Magyar Vaskereskedő, 1912. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

július 7. Magyar Vaskereskedő mégis fix összeg, míg a vasárak megállapításánál min­denkor a világpiaczi árakhoz kell alkalmazkodni, amelyeket azonban nem jegyeznek hivatalosan úgy, hogy hiteleseknek volnának tekinthetők. Az agráriusok azért izgatnak a vaskartel uzsorája ellen, hogy eltereljék a figyelmet a kenyér, a hús és tej uzsorától. De hasztalan izgatnak A kartelrendszer mégis győzni fog, mert a gazdasági életnek szükség­szerű fejleménye. Csak egy­szer van a kartelek ellen: az üzemek államosítása. De ez még veszélyesebb volna, mint a kartelrendszer. A gyárosok azért voltak kénytelenek kartelekben szervezkedni, mert a fogyasztók nem voltak tekintet­tel a gyárosokra és a legolcsóbb árakat követelték, azzal pedig nem törődtek, hogy az olcsó árak mellett a gyáros tönkre ment. Arra a kérdésre, hogy czélszerű volna-e a vas­vámok megszüntetése vagy lényeges mérséklése, a kisebb vasgyárak egyik képviselője kijelentette, hogy a vasvámok megszüntetése esetén a 24 osztrák hen­germű, melyek 150 millió korona értéket képviselnek, tönkre mennének. A legutolsó kérdőpontra ugyanez a szakértő azt felelte, hogy ha a karteleket Ausztriában megrend­­szabályoznák, de Magyarországon a kartelek továbbra is megmaradnának úgy, mint most vannak, akkor a magyar ipar felvirágozna, az osztrák gyárak nagy része pedig tönkre menne. A kartelek ellen való szigorúbb rendszabályok mellett az ankéten senki sem szólalt fel. Az elnök a zárszóban kijelentette, hogy a kor­mány ebből az ankétből, mely szokatlanul magas nívón mozgott, sok érdekes tényt tudott meg és hogy ennek az ankétnek az eredménye irányadó lesz az eljárásra nézve, melyet az osztrák kormány a kartelek irányában követni fog Tessék lapunk hirdetéseit állandóan figyelemmel kisérni, árjegyzékeket és ajánlatokat kérni. Csak az a vaskereskedő tarthatja ihletét színvonalon, aki az összes újdonságokat figyelemmel kiséri. I­ m Telefon 47—52. Magyar Vaskereskedők! Telefon 47­02. Legolcsóbb és legjobb szivattyúk és fecskendők beszerezhetők a Központi Szivattyú- és Gépforgalmi Vállalatnál Budapest, VI., Gyár-utcza 25. (Teréz-körút 50.) szám.­­ A „BUDAPESTI SZIVATTYÚ- ÉS GÉPGYÁR R.­T.“ szivattyú-és fecskendő-gyártmányainak főelárusító telepe. A „Chemnitzer Werkzeugmaschinenfabrik, vorm. Joh. Zimmermann Chemnitz“ világhírű szerszám- és famegmunkáló gépeinek egyedárusitása. J1 . A vaskereskedő üzletvitele. — Megfigyelések az eladás körül. — Minden vevővel egyformán udvariasan kell bánni. Az ügyes eladó azt a vevőt, aki csekélységet vásárol, épp olyan udvariasan kezeli, mint azokat, akik nagy mennyiségű árut vesznek. Ugyanaz a vevő, aki ma alig vett valamit, holnap esetleg nagy pénzt hoz az üzletbe, éppen azért, mert udvariasak voltak vele. A vevő, ha a sivár üzleti érdeket látja csak s azt nem, hogy az ő érdekét is tekintetbe veszik, kellemetlen érzéssel távozik az üzletből. A vevő érdeke pedig az is, hogy jól szolgálják ki. Nem szabad az eladónak csalódott arczot vágni, ha a vevő néhány csavart, vagy szeget vásárol. Roppant nagy hiba az, ha a jobb eladó, aki már elkezdte az érintkezést az üzletbe lépő vevő­vel, csak azért, mert a vevő valami csekélységet vásá­rol, a tanulót hívja, hogy az szolgálja ki. Ezt a leki­csinylést a vevő sohasem felejti el. Az a vevő, aki nagy mennyiségű árut vesz, nagyon jól tudja, hogy udvariasan fogják kiszolgálni, mert ez természetes. Azt a vevőt azonban, aki csekélységet vásárol, kellemesen lepi meg az udvarias, figyelmes kiszolgálás. A vevő óhajának fölismerése. Ha a vevő nem mondja meg, milyen értékű árut akar, sose kérdezzük tőle azt: „Mennyibe kerülhet?“ vagy azt: „Jobbfajta legyen ?“, hanem tegyünk ebbe mindjárt többféle árut. Az árukról való ítéletünket azonban — különösen az ismeretlen vevőknél — tartsuk vissza. Némely vevő éppen nem szereti, ha az eladó befolyásolni akarja s időt sem enged neki az áru nyugodt megtekintésére s kiválasztására. Amíg a vevő az árukat szemléli, a jó vevő észreveheti, hogy melyik áru tetszik neki jobban. Csak akkor kezdjen az eladó röviden az áruról felvi­lágosítást adni. Ilyenkor már szabad a vevő elé helye­zett áruk közötti különbségről beszélni s azt az árut ügyesen kiemelni, amelyik a vevőnek tetszeni látszik. Úgy a magyarázatoknak, mint az áru ajánlásoknak azonban nem sablonos frázisokkal kell történni. Az ilyen dicsérő szavak: ,,A gép nagyon csinos, ügyes, jó stb.“ nem érnek semmit. Csak a szaktudással elő­adott informác­ió ér valamit. Az az eladó, aki a vevő­nek olyan szakszerű dolgot nem tud az áruról mon­dani, amivel imponálhat a vevőnek, az jobb ha hall­gat s a jó Istenre bízza az eladásban való szerencséjét. Amit a vevő kíván, teljesíteni kell. Ha a vevő, amidőn valami olcsóbb árut nézeget, azt kívánja, hogy a kirakatba helyezett árut mutassuk meg neki, soha sem szabad neki azt mondani, hogy az drágább. Ez megint a vevő lekicsinylése. Ha a vevő látni akar valami árut, meg kell neki mutatni, még ha a kirakat­

Next