Magyar Vaskereskedő, 1912. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
A Magyar Vaskereskedő ből kell is kivenni az árut, amitől még senkinek sem tört le a keze. Ha húsz koronát nem nézünk ki a vevőből, akkor is elibe kell tenni a száz koronás árut. Sokszor a drágább árut már azért is megveszi, mert a bizalmunkat előlegeztük neki Nem az áru eladása a főczél, hanem a haszon. Az üzleti eladás végcélja, hogy az eladó munkája hasznot teremtsen. Az a fajta vevő, aki tudja, hogy a vásárolt árut úgy sem fizeti meg, könnyen vásárol Az eladónak nagyon vigyáznia kell, kinek hitelez. Különösen az idegen vevőkkel kell óvatosnak lenni. Aki egyáltalán nem érdeklődik a vásárolt áruk ára iránt, azzal különösen óvatosnak kell lenni. Az alkalmazott sohase adjon hitelbe semmit, amíg főnökét meg nem kérdezte. Informálódni kell, mielőtt hitelezünk. Az a néhány korona, amit az információért fizetünk, kifizeti magát. Esetleg százakat mentünk meg vele. A vásárlás korlátozása. A vásárló képességet még a tisztességes vevőknél is meg kell állapítani. Némely embernek vásárlási láz a betegsége. Megvesz mindent, ami modern, praktikus, új, tetszetős áru. Az ilyen vevő rendesen többet vásárol, mint amennyit minden nehézség nélkül meg tud fizetni. Amikor egy üzletben van, nem tud ellenállani annak a vágyának, hogy ezt, amazt az árut megvegye, másnap azután megbánja, hogy olyan sokat összevásárolt. Az ilyen vevő természetesen ha tud fizetni is, nehezen fizet, soká fizet s az eladónak kész a kamatvesztesége. Minden árut fölírni, ami nem lesz fizetve. Valóságos vezérmotívum legyen ez az üzletben. Semminek sem szabad kimenni az üzletből, — ha csak az áru ki nem lesz fizetve — felírás nélkül. Nagyon sok káruk van a felületes üzleteknek abból, hogy az árukat nem írják föl. A háziszolga húsz felé megy az árukkal, a jegyzéket könnyen el is veszítheti Az egyik helyen kifizetik az árut, a másik helyen nem. Csak úgy tartható ez rendben, ha egy első feljegyzési könyvben minden az üzletből kiment fizetetlen árut elkönyvelünk s a pénz beérkezésekor a tételt kitöröljük. Mi hoz nagyobb hasznot ? Az eladó czélja nemcsak az eladás, — amint már kiemeltük - hanem olyan eladás, amiből haszon van. A vaskereskedésben nagyon különfélék az áruk. Az egyik huszonöt, a másik harminc —harmincöt, esetleg még több százalékot hoz. Az eladónak tudni kell ezt és lehetőleg azt az árut forszírozni, ami többet hoz. A fő feltétel azonban az, hogy csak jó árut szabad forszírozni. A hitvány árun lehet nagyobb haszon, de a vevőt elriasztja az üzletünkből. 1912. A magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság jelentése az 1909. évi külkereskedelmi forgalomról. XI. Szegek. Forgalmunk a tárgyalt évben mindkét irányban emelkedett. Volt ugyanis: 3,907.629 290.430 899.548 4,291.240 368 559 915.980 738.531 105.584 121.576 104.017 67.808 171.132 összesen 5,097.607 3,575.779 965.691 1,342 957 A patkószegeknél mind jobban érezzük az osztrák verseny nyomasztó súlyát. Az 1909. évi behozatal emelkedésében Ausztria ipara részesedett; a 115 q német eredetű import kivételével az egész behozatal ez évben is osztrák származású volt s mintegy kétharmadában sanzi kovácsolt patkószegekből, egy harmadában főleg homboki és kapfenbergi préselt patkószegekből állott. A patkószegek árát az éles verseny sokszor az önköltségig szállította le, miért is a bizottság a tárgyalt évben a kovácsolt patkószegeket ,kint 80 K helyett csak 75 K-val, a préselt szegeket pedig 60 K helyett 43*50 K val számította. Ez árak alapján a bizottság az osztrák behozatal egységértékéül 68 K-t állapított meg, az apró küldeményekben érkező német kovácsolt patkószegekre pedig 81 K-t vett fel. Kivitelünk Ausztria és a Balkán között oszlik meg; a bizottság — tekintettel az árhanyatlásra — az Ausztriába és Boszniába irányuló és nagyrészt másodrendű minőségekből álló kivitelre az 1908. évi 50 koronás egységérték helyett 48 K-t, egyéb kivitelünkre pedig, melyben kizárólag egészen olcsó, préselt patkószegek szerepeltek, az előző évi 42 K helyett 38 K-t határozott meg egységértékül. A patkó- és drótszegek kivételével a kovácsolt, préselt és vágott szegeket külkereskedelmi statisztikánk az egyéb szegek tétele alatt veszi számba. Az eféle szegekben mutatkozó szükségletünket a fejlődő hazai gyártás mellett is jórészt még mindig Ausztria ipara drótszeg patkószeg egyéb szeg Érték koronákban Behozatal Kivitel 1908 ban 1909 ben 1908 ban Mennyiség métermázsákban 1909 ben drótszeg patkószeg egyéb szeg 118.413 4.149 17.299 134.147 5.398 17.615 27.460 2.244 2 338 43.878 1.546 3.291 Összesen 139.861 157.160 32.042 48.715 1 . KLEIN JÓZSEF vasnagykereskedése Miskolcz. Szállít közvetlen a gyárból Rakottyay-féle, úgyszintén más gyártmányú zománczozott és horganyozott edényt bármely mennyiségben azonnal, továbbá Rhoniczi öntött edényt és díszített „Klára” lemezedényt kereskedelmi öntvényt asztalkonyha- és öntött kályhákat lemeztűzhely, sütő, stb., lemezárat kaszákat kapa, ásó és lapátokat salgótarjáni eke és alkatrészeket aczélvillát és sajtolt aczél lapátokat, sodrony, sodronyszegeket lánczokat fejszeárukat és épületvasalásokat 1 1 Győr* én ponton kiazolifáláa ! - - " 11 ■" 1