Magyar Vaskereskedő, 1911. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1911-07-02 / 27. szám

A MAGYARORSZÁGI VASKERESKEDŐK, A VAS-, FÉM- ÉS VILÁGÍTÁSI IPAR ÉRDEKEIT FELÖLELŐ SZAKLAP. A MAGYAR VASKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Egész évre 16 kor. illér. Budapest, VI. ker., ayAr-utaxa 38. szám, I. emelet. TELEFOM-SZÁM: S18. XI. évfolyam. Budapest, 1911 julius 2 27. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ár Negyedévre 4 kor. | Félévre 8 kor. | M­a­g­é ■­diám ára 40 | FELS­Ő8 SZERKESZTŐ­­I KIADJA: BÍRÓ ÁRMINI­­­A. SZERKESZTŐSÉGI Szerkesztőség és kiadóhivatal: A vasérczkivitel kérdése. A képviselőházban múlt hét végén, a pénzügyi tárc­a költségvetésének tárgyalása során, Mü­nnich Kálmán orsz. képviselő szóvá tette a magyar vasércz­kivitel ügyét és fémbányászatunk több kapcsolatos kérdését és ezzel Lukács László pénzügyminiszternek több fontos nyilatkozatát provokálta. A vasérczkivitel tárgyában Münnich elmondta, hogy vaskőtelepeink, melyeket a régi kisbányatársu­­latok nem tudtak okszerűen értékesíteni, miképen kerül­tek külföldi vállalatok kezére. Magyar vaskőbányákat szereztek nevezetesen a witkoviczi bányatársulat, az Oberschlesische Eisenbahnbedarfe A. G., a tescheni gyár (mely Albrech főherczeg, utóbb Frigyes főherczegé volt és most az Oesterr. Berg- und Hüttenwerks A. G. tulajdona), a gleiviczi vasgyártársulat. Ezek a társulatok milliókat fektettek be ezen bányákba és ma rendszeres, példás bányászatot űznek. Az utolsó hivatalos kimutatás szerint 5 — 6000 munkást foglalkoztatnak, keresetet biztosítanak a vidék egész népének. Csak az a sajnos, hogy ezek a társulatok a vaskövet nyers vagy pörkölt állapotban külföldre szál­lítják. Ma mindenfelé intézkedéseket tesznek, hogy a vaskő mint az ország becses vagyona, lehetőleg bel­földön dolgoztassák fel. A kormány feladata itt is intéz­kedni, hogy a fejlődő magyar vasipar számára bizto­­gatsa a vaskövet. A magyar vaskő előjövetelek a szó­ban levő idegen társaságok kezére kerültek, melyek milliókat fektettek be és sok ezer meg ezer munkás­nak adnak keresetet. Ezeknek a régi szerzett jogait nem lehet sérteni. De az állam ezeknek a vállalatoknak nagy tarifa­engedményeket és más előnyöket nyújtott. Most úgy lehetne a bajon segíteni, hogy ezen vállalatok, kellő megadóztatás mellett, ne élvezzenek nagyobb előnyö­ket, mint a hazai gyárak. A hazai feltárt vaskő mennyiségét a Magyar bányászati és kohászati egyesület 1906-ban 711.000.000 mm.-ra becsülte. A múlt évi stockholmi geológiai kongresszuson dr. Lóczy, a földtani intézet igazgatója 1.444.000.000 mm.-ra becsülte a magyar vaskőtelepek ércztartalmát, de ebbe fölvett 324.300.000 mm. szegé­nyebb vaskövet is. A két szám átlagát véve, a hazai vaskőmennyiség 1120 millió mm. volna, ami — 16 — 19 millió mm. évi érczfogyasztás mellett — 70 évre volna elég.­­Ezzel szemben az Egyesült­ Államok vaskőmeny­­nyisége 916.220 millió mm., Nagybritanniáé 390.000 millió, Németországé 53.059 millió, Francziaországé 33.000 millió, Oroszországé 19.200 millió, Norvégiáé T Fuchs és Schlichter (Budapest.) Budapest, VI., Jász-utcza 7—9. sz. Zománczgyárunk augusztus havában üzembe jön.

Next

/
Thumbnails
Contents