.000 mm. kész pamutáru állítható elő. Kész pamutárukban, nem számítva sem a pamutfonatokat, sem a kész ruházatokat, a behozatali többlet, tehát külföldi gyártmányokból való fogyasztás 1901-ben.................................. 419.505 mm. 1906-ban....................... . . 497.026 , tehát 1906-ban nagyobb a külföldi gyártmány-fogyasztás ........................ 77.521 métermázsával. A fogyasztás tehát 1906ban, az 1901. évinél egészben 167.500 mm.-val volt nagyobb, mint 1901-ben. Minthogy pedig a fogyasztás 1901-ben 461.400 mm. volt, ennélfogva ezen öt év alatt a fogyasztás pamutszövetekben 36,3%-al növekedett, ami nagyon örvendetes jelenség, mert népünk jólétének emelkedését mutatja, de sajnos, textiliparunk fejlődése még a fogyasztás emelkedésével sem tud lépést tartani, amint azt a fokozódó behozatal tanúsítja. Kész ruhaneműekben az országnak külföldi termékekben való fogyasztása, vagyis a kivitelt meghaladó beviteli többlet volt 1901-ben.................................. 13.276 mm. 1906-ban....................................... 18.540 , tehát kész ruhaneműekből is az ország lakossága több mint ötezer mm.-át fogyasztott külföldi árukból. A külföldön termelt pamutáruk hazai fogyasztásánál a magyar közgazdaság kára pénzértékben a következő. Az 1906-ban behozott pamutáruk értéke meg Budapest, V., Zápolya utcza 23. sz. Nicholson-gyárral szemben. Specziális üzem mindennemű sajtószerszámok (Schnitte Stanzen) a vas, fém, lemez, papír stb. tömegczikkek szakszerű gyártásához. Szabadalmi minták elkészítése. Különleges gépek és szerszámok huzai és egyéb czikkek gyártásához. Méreten kivüli szerszámok és gépek, valamint mindennemű eszterga-, gyalu- és marómunkák szabatos kivitelben. BLUM J. JENŐ szerszám- és gépgyár